IV. FORDULÓ IX. osztály

M E G O L D Á S

 

  1. Alabamium - amerkikai kutatók 1931 - ben nevezték így a tévesen újnak vélt elemet, miközben a 85. rendszámú elem után kutattak.

Andronia - Wintwrl Jakab osztrák származású magyar orvos a flogiszton létének igazolásakor vélte új elemnek. Feltehetően a vizsgálat mintái kovaszennyeződést tartalmaztak. Feltételezése szerint a "savasság hordozója volt.

Asem - ez volt az egyiptomiak hetedik fémje; valójában Au-Ag ötvözet.

Austrium - 1790-ben Ruprecht Antal a magnéziából (MgO) előállított "fémjét" nevezte így, amely valószínű, nem a Mg volt (Ugyanez a Ga egyik elnevezéseként is létezett).

Ciklónium - 1941 - ben amerikai kutatók az ohio-i egyetemen azt hitték, hogy ez a 61. rendszámú elem; 1942-ben egy másik kutatócsoport megerősítette a felfedezést, de mivel még ekkor kémiai vizsgálatokra nem volt lehetőség, továbbra is kétséges maradt a léte.

Decipium - 1878 - ban Delafontaine, svájci származású amerikai kutató, a didimium vizsgálatakor feltételezte ennek az új elemnek a létezését (lásd: didimium)

Dianium - Kobell, német kémikus által, a niobium vizsgálatakor felfedezett elem, de egy másik német vegyész (Herman H.R.) bebizonyította, hogy ez csupán a vizsgált minta Ti-szennyeződése volt.

Didimium - Mosander a Ce és a La mellett harmadik elemnek nevezte meg a cerit vizsgálatakor. Későbbi vizsgálatok bebizonyították, hogy ez valójában két elem: a neodímium és a prazeodímium (későbbi elnevezések) elegye.

Euxenium - 1901 - ben német kémikusok a Z = 72 elem után kutatva az euxit nevű ásványban tévesen "fedezték" fel.

Florentium - olasz kutatók által Firenzéről elnevezett, feltételezett elem.

Illinium - amerikai kutatók által Illinois államról elnevezett elem; a Z = 61 elem kutatása során tévesen feltételezett elem.

Jargónium - 1869 - ben a cirkóniumércek színképe alapján Sorby által feltételezett elem.

Mosandrium - a szamarszkit nevű ásványban feltételezett új elem, amelynek nevét Smith javasolta.

Nigrium - 1869 - ben a cirkóniumércek vizsgálatakor Church által feltételezett elem.

Nipponium - Ogava japán kutató által 1908 - ban a tóriumércben feltételezett elem, melyet Japánról nevezett el. Később Hevesy kimutatta, hogy ez a Zr-szilikát, amely 20 % Hf-t, az általa keresett elemet tartalmazza.

Nórium - 1845 - ben Sjörgen svéd kutató a cirkóniumércben létező új elemnek hitte.

Pelop - 1846 - ban Heinrich Rose német ásványtani kutató a Nb egy vegyületét tévesen elemnek hitte, de tévedését önmaga 1853 - ban korrigálta.

(Bármilyen más, itt fel nem tüntetett helyes megoldás elfogadott). (5x1,5 = 7,5 p)

2. Az elnevezés alapjául szolgáló elvek:

- mitikus fogalom vagy jellegzetesség - hely, terület vagy ország

- az elem tulajdonsága - tudós neve (0,6+0,6+0,5+0,5=2, 2 p)

Z = 101 Md mendelévium Z = 102 No nobélium

Z = 103 Lr laurencium Z = 104 Rf radzerfordium, rutherfordium

Z = 105 Db dubnium Z = 106 Sg sziborgium, seaborgium

Z = 107 Bh borium, bohrium Z = 108 Hs hasszium, hassium

Z = 109 Mt meitnerium (0,3+0,4)x9 = 6,3 p

3. Fabinyi Rudolf 1849 május 30. - án született Jolsván. Pályáját 1871 - ben a József Műegyetemen kezdi, majd külföldön folytatja. Dolgozik Würtzburgban Wislicenius, Münchenben Baeyer és Heidelbergben Bunsen laboratóriumában. A Kolozsvári Egyetem első kémia professzora volt: 1878 - ban a király őt nevezi ki ide az elméleti és gyakorlati vegytan nyilvános professzorává, ahol 43 éven át az erdélyi kémiatanárok, kutatók, vegyészek, gyógyszerészek és orvostanhallgatók generációit nevelte. Az egyetem Kémiai Intézetének megszervezése mellett a kolozsvári vegykísérleti állomást is iranyította. Neki köszönhetően épül fel az új és korszerű vegytani intézet Kolozsváron a Mikó-féle Múzeumkertben (1881-1883). Elindította és szerkesztette az első magyar nyelvű kémiai folyóíratot, a Vegytani Lapokat, amely 1882 - től jelent meg Kolozsváron. Ebben az eredeti közlemények mellett helyet kaptak a külföldön elért legújabb eredmények is. A lap nagy jelentőségű a magyar szakkifejezések meghonosításában is. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Kémikusok Egyesületének első elnöke volt. Ő indította el Magyarországon a modern szerves kémiai kutatást. Eredeti eredményeit közel száz közleményben jelentette meg. A szerves anyagok olvadáspontjának meghatározására eredeti módszert dolgozott ki és megfelelő készülékeket szerkesztett hozzá. Kísérletezett a tüzelőanyag-cellás galvánelemek szerkesztésével. 1920 - ban halt meg. (3 p)

