MEGOLDÁS:
X. osztály, IV. forduló, 2002 / 2003 –as tanév, VIII. évfolyam
1. Erdély aranykora – Jókai Mór Az aranyember – Jókai Mór
Aranyketrec – Benedek István Aranyködben fáznak az istenek – Passuth László
Aranyásók Alaszkában – Jack London Sárarany – Móricz Zsigmond
Az arany virágcserép – E.T.A. Hoffman Aranysárkány – Kosztolányi Dezső
Aranyfonál - Kosztolányi Dezső Arany hegedű – Herczegh Ferenc
Aranykoporsó – Móra Ferenc Aranybogár – Edgar Allan Poe
Az arany ára – Gencso Sztoev Vér és arany – Ady Endre (II.kötet)
Az aranykor – Mark Twain Aranyeső – Lászlóffy Csaba
Aranyecset – Dallos Sándor Aranygyapjú – Orbán Ottó
Aranyvulkán – Verne Gyula Aranymetszés legendája – Falus Róbert
Két szekér arany – Lawis L’amoir Az aranyasszony bukása – Halász Kálmán, Szabó József
Aranyszarvas – Áprily Lajos Aranyásók balladája – Áprily Lajos
Aranymosó balladája – Áprily Lajos Arany mesekönyv – Benedek Elek
Arany réten arany fű – Benedek Elek Az aranyhal – Arcsil Szulakauri
Aranygyűrű – Révai József Aranyhalak – Jankó Zoltán
Aranyidő – Krúdy Gyula Az aranykéz uccai szép napok – Krúdy Gyula
Aranyásók – Barta Sándor Aranyalma – Végh Antal
Aranyágacska – Szántó György Aranylevél – Visky András
Aranyháló – Nemere István Aranydenevérek, rózsaszín galambok – Gerald Durell (3,0 p)
2. FIRKA 2000 – 2001 / 5, 193. oldal
a) kalcium – klorid; nátrium – hidrogén – karbonát; dinitrogén – tetroxid; alkálifém –
halogenid; kén – trioxid. (5x0,1=0,5 p)
koncentráció. (5x0,1=0,5 p)
d) Egybeírjuk a kifejezéseket akkor, ha az összetétel két egyszerű szóból alakul ki, a szótagszámtól függetlenül. (0,5 p)
Amennyiben az összetétel három vagy több egyszerű szóból áll és legtöbb hat szótagú akkor egybeírjuk, de ha ennél több szótagú, akkor kötőjellel tagoljuk a két fő összetételi tag határán. (0,75 p)
kétmólos oldat. (5x0,1=0,5 p)
g) porcelántégely; vas háromláb; üvegtölcsér; rézhuzal; műanyag palack. (5x0,1=0,5 p)
3. FIRKA 2000 – 2001/2. szám 52. oldal és 3. szám 97. oldal
4Na[Au(CN)2] + Zn ® Na2[Zn(CN)4] + 2Au (0,5 p)
b) - radonidionná (SCN–) alakulva méregtelenítődik
- ciánhidrogénné (HCN) alakulva a tüdőn keresztül távozik
- citokróm enzimekhez kötődve megbénítja a sejtlégzést
- hemoglobinhoz kötődve megakadályozza az oxigénfelvételt és fulladásos halálhoz vezethet (4x0,5 = 2,0 p)
c) A szív és a központi idegrendszer. A mérgezés tünetei: légszomj, szívdobogás, kóma, fejfájás, nehézlégzés. (1,5 p)
d) ¨ rodanidképzés elemi kénnel: S + KCN ® KSCN
- a keletkező rodanid nem mérgező;
- mivel a kén nem oldódik vízben, az oldott CN– - ion esetében gyakorlatilag kivitelezhetetlen (olvadékban alkalmazható)
¨ rodanidképzés Fe2S3 – dal: Fe2S3 + KCN ® 2FeS + KSCN
- a rodanid nem mérgező, de a S2– -ion vízben oldhatatlan, így ez az eljárás sem alkalmazható az oldott CN– - ion tartalom megszűntetésére (olvadékban alkalmazható)
