I. FORDULÓ XI.-XII. osztály

M E G O L D Á S

1. Görgey Artúr (1818 - 1916) (,75 p)

- laurinsav = n-dodekánsav: CH3-(CH2)10-COOH (3x0,25 = 0,75 p)

2. a) alizarin ("Alizarin madár") b) A - vitamin

 

 

 

c) polimer (izotaktikus polimer) - a monomerek d) difenil ("A tudós szemüvege)

azonos állással követik egymást

(4x1,5 = 6p)

3. Réteges molekulaszerkezetű vegyületek, a komplex vegyületek egy különleges típusa; a központi atom

(vagy molekula) két azonos szerves molekula (általában aromás gyűrű) között foglal helyet. Innen kapta a

"szendvics" elnevezést. (Pl. ferrocén = diciklopentadienil-vas). Előfordul ritkán, hogy a központi atomot két különböző szerves molekula veszi közre. (2 p)

4. Olyan makromolekuláris vegyületek, amelyeknek felépítésében Si, O, C és H-atomok találhatók. Jellemző,

| |

hogy …- O- Si- O- Si- … láncot tartalmaznak, amelyben a Si-atom másik 2-2 vegyértékéhez szénhidrogén-

| |

gyökök (metil, etil, fenil, stb.) kapcsolódnak. Tulajdonságaik a szervetlen Si-vegyületek és a szénhidrogének

tulajdonságai közé esnek. A vegyületek 3 csoportját különböztetjük meg: a szilikongyantákat, amelyeket

szigetelőanyagok, impregnálószerek és hőhatásnak ellenálló lakkok gyártására használnak; a

szilokonkaucsukot tömítések, csövek, - 50o C és 200o C között elasztikus szigetelőanyagok előállítására

használnak; és végül a szilikonolajok, amelyeket habzásgátlószerek, vízhatlan (hidrofób) impregnálószerek

(üvegen, textílián és papíron), hidraulikus és kenőolajok készítésére használnak. (2 + 3x1 =5p)

  1. A szilánok a Si-nak H-nel alkotott vegyületei. A szénhidrogénekhez, pontosabban az alkánokhoz hasonló összetételűek, mivel a Si a C-hez hasonlóan képes kötéseket kialakítani (de a szilánok sokkal bomlékonyabbak; oxigénel érintkezve maguktól meggyulladnak, robbannak; az első szilánt Wöhler állította elő 1857-ben). Pl. SiH4, Si2H6 , Si3H8 , SinH2n+2 , stb.) (1,5 p)

6. Vajat, zsírt vagy olajat marónátronnal (Na2CO3 vizes oldata, amely NaOH-dá hidrolizál) kevertek össze.

(Esetleg hamuval, amely K2CO3-t tartalmaz és hidrolizálva kálilúggá, KOH, alakul.) Ezt melegítették

mind addig, amíg habossá kezdett válni, majd lassú tűzön 0,5 - 1 órát, állandó keverés mellett tovább

melegítették. A végén konyhasót (vagy ennek oldatát) adták hozzá és jól összekeverték. Lehűlés után az

elegy tetején gyűlt össze a szappan, míg alól a folyékony rétegben maradt a fölös lúgoldat és a zsiradék

hidrolízisével keletkezett glicerin. Ezt az elegyet mosólúgnak nevezték és mosásra felhasználták. Pl.:

CH2-O-OC-R1 CH2-OH

| |

CH-O-CO-R2 + 3NaOH ® R1-COONa + R2-COONa + R3-COONa + CH-OH

| |

CH2-O-OC-R3 CH2-OH (2 + 1 = 3p)

7. a) 3-(4-klórbutil)-1,4-pentándiol b) 1,8-dibróm-1-klór-7-(klórmetil)-oktán

c) 4-metil-5-nitro-oktándisav (3x1 = 3p)

8. A mikrohullámú sütő bekapcsolásakor olyan elektromágneses hullámok keletkeznek, amelyek 2450 millió

rezgést végeznek másodpercenként. Ezek a gerjesztett pozitív - negatív mikrohullámok a dipólus

vízmolekulákkal lépnek kölcsönhatásba: vonzzák, ill. taszítják azokat (mindezt mp-ként 2450 milliószor).

Közben a molekulák energiát vesznek fel a mágneses térből és ettől melegszik fel az étel). (Az így

felmelegített ételt még nem lehet fogyasztani, mert a készülék kikapcsolása után a rezgési folyamat még

néhány percig tart, a molekulák nem tudnak hirtelen lefékeződni. Egyelőre nem ismeretes, hogy a

molekulák mozgása milyen hatásokat válthat ki az élő szervezetben). (3,5 p)

9. A mechanikai tisztítást a fogkrémben levő dörzsanyagok végzik: ezek dörzsölik le a fogakról az

ételmaradékokat és azt a lerakódást, amelyből később a fogkő képződhet. Ilyen anyagok a SiO2, kréta-por,

Al-szilikát, amelyek nem karcolhatják és nem koptathatják a fogzománcot. (2x1,5 = 3p)

A kémiai tisztítást a felületaktív anyagok végzik, amelyeknek köszönhetően habzik a fogkrém. (1,5 p)

A fogkrémek ezeken kívül olyan adalékanyagokat tartalmaznak, amelyek megelőzik a fogszuvasodást (fluoridok), a képződő baktériumtelepek, ún. plakkok képződését megakadályozzák. (1,5 p)