  1. a - kén (rombos kén): az egyetlen termodinamikailag stabil módosulat; vízben oldhatatlan, de H2S - ben és CH3I - ban jól oldódik; sárga, rideg, kristályos anyag;

b - kén (monoklin kén): lassan képződik az a - kénből 95,6o C-on; világos sárga, tűszerű monoklin kristályokból áll, vízben oldhatatlan, de H2S - ben oldódik;

l - kén (ciklookta-kén): 118,9o C-on keletkezik a b - kénből; világossárga, átlátszó olvadék, CS2 - ban oldódik.

Az előző három módosulat nyolcatomos molekulákból áll.

m - kén (polimér kén): a l - kénnel áll egyensúlyban, és 159o C fölött kerül túlsyúlyba; sötétbarna, nyúlós anyag, amely hosszú kénláncokból áll; CS2 - ban oldhatatlan. 444,6o C - on megolvad, kéngőzökké alakul. (4x1,25 = 5 p)

5. a) H : kékes b) Ca : téglavörös c) S : kékes d) Na : sárga e) K : fakó ibolyaszín

f) Rb : vöröses-lila g) Sr : élénk vörös h) B : zöld i) CO : kék j) Li : vörös (10x0,25 Ö 2,5 p)

6. SnS2 - óndiszulfid; mint ónbronzot festésre használják. (SH - atlasz szerint)

- más: - aranyszínű sárgaréz; összetétele 72 - 66,7 % Cu és 28 - 33,3 % Zn; krizorin, musszívarany vagy Hamilton-fém; bearanyozandó tárgyak öntésére használják. (Révai Nagy Lexikona szerint) (3x0,5 = 1,5 p)

7. a) 200; 100; 100; 50; 20; 10; 10; 5; 2; 1; 1; 1; 0,50; 0,20; 0,10; 0,10; 0,05; 0,02; 0,01; 0,01; 0,01 g (21x0,2=4,2p)

b) az 1 g - nál kisebb tömegű mérőtestek alumíniumból vagy újezüstből készült kis lemezek, amelyeknek sarka behajlított. (0,8+0,5 = 1,3 p)

c) - a mérőtesteket csak csipesszel szabad megfogni, sohasem újjal, mert a legcsekélyebb szennyeződés is hamis mérésti adatokat eredményez. (0,5 p)

8. n = 0,6 g / 24 g/mol = 0,025 mol N = 0,025x6x1023 = 1,5x1022 db. Mg atom (1 p)

50 m 2 = 5x107 mm2 (0,5 p)

1 mm2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 db. atom (1,25 p) 1 lakás . . . . . . . . . . . . .5x107 mm2

x = 1,5x1016 mm2 . . . . . . . . . . . 1,5x1022 db x = 3x108 lakás . . . . . . . 1,5x1016 mm2 (1,25 p)

9. a) - Fehér kristályos anyag keletkezik (0,25 p)

- rövid idő alatt a levegőn elfolyósodik (higroszkópos tulajdonság) (0,25 p)

- K2CO3 : kálium-karbonát; hamuzsír ; (a növényekben elég sok K van, ezért hamujukban megtalálható ez az anyag).

(0,5 p)

b) - a fenolftalein megvörösödik, tehát bázikus kémhatást mutat; (0,5 p)

- a kálim karbonát egy erős bázis (KOH) és gyenge sav (szénsav) sója, amely hidrolízis során bázikus kémhatást mutat; (1 p) 2K+ + CO32- + 2H2O Û H2CO3 + 2K+ + 2OH- ill. CO32- + 2H2O Û H2CO3 + 2OH- (1 p)

c) - az oldat erősen pezseg, mert az erősebb sav (HCl) kiűzi a gyengébb savat (szénsav) sójából; ez a sav CO2 -ra és vízre bomlik; a pezsgés a fejlődő CO2 - nak tulajdonítható (0,25 + 0,75 p)

K2CO3 + 2HCl ® 2KCl + H2CO3 (CO2 + H2O) (1 p)

10. Rejtvény: Két lóugrás

* 1

8

3

23

16

25

R - mondatok, nemzetközileg elfogadott sorszámmal:

R1 - száraz állapotban robbanásveszélyes (0,75 p)

R35 - súlyos égési sérülést okoz (0,75 p)

4

11

6

9

26

19

22

7

2

13

20

17

24

15

12

5

10

27

14

21

18

(2,5 p)

* 28

53

30

(amennyiben az előző ábra sorszámozását folyatjuk,

ez a sorrend)

 

(2,5 p)

56

37

34

31

41

44

47

50

35

32

39

54

29

52

49

42

45

38

55

36

33

40

43

46

51

48

Vagy:

* 1

26

3

(amennyiben új számozást alkalmazunk és nem az

első ábra számait folytatjuk, ez a sorrend)

 

(2,5 p)

29

10

7

4

14

17

20

23

8

5

12

27

2

25

22

15

18

11

28

9

6

13

16

19

24

21