TAKÁCS  CSABA  KÉMIA  EMLÉKVERSENY  I. ÉVFOLYAM

1995 / 1996 -os tanév   I. FORDULÓ    IX. osztály
M E G O L D Á S 

	1, A természettudományok egyik ága. A név eredetére vonatkozóan különbözo értelmezések léteznek: "khemi"

		= fekete (föld) . Egyiptom ókori neve, amely késobb az Egyiptomból átvett tudományt is jelentette;  "ta chita" = a 

		megolvaszthatók, amely a név görög eredetére utal (a IV. században a 	fémek nemesítésének 

tudományát  		jelentette.									

		(1p +1p +1p)
	2. A gallium (Ga) és a francium (Fr); Gallia = Franciaország régi neve.				(1 p)
	3. 	Au - Nap, Ag - Hold, Hg - Merkur, Cu - Vénusz, Fe - Mars, Sn - Jupiter, Pb - Szaturnusz.		(2 p)
	4. H, N, P, Cl, Ca, Mg, Na, Te, Mn, Ni, Co, F, Br, Ir, W, I, Ag, Zn, O					(3 p)
	5. 1994 -gyel bezárólag négy magyar származású tudós kapta meg a Nobel-díjat.

		1925- ben Zsigmondy Richard Adolf  kémikus (1926 -ban vette át) a kolloid oldatok heterogén természetének 

		magyarázatáért és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért (Ausztráliában élt). 

		1943 - ban Hevesy  György József kémikus, Svédországban élt (1944 -ben vette át), a kémiai folyamatok 

			kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért.

		1986 -ban Polányi  János, Kanadában élo tudós, a kémiai reakciók dinamikájának vizsgálatában elért 	

		eredményeiért.

		1994 -ben Oláh  György, A.E.Á.-ban élo kémikus, a szénhidrogén alapú új anyagok vagy komponensek 	

		eloállításában, vizsgálatában elért eredményeiért.						(4x1p)
	6. Fehér szénnek nevezik képletesen az eromuvek meghajtására használt vizet, a gozgép muködtetéséhez 	

		használt 	fekete szén fogalmának ellentéteként. Fekete gyémántnak nevezik, átvitt értelemben a koszént, ill. a 

		szenet.  	Jókai Mór.									(2x0,5 p)
	7. A nemzetközi mértékegységrendszerben (SI: Systeme International d'Unités) található 7 alapegység egyik 

			alapmennyisége az anyagmennyiség (jele: n ), mértékegységének neve magyarul: "mól", és a 

mértékegység 		nemzetközileg elfogadott jele pedig: "mol".					

		(2 p)
	8. Két jelentése van: 1. A  nemesfémek ötvözetében ezek viszonylagos mennyiségét, vagyis az ötvözet   "finom-               

		ságát" kifejezo szám. Általában az aranyötvözetek aranytartalmának kifejezésére használják. A színarany 

(tiszta 		arany) 24 karátos (1 karát = 1/ 24 rész). (Pl. a 18 karátos aranyötvözet 24 g -jában 18 g arany van).   2.  A 

			drágakövek  mérésére használt tömegegység: 1 karát = 0,200 g.  Az elnevezés eredetére is két változat 

van: 		a szentjános-kenyérfa (Ceratonia) magja régen  "karát"  vagy  "karoub"  néven, ill. a koralfa  (Erythrina)  	

		termése 	(korallbab) "karát"  néven már régóta az arany mértékéül használt mértékegység volt.	(2 p)
	9. A  folyamat:  CH4 + 2O2 ? CO2 + 2H2O + Q . Tehát a metán fogyasztja a helységben levo oxigént, ezért 	

		bizonyos ido után  "elhasznált" -nak érezzük a helység levegojét. A víz goz formájában képzodik a többszáz 

		fokos homérséklet miatt. Hideg tárgyat tartva a láng fölé, az bepárásodik, mert a vízgoz lecsapódik rajta.	

