TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, XI-XII. osztály II. forduló

1998/1999 –es –tanév, IV. évfolyam MEGOLDÁS

  1. A kaucsuk megjelenési formája a bőrhöz hasonló, közönséges hőmérsékleten nyújtható, de a nyújtóerő megszűntével visszanyeri eredeti alakját. Vízben és alkoholban nem oldódik. Fehér tejszerű nedv formájában nyerhető a kaucsukfából (Dél – Amerikában honos), annak kérgét felhasítva folyik ki. A levegő oxigénjének hatására megkeményedik. Hő hatására meglágyul, megduzzad, kellemetlen szagú lesz. Ha megkeményedik elveszti rugalmasságát. Éghető anyag.

Kénnel kezelve dolgozzák fel; a kén hatására rugalmassága megmarad. (Ma ezt vulkanizálásnak nevezzük!) (5 p)

2. G. J. Stoney (1853 – 1911) ; 1895 – ben a Philosophical Magazinban nevezi így először az elektrolízis során az elemi elektromos töltést hordozó részecskét. Stoney az elnevezést már 1890 – ben használta. (3x0,5 = 1,5p)

3. „Now You Lousy Old Nippons" = „nos ti tetves vén japánok" . Carothers azért nevezte így , mert gondolta, hogy ezzel a műszállal megállítja a versemyt a japán valódi selyemmel szemben. (2 p)

4. Nincs általános képletük, mert a „lipid" megnevezés a zsírokat és a zsírokhoz hasonló anyagokat foglalja magába. (2 p)

  1. A kínai faolaj zsírsavkomponenseinek kb. 80 % - a az eleosztearin – sav (9,11,13 – oktadekatriénsav), amely három konjugált C=C kötést tartalmaz – telítetlen zsírsav, amely hamarabb szárad, mint a telített. (3 p)

6. a) 40% papír, 19 % műanyag, 15 % szerves anyag, 9 % fém, 6 % üveg, 11 % egyéb (1,5 p)

b) Az említett országok a hulladékok szelektív gyűjtésével és az azonos típusú anyagok újrahaszonsításával próbálják a gondokat csökkenteni.

A papír, műanyag, üveg – és fém hulladékok az ipari termelésben újraértékesíthetők, nyersanyagként használhatók. Amelyek erre nem alkalmasak (műanyag keverékek, a papír egy része, szerves hulladékok) sajátos égető berendezésekben energiatermelésre vagy komposztálva talajjavításra használhatók. Bizonyos ipari hulladékok baktériumos lebontása során alakíthatók biogázzá és így használhatók energiatermelésre.

A fenti módon fel nem használt hulladékokat a talajvíztől elzárva kell tárolni, ahol először aerob, majd anaerob körülmények között különböző gázokra (CO2, CH4, H2, H2S, CO, N2, NH3, stb.) és ezeket hasznosítják. A hulladékoknak a nagyon veszélyes részét (cianidok, halogénezett szénhidrogének, As – vegyületek, radioaktív elemek, stb) ki kell vonni az ökológiai körforgásból. Legbiztonságosabbak a földalatti tárolók, pl. a sóbányák. (4 p)

7. C6H7O2(ONO2)3 ® 3CO2 + 3CO + 2H2O + 3/2H2 + 3/2N2 (2p)

8. Az ózmium – tetraoxidot (OsO4) , használják; ezek a kristályok már 130oC – on szublimálnak. (1,5 p)

Nagyon mérgező: már 10-7 g/cm3 koncentrációban bőr-, szem- és tüdőkárosodást okoz. (1,5 p)

9. a) – a szacharóz – ez egy diszacharid, míg a többi monoszacharid (0,5 + 0,75 p)

b) – paraffin – ez szénhidrogén, a többi alkaloida (0,5 + 0,75 p)

c) – V – vanadis istennőről kapta a nevét, míg a többi Ytterby svéd városról. (0,5 + 0,75 p)

más: a V nem ritkaföldfém, míg a többi az

d) HCl + I2 - nem megy végbe, mert a I2 kevésbé reakcióképes; nem képes helyettesíteni a klórt. (0,5 + 0,75 p)

  1. A kukorica magjában a keményítő található, míg a szárában a cellulóz.
  2. (Mindkettő glükóz molekulákból épül fel, de ezeknek térszerkezete, és a makromolekulán belüli térszerkezete). (1,5 p)

    A keményítőt úgy az emberi, mint az állati szervezet képes lebontani glükózmolekulákra, míg a cellulózt csak a kérődző állatok képesek tápanyagként megemészteni. (1 p)

  3. CnH2n+2 + (3n+1)/2 O2 ® nCO2 + (n+1)H2O (1 p)

1,6 mol alkán; 1,6(1,5n+0,5) mol O2; 1,6n mol CO2 és 1,6(n+1) mol H2O

1,6n + 1,6(n+1) + x + y = 100 1,6n + y = 17,76 össz.oxig. = 2,4 n + 0,8 + y és: nit./oxi = 79/21

n = 4 C4H10 fogyott oxigén = 10,4 mol maradék oxigén = 9,76 mol (4 p)

oxigénfelesle % = levegőfelesleg % = 9,76x100/10,4 = 93,8 % (1 p)

12. a) C12H4O2Cl4 TE = 9 (1 + 0,5 p)

b) M = 322 1 m3 levegőben 0,1 mg = 3,105 · 10-- 13 mol = 1,863 · 1011 db. molekula (1,87 · 1011 db) (2 p)

13. - mindenkinek 4 p ha beküldte az általa elkészített újrapapírt.

14. 1. szalol: oOH – C6H4 – COOC6H5 2. szalicil: o – HOOC – C6H4 – OCOCH3

3. hipnon: C6H5 – CO – CH3 4. szacharin:

5. gvajakol: o – HO – C6H4 – OCH3 (5x1 p)

más lehetőségek: az előző tükörképe: 1. gvajakol 2. szacharin 3. hipnon 4. szalicil 5. szalol

1. szalol 2. szacharin 3. gvajakol 4. hipnon 5. szalicil

 

 

Csak a XII. osztálynak kötelező feladatok megoldásai:

15. NaCl – oldat elektrolízise : Cl- - 1e- ® Cl 2Cl ® Cl2 H+ + 1e- ® H 2H ® H2 (2 p)

- golbális folyamat: H2 + Cl2 ® 2HCl 2HCl + Fe ® FeCl2 + H2 (2 p)

16. A kémiai kölcsönhatásban résztvevő anyagok mennyiségi és minőségi viszonyain kívül (melyet bármely reakcióegyenlet kifejez), feltünteti a megadott anyagok halmazállapotát és a felírt anyagmennyiségekre vonatkoztatva a kémiai változást kísérő energiaváltozást is. (Ilyenkor egyirányú nyilat kell használni, amely a reakció irányát kihangsúlyozza). (3 p)

17. A cellulóz. (1 p)

18. A „G" betű a felfedezőjének nevéből ered, ugyanis Gibbs – nek hívták , így a szabadentalpia másik neve: Gibbs – féle energia. (2x1 p)