Megoldás:
IX. osztály, II. forduló, 2002 / 2003 –es tanév, VIII. évfolyam
1. Ezt a fémet spanyol gyarmatokon (1741-ben Nyugat-Indiában) egyes folyók homokjában fedezték fel, ahol arannyal együtt fordul elő. Az ismeretlen fémet a „platina del Pinto" = Pinto folyami ezüstöcske spanyol kifejezésből paltinának nevezte el Scheffer 1752-ben. (2 p)
2. CaMg(CO3)2 ; nevét Dieudonné Dolomieu (vagy más néven Déodat de Gratet de Dolomieu) XVIII. századi francia geológusról. 1789 -1790 között az Alpokban kóborolt és akkor figyelte meg és jegyezte fel tapasztalatait a később róla elnevezett ásványról.
Megjegyzés: az Észak-olasz Alpok keleti részét is Dolomitoknak nevezik, mivel dolomitos mészkőből áll és Dolomieu először vizsgálta ezt tudományos módszerekkel. (3 p)
3. Maróbarit: Ba(OH)2 ; bárium- hidroxid (nevezik még baritvíznek is); lúgok (bázisok) maró hatására utaló elnevezés; (1 p)
Báriumzöld: BaMnO4 ; bárium - manganát; smaragdzöld színéről kapta az elnevezést (1 p)
4. a) Ősrobbanás - elmélet (vagy Big Bang - elmélet) (0,75 p)
b) Ezen elmélet szerint az univerzum összes anyaga igen kicsiny térrészben, az ún. „ősmag"-ban volt összezsúfolva, amelynek igen nagy volt a sűrűsége (kb. 1096 g/cm3) és a hőmérséklete (kb. 1032 K). Valamilyen ok miatt ez a mag felrobbant és a sugárzás, valamint az anyag egyenletesen oszlott el a térben. A robbanás hőmérsékletcsökkenéssel járt (a térfogat növekedés miatt), amely lehetővé tette az erőhatások elkülönülését és az elemi részecskék főbb típusainak a kialakulását. (3 p)
c) Ay ősrobbanás után kb. 10-6 - 10-5 secundumnál következett be a protonok és neutronok képződése és 1 - 10 s után a D - és He - magok kialakulása. (1,5 p)
d) Kb. 15 milliárd évvel ezelőtt. (0,75 p)
5. Bizonyos kémiai elemek (pl. C, S, O, As, P, Sb, stb.) különböző kristályszerkezetű és különböző móltömegű módosulatok formájában fordulnak elő. Ezt nevezzük allotróp (sokalakú) módosulatoknak. Legismertebbek a szén allotróp módosulatai: a grafit, gyémánt és a fullerének. Ismeretes a gáz allotrópia is, pl. O2 és O3 . (Az allotrópia kifejezést csak egyszerű anyagokra alkalmazzák.) (3 p)
Azokat a kémiai vegyületeket, amelyek több, de mindig szilárd állapotú változatban fordulnak elő polimorf módosulatoknak nevezzük. Ezek a kristályrendszerekben különböznek egymástól; pl. CaCO3 módosulatai: kalcit, aragonit, mészkő, márvány, kréta, stb. (2 p)
6. A felületén nagyon gyorsan összefüggő, vékony, átlátszó oxidréteg alakul ki a levegő hatására, amely vegyi behatásokkal szemben (savak, bázisok) közömbös. (2,5 p)
7. Semmi. Mindkettő ugyanazt a hőmérsékleti értéket jelenti, de annak függvényében, hogy a halmazállapot-változás az anyag melegítésével vagy hűtésével következik be, olvadáspontnak vagy fagyáspontnak nevezzük (szilárd « cseppfolyós változás esetén). (2 p)
8. a) Amikor a ceruzával írunk egy papírra, akkor valójában nagyon kis nyomást gyakorolunk a grafittal a papír felületére. Ekkor a grafit benyomul a papírnak szabad szemmel nem látható hézagaiba és így ez a két anyag nagy felületen érintkezik egymással, sok helyen alakul ki gyenge összetartó erő. (2 p)
Ezzel szemben, amikor a grafit port rászórjuk a papírra, akkor ez csak nagyon kevés helyen érintkezik a papírlap felületével, így gyakorlatilag nem is alakul ki a két anyag részecskéi között összetartó erő. (1 p)
b) A grafitból levált részecskék és a papír felülete között kialakult enyhe vonzóerőt kell megszüntetni, hogy a nyomok eltűnjenek. Ezt tesszük a radírozáskor. (1,5 p)
9. A folyékony állapotú anyagok részecskéi közötti távolság megengedi ezeknek a mozgását, de ugyanakkor a vonzóerők változatlanok maradnak. Ez a magyarázata annak, hogy a folyadékok mindig felveszik az edény alakját, de a közöttük lévő távolság nem változik meg, ezért az átöntéskor a térfogatuk változatlan marad (elhanyagolva azokat a részecskéket, amelyek a kiöntéskor az edény falán maradhatnak). (3 p)
10. A gumiban levő gáz mennyisége változatlan, de a hőmérséklet növekedésével a gázrészecskék
mozgékonyabbá válnak (nő a kinetikus = mozgási energiájuk), erőteljesebben ütköznek a tömlő falával és így nagyobb nyomást gyakorolnak arra. (2 p)
11. CaCO3 + 2HCl ® CaCl2 + H2O + CO2 (0,5 p)
44 g CO2 …………… 100 g CacO3 / 10 tojás = 10 g CaCO3 / 1 tojás (1 p)
- egy tojáshéj tömege: m = 10x100 / 93 = 10,75 g (0,75 p)
- a tojáshéj Ca-tartalma:
100 g CaCO3 -ban . . . . . 40 g Ca 10,75 g tojáshéj . . . . 4 g Ca
10 g CaCO3 . . . . . . . . x = 4 g Ca 100 g tojáshéj . . . . x = 37,21 % Ca (2x0,75 = 1,5 p)
- a keletkezett CaCl2 tömege: 44 g CO2 ® 111 g CaCl2 (0,75 p)
- a keletkezett oldat térfogata: V = 1x111/0,18 = 616,66 ml = 0,616 dm3 oldat (1 p)
12. a) Rövid ideig égés megy végbe (0,5 p)
b) A benzin (0,5 p)
c) A benzinnel történő átöblítéskor kevés folyadék „megtapad" a lombik falán, ami viszont nem látszik. A benzin sűrűsége kisebb, mint a vízé és ugyanakkor nem is elegyedik (nem oldódik) a vízzel, ezért a víz felszínén marad. Meggyújtáskor a benzin ég el és az égés rövid ideig tart, mert kevés benzin maradt a lombikban. (4 p)
13. Lépcsőfokos „B" rejtvény
B
Ó R
3 R Ó M
Ó R A X
Ó R S A V
E T Ű F É M
A R 5 I T V Í Z
R I 4 L L I Á N S
E 6 N G Á L I T Ű Z
O R S Z E S Z 9 É G Ő
2 E R T H O L L E T S Ó
Á R 7 I U M S Z U L F Á T
Á R I U M 8;10 K A R 1 B O N Á T
(Megjegyzés: a feladatlapon a „3-as" szám nem jelent meg, de ettől függetlenül meg lehetett oldani!)
a) BERLINIKÉK (ábra + név = 6 p)
b) Fe4[Fe(CN)6]3 (0,75 p)
c) Előszőr Diesbach állította elő Berlinben 1704 - ben ezt a kék színű pigmentfestékként
használt vegyületet. (0,75 p)