TAKÁCS  CSABA  KÉMIA  EMLÉKVERSENY , V. évfolyam

1999/2000-es tanév

I. forduló ,IX.  osztály 
1. Kováts Mihály írta 1807-ben, Budán megjelent Chemia vagy Természettitka címu 

könyvében (az elso magyar nyelven megjelent kémiakönyv) a fémekrol:

„. . . mikor a’ felség-értz a’ salétromsavanyban elolvad, a’kor az a’ salétromsavany 

róvására válik mésszé, az az, a’ salétromsavanyból húz magába savanyítót, és így válik 

mésszé, tehát ilyenkor a’ salétromsavanyt  salétromszeszszé változtatja, a’mely az 

olvadékból kilódul, azután pedig a’ mészszé vált értz a’ még hátra lévo ép 

salétromsavanyban elolvad.”

„Fordítsd le” mai kémiai szaknyelvre ezt a közel 2 évszázados kémiai szöveget és írj legalább 

egy – egy példát is reakcióegyenletekkel!					            	(4 p)

2. Honnan származik az „elektron” elnevezés?					   (2 p)

3. Melyek azok a kémiai elemek, amelyek egy államról vagy egy földrészrol kapták az 

elnevezésüket? 									   (5 p)



4. Milyen színu palackokban kerül forgalomba a H2 , O2 , N2   gáz?			   (1,5 p)

5. Elofordul-e a kén a természetben elemi állapotban? Ha igen, milyen területeken?	    (1,5 p)



6. Mi a perhidrol, mire használják és milyen reakción alapszik a felhasználása?	      (3 p)



7. Mit nevezünk rozsdának, mi ennek az anyagnak a kémiai összetétele és hogyan keletkezik?

											    (3 p)

1. Hol és milyen arányban található meg az oxigén szabad állapotban a levegon kívül?	

											    (1,5 p)
9. Mennyi az alpakka és az újezüst ezüsttartalma? Add meg ezen anyagok összetételét  (tömeg-

%-ban) és felhasználásukat!							     (3,5 p)

10. Mit nevezünk ceritföldeknek és itterföldeknek, és melyek ezek a vegyületek?	      (3 p)

11.  Mi a kénvirág?									     (1,5 p)

12.  Feladat: 

a) A középkorban az ágyúk öntéséhez bronzot használtak. Számítsd ki, hogy mekkora tömegu 

lehetett az az agyú, amelyet 2,5 t kalkopirit és 0,5 t kassziterit feldolgozásával nyertek.   (3,5 p)

b) Milyen tömegszázalékos összetételben tartalmazza egy ilyen ágyúban levo bronz  az 

alkotóelemeket?(Atomtömegek: O = 16, S = 32, Fe = 56, Cu = 64, Sn = 119)		      (0,5 p)

13. Kísérlet:

a) Egy fenolftalein tabletta 1-ét (gyógyszertárban beszerezheto) old fel 1 dl langyos vízben, keverd  

meg többször, majd hagyd leülepedni. Az oldat tiszta részét oszd két részre 1 – 1 pohárba. 

(Amennyiben az iskolában végzed el a kísérletet, ott biztosan van kész oldat!)

Az egyik pohárba tégy egy db. tojáshéjat, a másik pohárba pedig elozoleg 2-3 percig hevített és 

lehutött tojáshéj darabot tegyél.

Hasonlítsd össze a két pohár tartalmát és magyarázd meg a jelenséget – reakcióegyenletek is!

											   (2,25 p)
b) A megmaradt  tojáshéjat, hevítés és lehutés után tedd a második pohárba. 1 óra múlva egy 

ecset segítségével rajzolj egy papírlapra ezzel az oldattal. Milyen változás figyelheto meg a 

papíron a megszáradás után? Magyarázat!						  (2,25 p)

c) Milyen változást észlelsz, ha az ujjadat végighúzod a megszáradt részen? Magyarázat!   (2 p)

d) Hol találkozunk a kísérlet által modellezett jelenséggel a mindennapi életben?	   (2,50 p)

Tudod – e?		Az ólomsúly néhány alkalmazásáról:
	Tudott dolog, hogy a Holdon sokkal kisebb a gravitáció , mint a Földön és ezért ott a lépések inkább 

ugrásokhoz hasonlítanak. A Holdra jutott urhajósok (pl. Neil Amstrong és társai) ólomtalpú csizmát viseltek 

azért, nehogy túlzottan elszakadjanak a felszíntol.

	Ugyanilyen célból a vitorlás hajók alsó részébe ólom-rúdat helyeznek, így a nagy szél vagy hullám 

sem tudja felborítani a hajót.

	A mélytengeri halászok hálóikat ólom-súlyok segítségével juttatják a tengerek, óceánok mélyébe, oda 

ahol a halrajok vonulnak. Ezen súlyok nélkül a hálók csak a víz tetején lebegnének.