Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Helység / Iskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kémiatanár neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

 

 

TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály, III. forduló,

2001 / 2002 –es tanév, VII. évfolyam

 

 

  1. A mai napig az elemek periódusos táblázatának mintegy 700 különböző formáját javasolták, amelyek 146 féle típusba vagy altípusba sorolhatók. Válaszolj az elemek táblázatával kapcsolatos néhány történelmi vonatkozású kérdésre!
  2. a) Mikor és mit fedezett fel Wolfgang Döbereiner a fentiekkel kapcsolatban? (0,75 p)

     

     

    b) Mikor és hogyan rendszerezte az elemeket Beguyer de Chancurtois francia mineralógus, milyen

    formát javasolt ezek elhelyezésére és kb. hány elemet tartalmazott a táblázata? (1,50 p)

     

     

     

     

    c) Ki és mikor javasolta az elemek elhelyezésének módozatára az oktáv törvényt? (0,5 p)

     

    d) 1869-ben két vegyész közölt periódusos rendszert. Hogy hívták őket és miért csak az egyik nevét

    szoktuk általában használni az elemek elrendezésével kapcsolatban?

    Milyen szempontok alapján állították fel táblázatukat? (2,25 p)

     

     

     

     

     

     

     

     

  3. A magyar királyi jogar aranyba foglalt drágaköve egy Si-vegyület. Jellemezd röviden ezt a vegyületet (neve, kémiai összetétele, tulajdonságai, szimbólum jele). (3,0 p)
  4.  

     

     

     

  5. Az Al-történetében előfordult, hogy ezt a fémet nemesfémnek tekintették. Mikor, hol és ki minősítette így az alumíniumot? (1,5 p)
  6.  

     

     

  7. Írj az alábbi tulajdonságú anyagokra egy vagy két példát! Minden esetben az anyagok kémiai jelével válaszolj! (A tulajdonságok standard körülményekre vonatkoznak!)
  1. – szilárd halmazállapotú nemfém-oxid (2 példa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
  2. – folyékony halmazállapotú nemfém-oxid (1 példa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
  3. – gázhalmazállapotú nemfém-oxid (2 példa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
  4. – szilárd halmazállapotú fémoxid (2 példa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
  5. – vízben nagyon jól oldódó nemfém-oxid (1 példa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
  6. – vízben oldódó nemfém-oxid (1 példa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
  7. – vízben gyakorlatilag oldhatatlan nemfém-oxid (1 példa) . . . . . . . . . . . . . . . .
  8. – vízben jól oldódó fém-hidroxid (1 példa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
  9. – vízben gyengén oldódó fém-hidroxid (1 példa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
  10. – vízben gyakorlatilag oldhatatlan fém-hidroxid (1 példa) . . . . . . . . . . . . . . . . . .
  11. – színes (nem fehér) nemfém-oxid (1 példa; add meg a színét is) . . . . . . . . . . . . . . . . .
  12. – színes (nem fehér) fém-oxid (1 példa; add meg a színét is) . . . . . . . . . . . . . . . . .
  13. – nem mérgező szervetlen sav (2 példa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
  14. – amfoter tulajdonságú szervetlen vegyület (2 példa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
  15. – szilárd anyag, amelynek atomjai pozitív töltésű ionokat képeznek (2 példa) . . . . . . . . . . . . . . . .
  16. – folyékony anyag, amelynek atomjai pozitív töltésű ionokat képeznek (1 példa) . . . . . . . . . . . . .
  17. – szilárd anyag, amelynek atomjai negatív töltésű ionokat képeznek (2 példa) . . . . . . . . . . . . . . .
  18. – folyékony anyag, amelynek atomjai negatív töltésű ionokat képeznek (1 példa) . . . . . . . . . . . . .
  19. – gázhalmazállapotú anyag, amelynek atomjai negatív és pozitív töltésű ionokat is képezhetnek (1 példa) . . . . . . . . . . . . . .
  20. – gázhalmazállapotú anyag, amelynek atomjai negatív töltésű ionokat képeznek (2 példa) . . . . . . .
  21. – az az anyag, amelynek atomjai vegyületeiben csak negatív oxidációs állapotban fordulhatnak elő.

(7,5 p)

 

5. Melyik a periódusos rendszer 13. csoportjának (újabb számozási mód alapján!) egyetlen nemfémes eleme? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

b) Mi ennek az elemnek az angol neve? . . . . . . . . . . . . . . .

c) Ki és miért javasolta ezt az elnevezést? (1,5 p)

 

 

 

 

 

6. A drágaköveket legalább 7000 éve ismeri az ember. A bennük rejlő természetfölötti erőkről alkotott elképzelés alapján különböző drágakövekkel társították az égitesteket (ú.n. bolygókövek), az állatöv csillagképeit (ú.n. születési kövek), majd ennek egyszerűsítéséből jöttek létre a hónapok kövei.

Add meg az alábbiakban feltüntetett szimbólumkövek kémiai összetételét!

(Folytatás a IV. fordulóban lesz!)

