Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helység / iskola: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Kémia tanár neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, X. osztály
III. forduló 2001/2002-es tanév, VII. évfolyam
a) Hányas rendszámú elemtől kezdődően alkalmazzák a hárombetűs vegyjelt? (0,25 p)
b) Honnan származtatható a hárombetűs vegyjel? Add meg a megfelelő számneveket! (1,25 p)
c) Figyelembe véve az előző pontok válaszait, add meg a ma ismert elemek hárombetűs vegyjelét
és az ennek megfelelő elnevezést! (4,5 p)
a) Egy indiai fizikus 1930-ban Nobel-díjat kapott. Mi a fizikus teljes neve? (0,5 p)
b) A tudományos eredménye egy elméleti megfontolásból indult ki. Kinek a nevéhez fűződik ez,
mikor és mit feltételezett? (1,5 p)
c) Az ún. Raman-spektroszkópiát a kémia mely területén alkalmazzák? (0,25 p)
d) Sorolj fel három szervetlen vegyületet, amellyel kapcsolatban a fenti módszert alkalmazták és
írd le röviden a módszer eredményeit is ezekben az esetekben! (2,25 p)
Molekula | Szigma elektronok száma | Pi-elektronok száma | Nemkötő elektronpárok száma | |
Központi atomon | Ligandumokon | |||
NF3 |
|
|
|
|
PCl5 |
|
|
|
|
SO2 |
|
|
|
|
C2H4 |
|
|
|
|
5. Keresd a hibát! Az alábbi kijelentések hibásak! Miért? Magyarázat!
a) 1 mol NaCl-ban egy mól ion található. (1,5 p)
b) A hipoklórossav kémiai összetétele, szabad állapotban: HClO. (1,5 p)
c) 1 mol víz elemeire történő bomlása során kb. 286 kJ energia szabadul fel. (1,5 p)
e) Egy grammekvivalencia (= grammegyenérték) klór a perklórsavban 35,5 g. (1,5 g)
6. Valahol olvastam, hogy minden egyes alkalommal, amikor levegőt lélegzünk be néhány olyan atom is bekerül a szervezetünkbe, amelyet Leonardo da Vinci lélegzett be.
Igazold vagy cáfold meg ezt az állítást számítással, figyelembe véve az alábbi adatokat illetve megközelítéseket:
(5,0 p)
7. Adott 1,5 dm3 oldat, amely ekvimolekuláris mennyiségben Ag+, Fe2+ és Ca2+ - ionokat tartalmaz, összesen 0,9 mólt (anyagmennyiséget). Ehhez NaCl-oldatot csepegtetünk mindaddig, míg egy A csapadék kiválása befejeződik. A megmaradt szűrlethez Na2S-oldatot adagolunk, míg B csapadék kiválása befejeződik, majd a megmaradt szűrlethez Na2CO3 –oldat hozzáadásával megvárjuk a C csapadék teljes kiválását.
b) Feltételezve, hogy a hozzáadott oldatok molarítása megegyezik annak a fémionnak a koncentrációjával, amellyel csapadékot képez, mennyi lesz a végső szűrlet fémion-koncentrációja (mol/dm3 )? Megjegyzés: feltételezzük, hogy a csapadék kiválás nem okoz térfogatváltozást! (3,5 p)
8. Kísérletek vörösborral
Önts két főzőpohárba kevés vörösbort, melegítsd forralásig és ekkor tégy az egyikbe 1 – 2 vegyszeres kanál aktív szenet. Fojtasd a forralást még 2-3 percet, majd kihűlés után szűrőpapíron szűrd át.
Készíts 20 cm3 10 m/m%-os citromsav oldatot. Amennyiben van bodzabogyó leved: 10 cm3
vörösbort elegyíts 1 cm3 bodzalével. Végy két szűrőpapírt és az egyikre cseppents tiszta vörösbort, a másikra bor-bodzalé elegyet (1-2 csepp), majd merítsd mindkettőt a citromsav oldatba.
Amennyiben nincs bodzaleved, ugyanezt végezd el a „tiszta” vörösborral és az ismeretlen eredetűvel.
b) Magyarázd meg az észlelt különbségeket!
c) Mi a neve az alkalmazott módszernek?
d)Milyen gyakorlati alkalmazása van a vörösbor-bodzalé, illetve az ismeretlen eredetű vörösbor
esetében megfigyelt jelenségnek? (4,0 p)
| 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | Ezt a rejtvénytípust a rejtvényfejtők |
3 | S | Á | 2 | R | A | D | I | A | Z |
| „holland parcellázás” néven ismerik. |
3 | N | A | K | O | A | K | T | E | L | 2 | A feladat: darabold fel a megadott |
3 |
| V | I | 2 | I | V |
| 2 | E | M | ábrát olyan téglalapokra, melyeknek |
2 | 2 | I | Á | J | Á | B | A | E | K |
| minden oldala min. 2 egység hosszú |
2 | N |
| E | L | É | R | T | A | 2 | N | (tehát ebben az esetben a négyzet ≡ |
3 | Z | S | G | Á | L | B | 2 | Y | A | G | téglalap) az alábbi szabályok alapján: |
3 | A | T | A | I | 2 | O | M | O | K |
| - minden parcellához egy és csakis |
3 |
| E | 2 | R | E | L | Á | K | É | M | ábra ( 2 ) tartozik; |
2 | D | M | É | N | Y | 2 | É | R | T |
| - az ábra szélén elhelyezkedő számok |
2 | E | I | É | R | T | É | S |
| A |
| azt mutatják, hogy az adott sorban |
illetve oszlopban hány parcella található;
- az egyes parcellák között nem lehet átfedés.
Amennyiben a parcellázást helyesen oldottad meg olvasd össze a vízszintes sorok mentén, fentről lefele haladva a betűket a következő sorrendben:
- először a 6 egységből álló parcellák betűit, majd a 9, 10, 12, 14 és 15 egységből álló parcellák betűit (az üres négyzetek szóközöket jelölnek). Egy kémiai Nobel-díj oklevelén található szöveg magyar fordítását kapod.
Megoldásként add meg: a feldarabolt ábrát, a Nobel-díj oklevél szövegét, a Nobel-díjas nevét, nemzetiségét és szakmáját, valamint a Nobel-díj odaítélésének évét. (7 p)
Tudod – e? Ki fedezte fel a radioaktivitást?
A tudománytörténeti munkák Henri Antoine Becquerel francia fizikusnak tulajdonítják, aki a röntgensugárzás tanulmányozása során 1896 – ban észlelte, hogy egy uránsó olyan átható sugárzást bocsát ki, amely feketedést okoz a fotólemezen. Felfedezését 1903-ban fizikai Nobel-díjjal jutalmazták és mint ismeretes ezt Becquerel másik két fizikussal, Marie Curivel és Pierre Curivel megosztva kapta.
A radioaktivitás felfedezésének 100. Évfordulóján tartott tudományos ülésen Paul J. Karol amerikai professzor előadásában arról számolt be, hogy az uránsók radioaktivitását már több, mint 30 évvel Becquerel előtt észlelte egy francia feltaláló, Claude Félix Abel Niépce de St.-Victor. Ő az 1850-es években fotográfiai folyamatok vizsgálata közben azt tapasztalta, hogy az uránsók még sötétben is fekete foltot hagytak a fényérzékeny lemezeken. Niépce hat közleményben is említést tett erről a jelenségről, de mivel sem ő maga, sem mások nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget, így hát feledésbe merült. Ez a magyarázata, hogy a tudománytörténet nem őt tekinti a radioaktivitás felfedezőjének.