														(2 p)

10. NaHCO3 - nátrium-hidrogén-karbonát. Ezt a fehér porszeru anyagot, amely vízben elég rosszul oldódik, 	

		tésztakelesztoként (sütopor) használják, mert 100o C-on teljesen elbomlik: 2NaHCO3 ? Na2CO3 + CO2?  +

		+ H2O(g)  és a keletkezett gáz a tésztát fellazítja. A keletkezett kellemetlen ízu szóda miatt általában valamilyen 

		savval vagy savanyú-sóval keverve használják. Más felhasználása: a gyomorsav lekötése, mert gyengén 	

		bázikus tulajdonságú.									(2 p)
11. A  szódavíz jellegzetes ízét a vízben oldott CO2 -ból keletkezett szénsav adja. Ez a vegyület viszont könnyen el 

		is bomlik CO2-ra és vízre, a CO2-gáz pedig távozik a rendszerbol.				(1 p)	
12. A  c) konfiguráció, mert a második elektron leadásával stabil oktett konfiguráció keletkezik.	(2x1 p)	
13. Igen, a szimmetrikus szerkezetuek, mert a kötések polaritásából adódó elektron-eltolódások a molekulán 

belül 		kiegyenlítik egymást (vektoriálisan összeadva a kötések polaritásából származó vektorokat az eredo zéró); 

pl. 		CO2, CS2, NC?CN, CX4, stb.								(3x1 p)
14. A  második periódus elemeinél szigorúan érvényesül az oktett konfiguráció, mivel szerkezetükben nem 

létezik 		a  "d"  orbitál, így az utolsó héjra nem kerülhet 5 x 2 = 10 e? (N), 6 x 2 = 12 e? (O)  és  7 x 2 = 14 e? (F)  

			esetében. Erre már van lehetoség viszont a P, S és Cl esetében, mert a 3. elektronhéj  "s"  és  "p"  	

		orbitáljainak párosított elektronjai "átugorhatnak" ugyanazon héj üres  "d"  orbitáljaira.		(3 p)
15. Az elso periódus elemei: H és He, valamint a második periódusból a N, O, F és Ne.		(6x0,5 p)
16. KÍSÉRLET:  A jelenség neve: ozmózis. A növényi sejtek és tyúktojás hártyája is féligátereszto tulajdonságúak, 

		amelyekre az jellemzo, hogy az oldószer (pl. a víz) molekuláit átengedik, de az oldott anyag nagyobb 	

		részecskéit egyáltalán vagy csak kisebb mértékben engedik át. Az ecetben a héj megpuhul. A tojás elég sok 

		vizet tartalmaz, amelyben különbözo anyagok vannak feloldva. Így ha a tojást desztillált vízbe tesszük, akkor a 

		vízmolekulák a tojás belseje felé diffundálnak azért, hogy a koncentrációkülönbség kiegyenlítodjék. Ezért a 

			desztillált vízben a tojás megno (a hártya fel is szakadhat). A konyhasó vízben jól oldódik és ha tömény 

oldatot 		sikerült készíteni, akkor a tojáson kívül az oldat koncentrációja nagyobb, mint belül, így a víz 

kidiffundál a 			tojásból és az összezsugorodik.						

		(5x1 p)
17.  Pb(NO3)2 + Zn = Pb + Zn(NO3)2       4,8 g Pb(NO3)2  az oldatban  				(2x1 p)

		kiválik 3 g Pb  és szükséges 0,948 g (0,95 g) Zn						(2x1,5 p)
18.  ARANY, BÓR, LÚG, BÁZIS, ION, VAS, FÉMEK, KATÓD, CINK, LOMBIK, LÚG, KÉN, RÉZ, BÁZIS, FÉMEK, 	

		SAV, VAS.										(1 p)

		Az új betuk sorrendben: A, O, L, B, I, V,  F, A, C, I, G, K, R, B, F, A, S .

		A felírható vegyjelek: Ac, Al, Ag, Ar, As, O, Os, La, Li, Lr, B, Ba, Bi, Bk, Br, I, Ir, V, F, Fr, C, Ca, Co, Cl, Cf, Cr, Cs, 

		Ga, K, Kr, Ra, Rb, S, Sr, Si, Sc, Sb.								(4 p)