I. forduló, X. osztály

 

  1. Honnan származik a „bután" elnevezés? (1 p)
  2. Mi a neve a C24H50 molekulaképletű szénhidrogénnek? (0,5 p)
  3. Mi a tetrametilén, pentametilén és hexametilén pontosabb megnevezése? (1,5 p)
  4. Mi a „szervetlen gyémánt" és a „szervetlen grafit” kémiai összetétele, és milyen sajátos, jellemző tulajdonságuk van? (2,5 p)
  5. Mi a kémiai összetétele a „germánoknak" nevezett vegyületeknek és hogyan történik ezeknek az elnevezése (2 – 3 vegyület nevét add meg). (2 p)
  6. Miből készül az aktív szén, illetve orvosi szén? Milyen jellegzetes tulajdonságúak ezek és mire használják őket? (4 p)
  7.  

  8. Miért mondják, hogy:

  1. – az erdőben a fa oldalán található zuzmó indikátor-növény?
  2. – gyakorlatilag nem található a levegőben hidrogén?
  3. – az esővíz enyhén savas kémhatású?
  4. – nem bomlik fel az éttermekben a kancsóba kitett szódavíz, ha jégkockát tesznek bele?
  5. – a benzin illékonyabb, mint a víz?
  6. – az esővíz szétrepeszti az érésben levő cseresznyeszemeket?
  7. – a befőttben összezsugorodik a cseresznye héja? (8x1,5p)

 

  1. a) Mivel magyarázható, hogy a vágott virág több ideig eltartható rézedényben, mint üvegedényben? (2 p)
  2. b) Miért higiénikusabb a rézpénz, a rézkilincs, ezüstpohár, ezüst evőeszköz, összehasonlítva más fémből (ötvözetekből) készült társaikkal? (2 p)

  3. Mennyi a C10H22 + O2 ® CO2 + H2O reakcióban a minimális együtthatók összege, ha azokat egész számokkal adjuk meg? Írd le a kiegyenlített reakcióegyenletet is! (2 p)
  4.  

  5. Feladat:
  6. Egy XO2 – YO2 standardállapotú gázelegy sűrűsége 1,8368 kg/m3 , és térfogatszázalékos összetétele megegyezik a 0,9388 g/dm3 sűrűségű standardállapotú metán – etán gázelegy mólszázalékos összetételével. Mekkora az ismeretlen gázelegy átlagos moláris tömege? (5 p)

    Milyen elem lehet az X és Y ? (2 p)

     

  7. Kísérlet: Rézbevonat készítése
  8. Önts egy üvegedénybe 25 cm3 5 % -os ecetsavoldatot (hígítsd az ételecetet), oldj fel benne 1 g MgSO4 – t (gyógyszertárban: keserűsó). Dörzspapírral tisztíts meg egy rézpénzt (20 lejes, 50 lejes) és helyezd az oldatba. Ugyanide tégy egy vaskulcsot is (vagy bármilyen vastárgyat úgy, hogy a két tárgy ne érintkezzen, de közel legyen. Hagyd állni két napig. Esetleg egy nap után a vastárgyat egy csipesz segítségével megfordíthatod. Két nap múlva vedd ki a vastárgyat, öblítsd le vízzel, majd szárítás után puha ronggyal töröld fényesre.

    Magyarázd meg a jelenséget és írd le a reakcióegyenleteket? (3,5 p)

    Mi a szerepe az ecetsavoldatnak és a keserűsó-oldatnak? (2 p)

     

     

     

     

     

  9. Rejtvény: Triviális háló

1

14

15

9

11

7

8

16

2

4

10

17

3

6

5

12

18

19

13

 

Helyezd el a hálóban az alábbi triviális ill. ásványtani neveket: baritvíz, cerusszit, chilei-salétrom, ciánkáli, cinóber, dolomit, foszgén, gipsz, halit, hamuzsír, jáspis, jégkő, karbid, kéksav, kriolit, magnezit, maró- káli, mínium, ónkő, perhidrol, pétisó, pirit, szénkéneg, szóda, szublimát, timsó, trisó, wurtzit. (Rövid és hosszú magánhangzók között nincs különbség).

Helyes megfejtés esetén, ha a számozott betűket sorrendben összeolvasod, az 1998 – as két kémiai Nobel-díjas amerikai vegyész nevét kapod.

Megoldásként add meg: a kitöltött hálót, a két Nobel-díjas nevét és a 28 elnevezésnek megfelelő képletet! (8 p)

 

Tudod-e?

Milyen „betegségnek" lett az áldozata 1912-ben Robert Scott angol sarkkutató és expedíciója?

Az ónpestisnek. Scott a Déli-sark felkutatására szervezett expedíciót; ezt el is érték, de a visszavezető úton elpusztultak. A hátrahagyott élelmiszertartalékaik és fűtőanyaguk (petróleum) óntartályokban voltak elhelyezve, amelyek szétporladtak és tartalmuk szétfolyt. A fehérón 13,2o C alatt szürkeónná alakul, amely porszerű anyag. Így a fehérónból készült tárgyak alacsony hőmérsékleten porrá esnek szét. A folyamat akkor is bekövetkezik, ha a fehérón szürkeónnal érintkezik.