¨ klórozás vizes oldatban, amelynek során HCN szabadul fel:
H2O + Cl2 ® HOCl + HCl HOCl ® HCl + [O] KCN + HCl ® HCN + KCl
- viszonylag olcsó eljárás és ipari méretekben is alkalmazható, de a HOCl és a belőle felszabaduló atomos oxigén káros a környezetre
¨ peroxidos eljárás H2O2 + KCN ® KCNO + H2O
- gyors eljárás, káros melléktermékek nélkül, de a H2O2 viszont környezetszennyező
¨ ciánsavvá alakítás levegőztetéssel: CO2 + H2O Û H2CO3
H2CO3 + 2KCN ® 2HCN + K2CO3 2HCN + O2 ® 2HOCN (HOCNaq ® CO2 + NH3 )
- olcsó, környezetkímélő anyagok felhasználásával öngerjesztő folyamat; az eljárás technikailag nehezen kivitelezhető
¨ FeSO4 –os eljárás:
FeSO4 + 2KCN ® Fe(CN)2 + K2SO4 Fe(CN)2 + 4KCN ® K4[Fe(CN)6]
- a keletkezett hexaciano-ferrát komplex vízben nem oldódik, tehát nem mérgező;
- aranybányászati ciánhulladékok ártalmatlanítására régóta használt módszer, de élővízben még nem tesztelték. (5x1,5 = 7,5 p)
4. a) A tükör felülete üvegréteg, amely rossz hővezető anyag (gyakorlatilag szigetelő), ezért a
felülete nem vezeti el a vízgőz hatására keletkezett hőmérsékletnövekedést, tehát hidegebb marad, mint a helység hőmérséklete. Így a keletkezett, jóval melegebb vízgőzök egy hidegebb felülettel érintkeznek, ott lecsapódnak, vagyis folyékony halmazállapotúvá alakulnak: ez a pára, amely elhomályosítja a tükröt. (2,0 p)
b) A magyarázat ugyanaz, mint az a)-pontban: a kilehelt levegő hőmérséklete nagyobb, mint a tükör hőmérséklete (amely rossz hővezető), így a kilehelt levegőben levő vízpára a hidegebb felületen lecsapódik – ezáltal elhomályosítja a zsebtükröt. Ez a jelenség bizonyítja, hogy a vizsgált személy lélegzik. (1,5 p)
porcelán szigetelő anyag. (Pl. az Al 590-szer jobb hővezető, mint a porcelán). (1,0 p)
d) A kezünk, a szervezet párolgási folyamata eredményeként mindig nedves (még akkor is, ha ezt nem érezzük), így gyakorlatilag nedves kézzel fogjuk meg a fagypont alatti fémtárgyat. Ekkor a hideg fém hőt von el a kezünktől, amelynek eredményeként a bőrfelület nedvessége „hozzátapad” a fémtesthez. Ezt érezzük úgy, mintha a kezünk odaragadt volna a fémtárgyhoz. (1,5 p)
6. FIRKA 2000 – 2001/6. szám 223. oldal
a) Rendszerint alumíniumból készült 50 – 100 nm vastagságú réteg (0,5 p)
b) Arany- vagy ezüstréteg (0,5 p)
7. Feladat:
a) 90 kg. szilvában ® 18 kg C6H12O6 (0,5 p)
- a keletkezett alkohol: m = 18x2x46 / 180 = 9,2 kg = 0,2 kmol (1,0 p)
- a pálinka alkoholtartalma: cM = 200 mol / 25 dm3 = 8 mol / dm3 (0,5 p)
b) - a pálinka tömege: m = 25x0,95 = 23,75 kg (0,25 p)
- alkoholtartalma tömeg %-ban: m/m% = 9,2x100 / 23,75 = 38,75 % (0,5 p)
c) 5 liter pálinkában található alkohol tömege: m = 9200x5/25 = 1840 g alkohol (0,75 g)
- az oldat tömege: m = 1840x100 / 92 = 2000 g oldat (0,75 g)