Bolygókövek:

 

Bolygók

Szimbólumkövek

Kémiai összetétel

Nap

Krizoberill; gyémánt

 

Hold

Holdkő; smaragd

 

Mars

Piros gránát; rubin

 

Merkur

Sárga zafír; topáz

 

Jupiter

Ametiszt; lápisz lazuli; kék zafír

 

Szatirnusz

Akvamarin; kék spinell

 

Vénusz

Narancsszínű zafír (padparadsa); sárgás-piros cirkon (hiacint)

 

 

A hónap kövei:

 

Hónap

Szimbólumkövek

Kémiai összetétel

Német nyelvterületen

Angol nyelvterületen

Január

Gránát; rózsakvarc

Gránát

 

Február

Ametiszt; ónix

Ametiszt

 

Március

Akvamarin; vérjáspis

Akvamarin

 

Április

Hegyikristály; gyémánt

Gyémánt

 

Május

Krizopráz; smaragd

Smaragd

 

Június

Holdkő; gyöngy

Gyöngy

 

Július

Karneol; rubin

Rubin

 

Augusztus

Aventurin; peridot

Peridot

 

Szeptember

Lápisz lazuli; zafir

Zafír

 

Október

Opál; turmalin

Opál

 

November

Tigrisszem; topáz

Topáz

 

December

Türkiz; cirkon

türkiz

 

Megjegyzés: a német nyelvterületen használt szimbólumkövek kémiai összetételét add meg!

Minimum 25 különböző szimbólumkő helyes kémiai összetétele = 5,0 p

 

7. Megállapítható-e a borok évjárata tríciumtartalmuk vizsgálatával? Ha igen, akkor írd le a módszer lényegét! (3,0 p)

 

 

 

 

 

 

 

 

8. a) Kb. mennyi Na-ot és K-ot tartalmaz egy átlagos felnőtt emberi szervezet?

 

 

b) Milyen szerepe van a Na-nak a K-mal együtt az élő szervezetben?

 

 

 

c) Milyen hatása van az emberi szervezetre a Na felhalmozódásának, illetve veszteségnek?

 

 

 

 

 

d) Milyen hatása van az emberi szervezetre a K felhalmozódásnak, illetve veszteségnek?

 

 

 

 

 

e) Kb. mennyi egy felnőtt emberi szervezet napi Na és K szükséglete?

 

 

f) Az általad leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek közül sorolj fel minimum 10 – 10 olyant,

amelyeknek viszonylag nagy a Na – , illetve K – tartalma! (6,0 p)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10. Feladat: FIRKA, 1999/2000, 1. Szám, 34. Oldal: a) K.L. 281; b) K.L. 282; c) K.L. 283

Megjegyzés: mind a három feladat esetében válaszaidat indokold meg! (5,5 p)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11. Kísérlet = találós kérdés!

Hogyan veheted ki száraz kézzel a pénzérmét a víz alól, ha egy lombik, Bunsen-égő vagy borszeszégő és üvegtál áll rendelkezésedre?

A vizet nem szabad sem elpárologtatni, sem az edényből kiönteni!

Írd le az alkalmazott módszer lépéseit, a megfigyeléseidet és magyarázd meg a jelenséget! (5,0 p)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

12. Kémiai szórejtvény:

 





2

Az ábra vízszintes sorai-

ban egy-egy kémiai kife-


4

7

3

jezés jelenik meg, ha az

alábbiakban felsorolt sza-





5

3

vakat, betűcsoportokat a

megfelelő helyekre írod



2

be. Minden beírandó szó,

illetve betűcsoport 1 - 1

3

4

3

számot – a beírandó szó

betűinek számát – tartal-



3

4

3

mazó mezőből indul. A

szó (betűcsoport) haladá-



2

5

si irányát a mezőket ösz-

szekötő vonalak határoz-





4

zák meg. Amennyiben

minden szó (betűcsoport)





3

3

megfelelő helyre került,

a megjelőlt mezők betűiből egy kémiai elem neve állítható össze.

Megjegyzés: a hosszú és rövid magánhangzók között nincs különbség!

Kétbetűsek: JÓ, NE, NO Hárombetűsek: CIO, FÉR, FUN, NUM, SZU, RAR, VAS, VON

Négybetűsek: NÉMA, SLEF, SZÉN, ZOLY Ötbetűsek: TOXID, TRIKÓ Hétebetűs TISZTTEM

Megoldásként add meg:

  1. – a kitöltött ábrát
  2. – a függőleges oldalmezőkben a kémiai elem nevét
  3. – ki és mikor fedezte fel a fenti kémiai elemet?
  4. – ki és mikor állította elő először elemi állapotban ezt az elemet?
  5. – milyen eredetű és mit jelent ennek a kémiai elemnek a neve?
  6. – hol használják a gyakorlatban ezt a kémiai elemet? (7,0 p)

 

 

 

 

 

Tudod – e?

 

Az ózonkoncentráció 1 %-os csökkenése a Föld felé irányuló sugárzást 2 %-kal növelheti. Ezáltal nagymértékben károsodik az élőlények immunrendszere; növekszik a bőrrák (melanóma) és a szemhályog előfordulása. Az O3 – koncentráció minden 1 %-os csökkenése 0,6 – 0,8 %-kal növeli az említett betegségek előfordulását és minden 150.000 –ik embernél vakulást idézhet elő.

Angliai felmérés eredménye: 10 – 15 %-kal gyakoribb a bőrrák előfordulása gyermekeknél olyan területen, ahol az ózonréteg elvékonyodása észlelhető. Ennek megelőzése érdekében ajánlott minden ember számára: a túlzott napozás kerülése, különösképpen 11 – 15 óra között, ugyanakkor napszemüvegek, védő kalapok és védő kenőcsök használata.