Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Helység / Iskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kémiatanár neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

 

 

TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, XI. - XII. osztály, III. forduló,

2001 / 2002 –es tanév, VII. évfolyam

 

1. Bóros kérdések:

a) Mi a karboránok kémiai összetétele? Írj minimum 3 példát! (2,0 p)

 

 

b) Kb. mióta váltak ismertté ezek a vegyületek? (0,5 p)

 

 

c) Mi a dibór-tetrahalogenidek általános képlete? (0,25 p)

d) A c)-pont vegyületei közül melyiket állították elő elsőként? (0,75 p)

 

e) Magyarázd meg, hogy a dibór-tetrafluorid miért izoelektronos az oxalát-anionnal valamint a dinitrogén-

tetroxid molekulával? (1,5 p)

 

 

 

  1. Melyik szénhidrogén csoporttal izoelektronos a NBR2 összetételű vegyület? (válaszodat indokold!)

Add meg a fenti vegyület összevont szerkezeti képletét is! (R = alkilgyök). (2,0 p)

 

 

 

g) A B – N kötésű vegyületek legnagyobb csoportját a gyűrűs borazinok és származékai alkotják.

1) – a fenti csoport alapvegyületét szervetlen benzolnak is nevezik; mi ennek a kémiai összetétele? (0,5 p)

2) – melyik ismert szénhidrogénnel izoelektronos ? (Válaszodat igazold!) (0,75 p)

 

 

 

h) Kialakulhat – e a “szervetlen benzolban” egy Kekulé-típusú szerkezet? Válaszodat indokold!

(0,75 p)

 

 

i) Add meg a naftalinnal és a difenillel izoelektronos poliborazinok molekulaképletét! (0,5 p)

 

 

2. a) A zsírsavak osztályozása a telítettségük alapján történik. Mit nevezünk egyszeresen és

többszörösen telítetlen zsírsavaknak?

 

 

b) Az ételzsiradékok emészthetősége függ a bennük található zsírsavak telítetlenségétől. Melyek

emészthetők könnyebben: a telített vagy a telítetlen zsírsavtartalmúak?

 

c) Az alábbi táblázat néhány ételzsiradék tömegszázalékos összetételére vonatkozik. Töltsd ki a hiányzó

adatokat (legalább megközelítő értékekkel).

Megjegyzés: helyes kitöltés esetén, az a) és b) pontok figyelembevételével eldöntheted, hogy mely ételzsiradékokat előnyösebb fogyasztani! (3,5 p)

 

 

Zsiradékok

Zsírsavak m/m %

Telített

Telítetlen

Egyszeresen

Többszörösen

Sertészsír

   

Libazsír

   

Tyúkzsír

   

Vaj

   

Napraforgóolaj

   

Repceolaj

   

Kókuszzsír

   

Olívaolaj

   

Ráma-margarin

   

Halolaj

   

 

3. a) Mi annak az A szénhidrogénnek a szerkezeti képlete és a megnevezése, amelynek összetétele C10H16 és ózonnal reagáltatva, majd a keletkezett terméket hidrolizálva, csak két féle vegyület képződik:

H3C – CO – CH3 és HOOC – COOH ?

Írd fel a fenti folyamat reakcióegyenletét is! (2,0 p)

 

 

b) Keress minimum tíz olyan szerkezeti képletet, amelyek izomérek az A – val és a fenti reakciótípusokkal csak egyetlen egy féle terméket eredményeznek! (2,5 p)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. Miért csak a Fe – ig képződhetnek az elemek a csillagokban? (5,0 p)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5. A sebészetben gyakran használt altatószer a “halothan” (vagy narkotán, vagy fluothán), amely egy vegyes pentahalogén-származék. Mi az összevont szerkezeti képlete és kémiai megnevezése ? (1,5 p)

 

 

 

  1. Mi annak a közismert anyagnak a kémiai megnevezése és a képlete, amelynek a mindennapi életben “éter” a neve? Milyen jellegzetes tulajdonságú és mire használják? (2,0 p)
  2.  

     

     

     

  3. Feladat: FIRKA 1999/2000 4. Szám, 168. Oldal , K.L. 295.
  4. Megjegyzés: tüntesd fel a teljes, kiegészített reakcióegyenleteket és a megoldáshoz szükséges számításokat! (7,25 p)

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

  5. Kísérlet: “Fekete kígyó”
  6. Keverj össze 1 g szódabikarbónát 5 g porcukorral. Szórj kevés homokot egy porcelántálba, vagy egy agyagos drótháló közepére és locsold meg kevés alkohollal. Tedd az elkészített porkeveréket a homok közepére egy mélyedésbe, majd egy gyújtópálca segítségével gyújtsd meg!

    Melyik anyag jelenléte biztosítja az égést?

    Mit észlelsz néhány perc múlva?

     

    Magyarázd meg az észlelt jelenségeket és írd le a végbemenő kémiai folyamatok reakcióegyenleteit!

    (3,5 p)

     

     

     

     

     

     

     

  7. Rejtvény: “Négyesfogat”

Az ábrában 4 db., egyenként 45 “méter” (négyzet) hosszú) kígyó tekereg és a Te feladatod, hogy a pontos helyüket meghatározd. A kígyók vízszintesen és függőlegesen kanyarognak, de sehol sem érintik saját magukat, sem társukat még sárosan sem. Minden kígyó feje az 1-es számmal kezdődik és a 45-ös számmal végződik (a fejük és a farkuk nem feltétlenül egymás mellett vannak). Segítségül még adott minden kígyó 23. “méterének” helyzete, valamint az ábra szélén látható számok, amelyek azt jelzik, hogy a kígyók hány egységnyi – nem feltétlenül összefüggő – része található az adott sorban, illetve oszlopban. A fekete mezők sziklákat jelképeznek, amelyeket a kígyók természetesen kikerülnek.

