X. osztály III. forduló
1. A II. forduló 2. kérdésénél „heuréka" volt Archimedes felkiáltása. Most az „euréka"
3. Ha figyelmesen olvastad a FIRKA 1997/98 – as számait, válaszolj az alábbi kérdésekre!
Milyen tulajdonságai (és esetleg felhasználási lehetőségei) vannak a
: cikloprpánnak, dekalinnak, adamantánnak és az azulénnak? (Csak a FIRKÁ-ban található adatokat írd le!) Add meg az említett vegyületek szerkezeti képletét is! (8 p)4. Mértékegységek, mennyiségek: Válaszolj a kérdésre (a) és töltsd ki a táblázatot !
Sor-szám | Elfogadás éve | Alapmennyiségek neve | Jelö-lés | Alapegységek neve | Jelö-lés | |
1. | ||||||
2. | ||||||
3. | ||||||
4. | ||||||
5. | ||||||
6. | ||||||
7. | (5,5 p) |
az S.I. – egységekhez viszonyítva nagyságrendekkel kisebb vagy nagyobb mennyiségeket akarunk kifejezni ! (4 p)
Melyik másik zöldség színanyagát képezi a fenti vegyülettel izomér, láncvégi gyűrűt tartalmazó anyag és mi a neve? (2 p)
6. Miért véd a hideg víz a fagytól? (1,5 p)
7. Melyik anyagra gondoltam? Képlettel válaszolj!
a) – a háztartásban a leggyakrabban alkalmazott szerves sav . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
b) – a vezetékes és a palackozott gáz szagosítására használt vegyülettípus . . . . . . . . . . . . . . . .
c) – a sprayekben hajtógázként használt és az ózonréteget károsító anyag . . . . . . . . . . . . . . .
d) – a palackozott gáz (aragáz) fő kémiai komponensei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
e) – vizes oldata a legismertebb fagyásgátló anyag . . . . . . . . . . . . . . . . . .
f) – a gyümölcsök érési folyamatát gyorsító szénhidrogén . . . . . . . . . . . . . . . . (3 p)
a) Mit jelent a kaucsuk vulkanizálása? (1 p)
b) Hogyan nevezzük a kb. 30 m/m% -nyi kénnel kezelt kaucsukot? (0,5 p)
c) A természetes kaucsuk p – kötéseinek hány % - a szakad fel, ha ahhoz 30 tömeg-% ként adnak és a keletkezett termék csak diszulfid – kötéseket tartalmaz? (3 p)
d)
e) Számítsd ki egy poliizoprén molekula megk
özelítő hosszúságát tudva, hogy n = 10000 , és a kötéstávolságok:C – C : 1,54 Ĺ ; C = C : 1,33 Ĺ ; C – H : 1,1 Ĺ (megj.: minden szomszédos kötés kötésszögét 180 o –nak tekintjük!) (2 p)
f) Mekkora lenne a tömege annak a polibutadién molekulának,
amely a Földet az Egyenlítő mentén átérné? (2,5 p)Tölts 1 – 1 kémcsőbe kb. azonos térfogatú desztillált vizet, csapvizet, virágvázából vagy mocsárból vett vizet, majd mindegyikhez csep
egtess 2 – 2 csepp 0,05 m/m% - os metilénkék – oldatot . Rázd össze az oldatokat, majd 30 – 40 percig figyeld az azonos kiindulási kék szín változását.Mit tapasztalsz? Próbáld megmagyarázni az észlelt változások okát tudva, hogy a metilénkék oxidált alakja kék, a redukált formája pedig színtelen! (3 p)
Az alábbi ábrák (A és B) 20 – 20 aknát tartalmaznak, amelyeknek hatástalanítása a Te feladatod. A számmal jelőlt négyzetek nem tartalmaznak aknát és azt jelölök, hogy a velük szomszédos 8 mező közül hányban van akna .
Ha hatástalanítottad az ak
nákat, olvasd össze a vízszintes sorok mentén az „akna-betűket” váltakozva: egyet az A – ból, következőt a B- ből, és így tovább. A megoldásként kapott triviális neveknek add meg a megfelelő kémiai elnevezéseiket és az összegképletüket . Az aknák helyét az ábrákban is tüntesd fel! (7 p)A | Z | 1 | U | L | 0 | É | N | D | K |
L | T | N | E | Á | A | T | L | N | L |
L | 2 | I | 1 | O | I | K | 0 | R | 1 |
N | T | N | N | A | I | 2 | R | C | D |
N | S | 3 | F | 4 | 6 | Z | N | 3 | G |
N | Z | R | N | L | I | É | E | I | S |
1 | I | É | 1 | T | T | I | 1 | A | 2 |
E | O | F | R | A | 4 | D | H | D | R |
K | L | 2 | M | E | I | I | L | R | N |
R | 2 | É | T | 2 | L | L | 1 | É | 0 |
1 | E | 0 | A | I | M | T | N | N | F |
E | A | I | X | I | O | R | L | N | L |
3 | I | 2 | K | 0 | P | S | 4 | N | O |
O | U | 4 | É | A | T | A | É | E | 0 |
A | T | Á | A | É | M | Z | 0 | T | L |
0 | N | L | 3 | A | L | C | É | E | L |
N | C | 1 | T | 2 | N | Z | 2 | 1 | N |
O | M | 1 | L | I | 6 | O | E | I | 0 |
U | 0 | O | M | Z | 4 | T | L | F | U |
Á | T | O | I | A | L | N | 3 | N | N |
Tudod – e?
Mi a fotoszintézis ?A növények zöld színanyaguk segítségével, a napfény energiáját felhasználva, CO2
– ból és vízből szerves anyagokat „készítenek”, miközben oxigén válik szabaddá. Ez a folyamat a fotoszintézis.A fotoszintézis rendkívül „gazdaságos” folyamat. 1 kg gyümölcscukor előállítás
ához a zöld növény 4,4 kWh energiát igényel. Ez kb. annyi energia, mint amennyi egy színes TV-készülék 15 órán át tartó üzemeltetéséhez szükséges. Az 1 kg gyümölcscukorban 400 g tiszta szén van, amely 0,75 m3 tiszta CO2 – gázból állítható elő. (Ez a CO2 mennyiség 2250 m3 levegőben található meg). Becslések szerint a szárazföldi és a vízi növények évente együttesen 42200 millió tonna szenet kötnek meg, amely 50 millió km hosszú tehervonat gyümölcscukor rakományában kötődik meg. Ennek a szerelvénynek a hossza a Föld – Hold közötti távolság 130 – szorosa.