X. osztály IV. forduló

  1. Honnan származik a ftálsav megnevezése? (0,5 p)

2. Honnan származik a benzol és a benzoesav megnevezése? (1 p)

3. Próbáld megfejteni, hogy miért nevezik a (S2O3)2- csoportot „tioszulfát" – nak? (1 p)

4. Mi a képlete és a triviális megnevezése a:

  1. vicinális trimetil-benzolnak b) aszimmetrikus trimetil-benzolnak
  1. szimmetrikus trimetil-benzolnak (4,5 p)
  1. A legkisebb molekulatömegű alkohol a metil-alkohol (metanol) M = 32, amelynek forráspontja
  2. 65 oC. A nála majdnem háromszor nagyobb molekulatömegű hexán (M = 86) forráspontja viszont csaknem azonos a metanoléval: 69 oC. Milyen következtetés vonható le a fenti adatokból? (2,5 p)

  3. Mi a kloroform, bromoform és jodoform kémiai összetétele és mire használják ezeket a vegyületeket? (3 p)
  4. Hét kérdés a NO – ról! (Válaszok a FIRKA 1998 / 1999 –es számaiban)
  1. Hogyan keletkezik a természetben? Reakcióegyenlet!
  2. Miből állítják elő laboratóriumban a legkönnyebben? Írj reakcióegyenletet is!
  3. Milyen a színe gáz, folyékony és szilárd állapotban?
  4. Milyen sajátos szerkezete van és ez milyen tulajdonságot eredményez?
  5. Létezik-e önállóan a NO molekula?
  6. Képződik-e a szervezetben, ha igen miből?
  7. Milyen hatása van a szervezetben? (6 p)
  1. Technikai és analitikai mérlegek (kérdések dr. Nemes Lászlótól)
  1. Mit jelent egy mérleg érzékenysége, hűsége (reproduktibilitás), pontossága és méréshatára?
  2. Milyen méréshatárok között használhatjuk a kémiai laboratóriumban leggyakrabban alkalmazott technikai mérleget (táramérleg) ill. analitikai mérleget és mennyi ezeknek az érzékenysége?
  3. Technikai mérlegen tömegmérést végzünk. Az alábbi két eset közül melyikben van egyensúlyban a mérleg?
  4. - ha a mutatója a kilengések után a zéró skálafoktól jobbra (+) a harmadik skálafokon mozdulatlanul áll, vagy

    - ha a mutató a - 4 és + 2 skálafokok közötti lengés után pontosan a zéró skálafokon áll meg.

    Válaszodat indokold meg!

  5. Figyelembe véve az előző kérdések megoldásait, válaszolj az alábbi két kérdésre:
  6. - ± 10- 2 g pontosságú technikai mérlegen mérve, milyen méréshatárok között kell legyen az a minimális tömeg, amit ± 1% pontossággal mérhetünk meg?

    - válaszolj az előző kérdésre, ha a mérést ± 10- 4 g pontosságú analitikai mérlegen végezzük.

    Számításaid alapján milyen következtetést vonhatsz le a két féle mérleg ± 1% pontosságának

    méréshatárára vonatkozóan? Válaszaidat számítással bizonyítsd!

  7. Figyelembe véve a d) pontban megadott technikai, ill. analitikai mérlegek pontosságát, számítsd ki, hogy hány %-os hibát követünk el a bemért anyag valódi tömegére vonatkoztatva, ha ez 1,00428 g-mal egyenlő és az említett mérlegeken mérjük meg? Melyik mérés lesz pontosabb? Válaszaidat számítással igazold (11,5 p)

9. Mire használják a foszfátgyöngy-próbát?

Milyen kémiai változásokon alapszik?

Röviden ismertesd az eljárást! (4 p)

10. Vízmentes Na-karbonát és K-karbonát elegyének 24,4 g-jához 21,6 g vizet adva, az elegy még szilárd fázisban marad (több víz hozzáadásával már a folyadékfázis is megjelenik).

a) Számítsd ki a kezdeti elegy mol %-os összetételét!

b) Még hány g vizet kell adni a fenti elegyhez, hogy mindkét anyagra nézve, 20 oC-on telített oldatot kapjunk?

Adatok: 1 mol Na-karbonát kristályvíztartalma ötször nagyobb, mint 1 mol K-karbonát kristályvíztartalma.

- oldékonyságok: Na-karbonát: 21,5 g / 100 g víz K-karbonát: 110,5 g / 100 g víz.

(A feladatot javasolta dr. Nemes László tanár) (5 p)

11. Kísérlet:

Elegyíts egy pohárba 10 cm3 96 %-os etilalkoholt és 10 cm3 vizet (esetleg 87 %-os alkoholt, de akkor csak 9 cm3 vizet) majd márts az elegybe egy zsebkendőt addig, amíg a folyadék alaposan átitatja (a felesleget csavard ki). Ezután fogd meg a zsebkendő egyik sarkát egy csipesszel és tartsd láng fölé, amíg meggyullad majd vedd el.