- az oldat térfogata: V = 2000 / 0,85 = 2353 cm3 = 2,35 dm3 (0,75 p)
8. a) Csak a palack üres terében található CO2 gáz egy része távozik a szívókaron keresztül,
mivel annak végénél ilyen helyzetben nincs folyékony anyag, amit felszívjon (0,5 p)
b) Heves pezsgés indul meg, amely rövidebb – hosszabb ideig tart, attól függően, hogy mennyi CO2 távozott a palackból. A zárt rendszerben egyensúly áll fenn a vízben oldott és a gáztérben levő CO2 között (fizikai egyensúly): CO2 (aq) Û CO2 (g) . A kiengedett CO2 miatt ez az egyensúly eltolódik a „® ” irányba, vagyis a CO2 gáz fejlődéséhez vezet. Ezzel csökkentjük a gáztérben levő molekulák számát és egyúttal a nyomást is. Ugyanakkor a rendszerben egy kémiai egyensúly is fennáll a vízben oldott CO2 és a vízmolekulák között: CO2 (aq) + H2O Û H2CO3 (aq) . Ez az egyensúly a „¬ ” nyíl irányába fog eltolódni, vagyis a szénsav bomlásának irányába a fizikai egyensúly miatt. Tehát a két egyensúlyi folyamat eltolódásának az eredménye a CO2 gáz képződése, amelyet buborékképződés (heves pezsgés) formájában figyelhetünk meg. (4,0 p)
c) A nyitott rendszerben csökken a nyomás, a fizikai egyensúly a CO2 (g) irányába tolódik el, amely maga után vonja a kémiai egyensúly eltolódását a H2CO3 bomlásának irányába.
(1,0 p)
9. Rejtvény: 1 – 2 – 3 – 4 betű
A | A | R | D | A | N | É | I | E | Z | L | ||||||||||
3 | 3 | 2 | 2 | 3 | 3 | 2 | 3 | 2 | 2 | |||||||||||
L | E | L | P | E | E | M | D | B | I | E | ||||||||||
3 | 4 | 2 | 1 | 3 | 4 | 2 | 2 | 2 | 2 | |||||||||||
G | N | H | R | A | A | Z | E | E | D | L | ||||||||||
3 | 4 | 2 | 1 | 3 | 4 | 2 | 2 | 3 | 2 | |||||||||||
E | K | T | U | K | R | Ó | Á | D | O | L | ||||||||||
3 | 3 | 2 | 2 | 2 | 3 | 3 | 3 | 3 | 2 | |||||||||||
Ó | K | D | A | T | I | E | L | E | K | K | ||||||||||
2 | 2 | 2 | 3 | 2 | 2 | 4 | 3 | 2 | 3 | |||||||||||
T | É | R | S | O | A | M | O | Z | S | V | ||||||||||
2 | 3 | 2 | 2 | 3 | 2 | 3 | 3 | 2 | 3 | |||||||||||
Á | E | Z | R | E | T | A | É | K | M | K | ||||||||||
3 | 4 | 2 | 1 | 3 | 3 | 2 | 3 | 2 | 1 | |||||||||||
Ö | T | I | A | C | Ö | S | I | S | N | K | ||||||||||
4 | 3 | 1 | 0 | 2 | 4 | 2 | 2 | 2 | 1 | |||||||||||
Z | E | T | Ő | L | A | C | A | I | R | N | ||||||||||
3 | 3 | 1 | 0 | 2 | 4 | 2 | 1 | 1 | 2 | |||||||||||
É | K | O | Z | F | X | I | E | L | É | D | ||||||||||
1 | 3 | 2 | 0 | 2 | 4 | 2 | 1 | 2 | 3 | |||||||||||
H | A | Á | L | A | L | Ó | D | D | I | K |
oxidálódik, a réz pedig redukálódik és az áram a cinktől a réz felé halad. (0,5 p)
c) A Daniell elem egyik félcellája CuSO4 – elektrolitba merülő Cu – elektródot, a másik
oszlop”) (0,5 p)
d) Z = 47, az ezüst; az Ag+ / Ag rendszer elektródpotenciálja pozitívabb, mint a Cu2+ / Cu, ezért ebben a galvánelemben a réz lesz az anód, az ezüst pedig a katód: (1,0 p)