TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY I. ÉVFOLYAM
1995 / 1996 -os tanév I. FORDULÓ IX. osztály
M E G O L D Á S
1, A természettudományok egyik ága. A név eredetére vonatkozóan különbözo értelmezések léteznek: "khemi"
= fekete (föld) . Egyiptom ókori neve, amely késobb az Egyiptomból átvett tudományt is jelentette; "ta chita" = a
megolvaszthatók, amely a név görög eredetére utal (a IV. században a fémek nemesítésének
tudományát jelentette.
(1p +1p +1p)
2. A gallium (Ga) és a francium (Fr); Gallia = Franciaország régi neve. (1 p)
3. Au - Nap, Ag - Hold, Hg - Merkur, Cu - Vénusz, Fe - Mars, Sn - Jupiter, Pb - Szaturnusz. (2 p)
4. H, N, P, Cl, Ca, Mg, Na, Te, Mn, Ni, Co, F, Br, Ir, W, I, Ag, Zn, O (3 p)
5. 1994 -gyel bezárólag négy magyar származású tudós kapta meg a Nobel-díjat.
1925- ben Zsigmondy Richard Adolf kémikus (1926 -ban vette át) a kolloid oldatok heterogén természetének
magyarázatáért és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért (Ausztráliában élt).
1943 - ban Hevesy György József kémikus, Svédországban élt (1944 -ben vette át), a kémiai folyamatok
kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért.
1986 -ban Polányi János, Kanadában élo tudós, a kémiai reakciók dinamikájának vizsgálatában elért
eredményeiért.
1994 -ben Oláh György, A.E.Á.-ban élo kémikus, a szénhidrogén alapú új anyagok vagy komponensek
eloállításában, vizsgálatában elért eredményeiért. (4x1p)
6. Fehér szénnek nevezik képletesen az eromuvek meghajtására használt vizet, a gozgép muködtetéséhez
használt fekete szén fogalmának ellentéteként. Fekete gyémántnak nevezik, átvitt értelemben a koszént, ill. a
szenet. Jókai Mór. (2x0,5 p)
7. A nemzetközi mértékegységrendszerben (SI: Systeme International d'Unités) található 7 alapegység egyik
alapmennyisége az anyagmennyiség (jele: n ), mértékegységének neve magyarul: "mól", és a
mértékegység nemzetközileg elfogadott jele pedig: "mol".
(2 p)
8. Két jelentése van: 1. A nemesfémek ötvözetében ezek viszonylagos mennyiségét, vagyis az ötvözet "finom-
ságát" kifejezo szám. Általában az aranyötvözetek aranytartalmának kifejezésére használják. A színarany
(tiszta arany) 24 karátos (1 karát = 1/ 24 rész). (Pl. a 18 karátos aranyötvözet 24 g -jában 18 g arany van). 2. A
drágakövek mérésére használt tömegegység: 1 karát = 0,200 g. Az elnevezés eredetére is két változat
van: a szentjános-kenyérfa (Ceratonia) magja régen "karát" vagy "karoub" néven, ill. a koralfa (Erythrina)
termése (korallbab) "karát" néven már régóta az arany mértékéül használt mértékegység volt. (2 p)
9. A folyamat: CH4 + 2O2 ? CO2 + 2H2O + Q . Tehát a metán fogyasztja a helységben levo oxigént, ezért
bizonyos ido után "elhasznált" -nak érezzük a helység levegojét. A víz goz formájában képzodik a többszáz
fokos homérséklet miatt. Hideg tárgyat tartva a láng fölé, az bepárásodik, mert a vízgoz lecsapódik rajta.
(2 p)
10. NaHCO3 - nátrium-hidrogén-karbonát. Ezt a fehér porszeru anyagot, amely vízben elég rosszul oldódik,
tésztakelesztoként (sütopor) használják, mert 100o C-on teljesen elbomlik: 2NaHCO3 ? Na2CO3 + CO2? +
+ H2O(g) és a keletkezett gáz a tésztát fellazítja. A keletkezett kellemetlen ízu szóda miatt általában valamilyen
savval vagy savanyú-sóval keverve használják. Más felhasználása: a gyomorsav lekötése, mert gyengén
bázikus tulajdonságú. (2 p)
11. A szódavíz jellegzetes ízét a vízben oldott CO2 -ból keletkezett szénsav adja. Ez a vegyület viszont könnyen el
is bomlik CO2-ra és vízre, a CO2-gáz pedig távozik a rendszerbol. (1 p)
12. A c) konfiguráció, mert a második elektron leadásával stabil oktett konfiguráció keletkezik. (2x1 p)
13. Igen, a szimmetrikus szerkezetuek, mert a kötések polaritásából adódó elektron-eltolódások a molekulán
belül kiegyenlítik egymást (vektoriálisan összeadva a kötések polaritásából származó vektorokat az eredo zéró);
pl. CO2, CS2, NC?CN, CX4, stb. (3x1 p)
14. A második periódus elemeinél szigorúan érvényesül az oktett konfiguráció, mivel szerkezetükben nem
létezik a "d" orbitál, így az utolsó héjra nem kerülhet 5 x 2 = 10 e? (N), 6 x 2 = 12 e? (O) és 7 x 2 = 14 e? (F)
esetében. Erre már van lehetoség viszont a P, S és Cl esetében, mert a 3. elektronhéj "s" és "p"
orbitáljainak párosított elektronjai "átugorhatnak" ugyanazon héj üres "d" orbitáljaira. (3 p)
15. Az elso periódus elemei: H és He, valamint a második periódusból a N, O, F és Ne. (6x0,5 p)
16. KÍSÉRLET: A jelenség neve: ozmózis. A növényi sejtek és tyúktojás hártyája is féligátereszto tulajdonságúak,
amelyekre az jellemzo, hogy az oldószer (pl. a víz) molekuláit átengedik, de az oldott anyag nagyobb
részecskéit egyáltalán vagy csak kisebb mértékben engedik át. Az ecetben a héj megpuhul. A tojás elég sok
vizet tartalmaz, amelyben különbözo anyagok vannak feloldva. Így ha a tojást desztillált vízbe tesszük, akkor a
vízmolekulák a tojás belseje felé diffundálnak azért, hogy a koncentrációkülönbség kiegyenlítodjék. Ezért a
desztillált vízben a tojás megno (a hártya fel is szakadhat). A konyhasó vízben jól oldódik és ha tömény
oldatot sikerült készíteni, akkor a tojáson kívül az oldat koncentrációja nagyobb, mint belül, így a víz
kidiffundál a tojásból és az összezsugorodik.
(5x1 p)
17. Pb(NO3)2 + Zn = Pb + Zn(NO3)2 4,8 g Pb(NO3)2 az oldatban (2x1 p)
kiválik 3 g Pb és szükséges 0,948 g (0,95 g) Zn (2x1,5 p)
18. ARANY, BÓR, LÚG, BÁZIS, ION, VAS, FÉMEK, KATÓD, CINK, LOMBIK, LÚG, KÉN, RÉZ, BÁZIS, FÉMEK,
SAV, VAS. (1 p)
Az új betuk sorrendben: A, O, L, B, I, V, F, A, C, I, G, K, R, B, F, A, S .
A felírható vegyjelek: Ac, Al, Ag, Ar, As, O, Os, La, Li, Lr, B, Ba, Bi, Bk, Br, I, Ir, V, F, Fr, C, Ca, Co, Cl, Cf, Cr, Cs,
Ga, K, Kr, Ra, Rb, S, Sr, Si, Sc, Sb. (4 p)