Helyes megfejtés esetén minden kígyó testét 42 betű képezi, valamint a megadott 1, 23, 45-ös számok. Ezeket a betűket folyamatosan összeolvasva a I. ® II. ® III. ® IV. kígyótestek sorrendjében, két Nobel-díjas oklevelen (1935 és 1937 –es évek) szereplő szöveg magyar fordítása olvasható (szóközök nélkül). A fennmaradó betűket, a vízszintes sorok mentén balról jobbra összeolvasva egy másik Nobel-díjas oklevelen (1905-ös év) található magyar szöveg fordítása alakul ki. Ebben az esetben az idézet elejét és végét idézőjelet tartalmazó négyzetek jelzik és ugyanakkor itt a szóközök is szerepelnek, amelyeket üres négyzetek jelölnek.

Megoldásként add meg:

 

I.

É

M

I

E

T

E

R

45

L

1

I

S

E

M

E

M

E

R

9

É

K

S

Á

J

A

Ü

L

Ú

J

E

L

K

A

S

9

Z

V

E

R

V

E

S

S

Z

Í

N

E

Z

É

E

K

E

K

2

K

Í

T

K

A

E

L

A

N

Á

É

S

Ö

L

A

9

H

I

D

R

O

O

R

K

23

A

S

Á

T

Á

R

O

M

Á

7

N

T

E

I

D

A

S

V

Í

L

L

I

S

É

12

I

E

T

G

Y

Ü

L

E

É

S

23

T

E

K

K

E

Z

L

R

6

K

T

E

L

A

C

V

N

É

A

F

U

M

Á

G

Í

Z

E

14

 

IV

1

E

T

T

--

K

I

U

T

A

T

Á

R

S

L

A

45

 

II

I

É

R

É

I

R

V

T

M

K

N

U

A

S

M

A

E

L

45

Y

T

E

E

K

I

T

A

Á

N

M

A

A

G

T

Y

1

E

B

K

A

S

N

H

O

Z

J

Z

T

Á

V

K

A

J

Ü

9

T

Á

Ü

R

É

U

E

F

23

L

U

T

T

A

K

A

L

8

S

S

L

Z

Z

E

D

E

L

R

K

E

Z

G

É

V

V

E

13

Ö

N

Ö

E

S

K

É

E

M

23

I

A

É

S

N

É

T

7

A

A

T

O

S

F

K

É

R

T

A

B

É

M

I

A

10

I

C

S

O

L

I

P

A

R

F

E

I

O

L

Ó

G

9

J

P

L

Ő

D

A

M

A

É

Y

L

O

S

É

H

E

I

8

A

K

L

A

T

T

Z

1

45

F

S

É

G

É

I

A

13

7

9

13

7

13

7

12

6

III .

6

12

7

13

8

11

4

10

 

 

Csak a XII. osztályos versenyzőknek kötelező feladatok!

 

 

  1. Hasonlítsd össze a vegyületpárok azonos molarítású vizes oldatainak pH – ját! (< , > , = jeleket használj!)
  2. a) dimetil-amin . . . . .piridin b) etil-alkohol . . . . . fenol c) anilin . . . . . alanin

    d) benzoesav . . . . . oxálsav e) alanin . . . . . acetamid f) metánsav . . . . . . etánsav

    g) benzoesav . . . . . anilin h) glicin . . . . . . oxálsav i) etanol . . . . . acetilén

    j) acetilén . . . . . dimetil-amin k) adipinsav . . . . hangyasav l) metanol . . . . .aceton (3,0 p)

  3. Az agy energiaforrása kizárólag szőlőcukor (glükóz). Milyen következménnyel járna, ha az agynak aminosavakat kellene energiaforrásként felhasználnia? (3,0 p)
  4.  

     

     

     

     

     

     

  5. Milyen konkrét felhasználása van a mésznek (égetett mész) a tejiparban és a cukoriparban? Magyarázat!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tudod – e?

 

A tápanyagok energiatartalmát azok égéshőjével jellemzik. A táplálék tiszta energiatartalmát, az ú.n. “fizikai haszonértéket” kaloriméterbombában határozzák meg. A három kalóriaszolgáltató tápanyag elégetésével kapott energiaértékek:

1 g zsír® 9,3 kcal (38,91 kJ)

1 g szénhidrát (szacharid) ® 4,1 kcal (17,15 kJ)

1 g fehérje ® 5,6 kcal (23,43 kJ)

(1 g alkohol ® 7,02 kcal).

Ezek közül a zsírok és szacharidok a szervezetben tökéletesen elégnek, ugyanannyi energiát szolgáltatnak, mint a kaloriméterbombában, vagyis az ún.. “élettani haszonértékük” (1 g tápanyagnak a szervezetben termelt hőmennyisége) megegyezik a fizikai haszonértékkel. Ezzel szemben a fehérjék élettani haszonértéke kisebb, mivel a CO2 és a víz mellett energiahordozó bomlástermékek is keletkeznek (pl. ammónia, karbamid, kreatinin).