TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY , V. évfolyam
1999/2000-es tanév
I. forduló ,IX. osztály
1. Kováts Mihály írta 1807-ben, Budán megjelent Chemia vagy Természettitka címu
könyvében (az elso magyar nyelven megjelent kémiakönyv) a fémekrol:
„. . . mikor a’ felség-értz a’ salétromsavanyban elolvad, a’kor az a’ salétromsavany
róvására válik mésszé, az az, a’ salétromsavanyból húz magába savanyítót, és így válik
mésszé, tehát ilyenkor a’ salétromsavanyt salétromszeszszé változtatja, a’mely az
olvadékból kilódul, azután pedig a’ mészszé vált értz a’ még hátra lévo ép
salétromsavanyban elolvad.”
„Fordítsd le” mai kémiai szaknyelvre ezt a közel 2 évszázados kémiai szöveget és írj legalább
egy – egy példát is reakcióegyenletekkel! (4 p)
2. Honnan származik az „elektron” elnevezés? (2 p)
3. Melyek azok a kémiai elemek, amelyek egy államról vagy egy földrészrol kapták az
elnevezésüket? (5 p)
4. Milyen színu palackokban kerül forgalomba a H2 , O2 , N2 gáz? (1,5 p)
5. Elofordul-e a kén a természetben elemi állapotban? Ha igen, milyen területeken? (1,5 p)
6. Mi a perhidrol, mire használják és milyen reakción alapszik a felhasználása? (3 p)
7. Mit nevezünk rozsdának, mi ennek az anyagnak a kémiai összetétele és hogyan keletkezik?
(3 p)
1. Hol és milyen arányban található meg az oxigén szabad állapotban a levegon kívül?
(1,5 p)
9. Mennyi az alpakka és az újezüst ezüsttartalma? Add meg ezen anyagok összetételét (tömeg-
%-ban) és felhasználásukat! (3,5 p)
10. Mit nevezünk ceritföldeknek és itterföldeknek, és melyek ezek a vegyületek? (3 p)
11. Mi a kénvirág? (1,5 p)
12. Feladat:
a) A középkorban az ágyúk öntéséhez bronzot használtak. Számítsd ki, hogy mekkora tömegu
lehetett az az agyú, amelyet 2,5 t kalkopirit és 0,5 t kassziterit feldolgozásával nyertek. (3,5 p)
b) Milyen tömegszázalékos összetételben tartalmazza egy ilyen ágyúban levo bronz az
alkotóelemeket?(Atomtömegek: O = 16, S = 32, Fe = 56, Cu = 64, Sn = 119) (0,5 p)
13. Kísérlet:
a) Egy fenolftalein tabletta 1-ét (gyógyszertárban beszerezheto) old fel 1 dl langyos vízben, keverd
meg többször, majd hagyd leülepedni. Az oldat tiszta részét oszd két részre 1 – 1 pohárba.
(Amennyiben az iskolában végzed el a kísérletet, ott biztosan van kész oldat!)
Az egyik pohárba tégy egy db. tojáshéjat, a másik pohárba pedig elozoleg 2-3 percig hevített és
lehutött tojáshéj darabot tegyél.
Hasonlítsd össze a két pohár tartalmát és magyarázd meg a jelenséget – reakcióegyenletek is!
(2,25 p)
b) A megmaradt tojáshéjat, hevítés és lehutés után tedd a második pohárba. 1 óra múlva egy
ecset segítségével rajzolj egy papírlapra ezzel az oldattal. Milyen változás figyelheto meg a
papíron a megszáradás után? Magyarázat! (2,25 p)
c) Milyen változást észlelsz, ha az ujjadat végighúzod a megszáradt részen? Magyarázat! (2 p)
d) Hol találkozunk a kísérlet által modellezett jelenséggel a mindennapi életben? (2,50 p)

Tudod – e? Az ólomsúly néhány alkalmazásáról:
Tudott dolog, hogy a Holdon sokkal kisebb a gravitáció , mint a Földön és ezért ott a lépések inkább
ugrásokhoz hasonlítanak. A Holdra jutott urhajósok (pl. Neil Amstrong és társai) ólomtalpú csizmát viseltek
azért, nehogy túlzottan elszakadjanak a felszíntol.
Ugyanilyen célból a vitorlás hajók alsó részébe ólom-rúdat helyeznek, így a nagy szél vagy hullám
sem tudja felborítani a hajót.
A mélytengeri halászok hálóikat ólom-súlyok segítségével juttatják a tengerek, óceánok mélyébe, oda
ahol a halrajok vonulnak. Ezen súlyok nélkül a hálók csak a víz tetején lebegnének.