Pl. Aquafresch: kréta, fluoridok; Amodent: SiO2, gyógynövénykivonatok

Blend-a-med: SiO2, ásványi sók, fluoridok; Elmex: foszfátok, fluoridok stb. (1 p)

10. CxHySz + (2z + 2x + 0,5y) /2 O2 ® xCO2 + 0,5 H2O + zSO2 (0,25 p)

SO2 + I2 + 2H2O ® 2HI + H2SO4 (0,5 p)

1mol I2 fogyott Þ 1 mol SO2 volt Þ z = 1 20 mol levegő = 10 mol O2 + 10 mol N2 , amelyből fogyott

(1 + x + 0,25y) mol O2 (= t mol O2) Mátlag = (10x28 + 32t) / (10 + t) = 28,8

t = 2,5 mol O2 maradt Þ fogyott 7,5 mol O2

(13,5 + x + 0,5y) mol égéstermék . . . . . . . . . . . 100%

x + 0,5y + 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44,4 %

55,6x + 27,8y = 499,4 (1) x + 0,25y = 6,5 (2)

(1) és (2) Þ x = 4 és y = 10 molekulaképlet: C4H10O (3 p)

- lehetséges izomérek:

- tioalkoholok: C4H9 - SH CH3-CH2-CH2-CH2-SH CH3-CH2-CH(CH3)-SH

(CH3)2CH-CH2-SH (CH3)3C-SH (4x0,25 = 1p)

- tioéterek : CH3-S-CH2-CH2-CH3 CH3-S-CH(CH3)2 CH3-CH2-S-CH2-CH3 (3x0,25=0,75p)

11. Azért kell a desztillált víz vagy esővíz, mert az lágy víz, vagyis nem tartalmaz oldott Ca- és Mg-sókat. Ezek

a zsírsavak anionjaival vízben oldhatatlan sókat képeznek, és ezért szappanként nem használhatók. (2 p)

Az általad előállított szappan illata, kísérlet sikeressége és a szappanod felhasználhatósága: (2 p)

12. Rejtvény: Útvesztő





L

É

N

N

D

Y

L

B

T

H

Megoldás:




S

O

Á

O

M

R

A

E

R

E

LÉNÁRD FÜLÖP: (1905; élettani, ill. orvosi);




Á

N

R

I

G

I

I

Y

G

V

ZSIGMOND RICHÁRD: (1925, kémia);





J

I

D

S

Z

C

H

Ö

R

E

SZENT-GYÖRGYI ALBERT: (1937, élettani, ill. orvosi);





N

Y

F

Ö

P

R

Á

Y

Y

S

HEVESY GYÖRGY: (1943, kémia);






Á

S

Ü

L

S

D

T

G

G

Y

GÁBOR DÉNES: (1971, fizika);





A

R

R

Ö

Z

E

N

R

O

Ö

WIESEL ELIE: (1986, béke);




H

Y

G

Y

E

S

É

D

B

R

OLÁH GYÖRGY: (1994, kémia);



L

Á

H

G

L

E

N

E

Á

G

HARSÁNYI JÁNOS: (1994, közgazdasági).




O

E

I

L

E

I

W

S

G

Y

(ábra: 1 p; nevek: 2 p; díjazás éve: 2 p; szakterület: 2 p)

A Nobel-statisztika szerint magyar: Szent-Györgyi Albert, aki magyar állampolgárként kapta a díjat és Hevesy György, aki magyarnak vallotta magát a Nobel-alapítvány kuratóriuma előtt. (2x0,5 = 1 p)

CSAK A XII. OSZTÁLYOSOKNAK:

13. Sztearinsavból (C17H35COOH) és kevés palmitinsavból (C15H31COOH) álló fehér vagy enyhén sárgás,

vízben oldhatatlan elegy. Nagy mennyiségben használják gyertyakészítésre és bőrápolószerként.

(2x0,75 =1,5 p)

14. Terpének vagy terpén vegyületek. A természetben, főleg növényekben előforduló szénhidrogének és O-

tartalmú származékaik egy csoportja, amelyeknek C-váza izoprén (C5H8) részekre tagolható. Így a C-

atomszámuk az 5 egészszámú többszöröse: C10, C15, C20, C30, C40 . (Gyűjtőnéven azért nevezik őket

terpéneknek, mert a fenyőgyantából nyert terpentinolaj különösen sokfélét tartalmaz ezek közül. (2 p)

Egyesek virágok illóolajának komponensei, mások különböző fűszerek ízanyagát képezik ( pl. kömény,

kapor, gyömbér, stb.), míg ismét mások színanyagként fordulnak elő (pl. a paradicsom likopinja, a sárgarépa

karotinja.) (4x0,5 = 2p)

15. A termoplasztikus műanayagok hőre lágyulnak, míg a termostabilisak magasabb hőmérséklet hatására is

érzéketlenek. (2x0,75 = 1,5 p)

16. 100 g oldatban: 5 g K2SO4 és 95 g víz ; az oldat elektrolizisekor végbemenő folyamat:

H2O ® H2 + ˝ O2 tehát a víz fogy és marad 5 g só 5x100/11,1 = 45 g víz kell maradjon

- az elektrolizis során el kell bomoljon: 95 – 45 = 50 g víz = 2,778 mol víz Þ 2,778x2 = 5,55 mol e

A = 50x2x96500 / 18x24x3600 = 6,2 A

Vagy: 5,55 mol e = 26,8x55,5 = 148,9 Ah Þ 148,9 / 24 = 6,2 A (3 p)