Mit tapasztalsz? Milyen színű a láng? Meggyullad-e a zsebkendő?

Magyarázd meg a megfigyelt jelenséget! Mi a víz szerepe?

Amikor az alkohol égése szemmel láthatóan alábbhagy, gyors mozdulattal oltsd el a lángot! (Textilzsebkendő helyett papírzsebkendővel is elvégezheted a kísérletet). (3,5 p)

12. Rejtvény: Két kígyó

 

3

10

2

6

2

8

1

4

3

3

4

1

5

0

0

 

Az ábrában, két egyenként

1

É

G

H

E

T

1H

Ő

9S

Á

T

A

H

Ó

 

A

6

52 „méter" (52 kocka) kígyó

4

 

Á

S

Á

 

Ő

N

Ú

 

Y

A

 

T

A

1G

4

tekerőzik és ezek hat R -

4

G

R

 

T

A

H

G

S

A

L

É

R

I

N

T

1

mondatot „hordoznak a há-

1

K

10A

E

Z

V

E

 

Ú

T

Ü

Z

E

T

O

K

1

tukon. (R-mondatok: a vegy-

2

O

R

O

S

S

O

Y

L

Z

H

A

T

M

A

R

5

szerek veszély jellegére

1

B

 

A

Z

 

D

A

N

D

 

D

Á

S

T

O

6

vonatkozó figyelmeztetések,

2

B

A

Ó

E

M

K

Á

R

24O

S

O

 

E

 

K

9

amelyek az Európai Unió

1

 

N

G

É

S

Z

S

É

G

K

Á

R

O

S

O

1

tagországai által elfogadott

10

O

H

D

O

K

O

Á

K

44O

N

Y

S

Z

S

Z

1

egységes mondatok hivata-

5

T

A

O

T

 

Z

K

É

 

O

Z

 

E

H

H

1

los magyarnyelvű változa-

8

A

T

 

23E

T

H

Z

L

Ú

Y

G

Á

M

R

36A

1

taihoz tartoznak. A hálóban

6

T

T

Ü

Z

T

A

 

É

R

 

N

B

I

E

T

1

a két kígyó annyi mezőt

7

N

 

H

Ő

H

31T

N

A

G

Y

O

A

52Z

T

M

1

foglal el minden sorban és

0

Á

S

Á

52E

 

R

A

R

O

B

B

A

N

 

É

2

oszlopban, ahány szám az

0

H

A

T

R

K

E

H

É

46M

A

Ő

Z

E

G

R

12

ábrán kívül van. A felső és

 

0

0

0

5

3

3

3

7

3

3

4

3

4

3

11

 

a baloldali szélen található

számok az egyik kígyó, míg a jobb, ill. alsó szélen található számok a másik kígyó teste által elfoglalt mezők számát jelzik. Segítségül szerepel mindkét kígyó fejét (1 – es szám), farkát (52 –es szám), ill. testének egy-egy részét (10, 23, 31, 44 valamint 9, 24, 36, 46) jelölő sorszám is. A kígyók sem önmagukat, sem egymást nem keresztezik. A fekete négyzetek akadályokat jelölnek, amelyeket a kígyók kikerülnek. Az akadályokon kívül a kikerült mezők szintén R-mondatokat tartalmaznak.

Megoldásként add meg a kitöltött ábrát, a kígyók által hordozott hat R-mondatot (a beírt sorrendben) és a kikerült mezőkben található három R-mondatot (a beírt sorrendben a vízszintes sorok mentén történő összeolvasásból alakulnak ki. (7,5 p)

 

Tudod-e? Mennyire fontos az élő szervezet számára a nitrogén?

A növények és az állatok számára a nitrogén rendkívül fontos tápanyag, mivel a N nélkülözhetetlen a szervezetüket felépítő fehérjék képződéséhez. A levegőben levő elemi állapotú nitrogént megkötni csak a hüvelyes növények (bab, borsó, lencse) gyökerén levő talajbaktériumok képesek. Más növények termesztésekor műtrágyával igyekeznek pótolni a nitrogénszükségletet. Az állatok és az ember táplálék formájában jut hozzá a N-vegyületekhez.

A N-t tartalmazó robbanóanyagok: a dinamit és a TNT (trinitro-toluol) romboló hatásukkal már rég igazolták a nitrogén régi nevének: „nem éltető” jogosságát. Viszont a dinamit hatóanyagának, a glicerin-trinitrátnak, sokkal kisebb koncentrációban értágító hatása van, ezért szívgyógyszerként alkalmazzák „nitramin”, „nitroglicerin” stb. nevű gyógyszerekben.