Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Helység / Iskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Beküldési
határidő: 2008. dec. 15
Kémiatanár neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály, I. forduló,
2008 / 2009 –es tanév, XIV. évfolyam
1. Néhány veszélyes anyag előfordulása és káros élettani hatása (I.)
a) Hol és milyen formában fordulnak elő a természetben a stabil halogén elemek? (1,25 p)
b) Milyen káros élettani hatásuk van a stabil halogén elemeknek és vegyületeiknek?
(2,0 p)
c) Hol fordulnak elő a természetben az alábbi savak: sósav, kénsav, salétromsav, hidrogén-szulfid? (2,0 p)
d) Milyen káros élettani hatásuk van a c)-pontban megadott savaknak? (1,75 p)
e) Hány tömeg-%-os a tömény sósav oldat és milyen sajátos tulajdonságot mutat levegővel érintkezve? (0,5 p)
(Folytatás a II. fordulóban) (Forrásanyag: 1999 Pécsi Kémikus Diákszimpózium kiadványkötete)
2. a) Miért használunk relatív atomtömegeket és nem az atomok tényleges (pl. g-ban kifejezett) tömegével számolunk. (1,25 p)
b) Ki javasolta, hogy az atomok tömegét ne g-ban fejezzék ki, hanem egymáshoz viszonyított értéket adjunk meg? (0,5 p)
c) A b)-ben megnevezett személy melyik elem atomjának tömegéhez viszonyította a többi atom tömegét? (0,5 p)
d) Miért volt logikus a c)-pontban megadott viszonyítási alap? (0,75 p)
e) Milyen viszonyítási alapot használunk ma a relatív atomtömeg meghatározására?
(0,75 p)
f) Mi a relatív atomtömeg számának mértékegysége? Magyarázat! (1,0 p)
g) Számold ki egy H-atom és egy O-atom tömegét g-ban kifejezve! (Tüntesd fel a számításaid menetét!) (1,5 p)
3. a) Melyik kémiai elemről szól az alábbi versidézet:
„Legjobban a mákot szeretem / 100 g-ban 986 mg van belőlem.” (0,25 p)
b) Az a)-ban megnevezett elem hányadik:
- az elemek gyakorisági sorrendjében? ………………………………….
- a fémek gyakorisági sorrendjében? …………………………………….
Hány %-át alkotja a Földkéregnek valamint a tengervíznek? (1,0 p)
c1) A megadott bibliográfiában található egy táblázat. Válaszd ki a fenti fém legelterjedtebb ásványait: képlet és név. (2,0 p)
c2) A táblázat két hibát tartalmaz:
- az egyik képlet hibás; add meg a helyes kémiai összetételt!...................................
- a CaO nem fordulhat elő a természetben; miért? (1,75 p)
d) Sorold fel a CaCO3 természetes módosulatainak nevét (min. 5) (0,5 p)
e) Hogyan jutnak el a Ca2+ - ionok az emberi szervezet különböző szöveteibe? (0,5 p)
(Forrásanyag: 1999 Pécsi Kémikus Diákszimpózium kiadványkötete)
4. a) Milyen vegyületcsoport képezi a foszforműtrágyák fő nyersanyagforrásait és milyen jellemzői vannak ennek a csoportnak? (0,75 p)
b) Mi a hatóanyaga a szuperfoszfát néven ismert műtrágyának és hogyan állítják elő a nyersfoszfátból (reakció)? (0,75 p)
c) Általában melyik nyersfoszfátból készítik a szuperfoszfátot?
Milyen folyamatok mennek végbe? Reakcióegyenletek és magyarázat! (2,5 p)
(Forrásanyag: 1999 Pécsi Kémikus Diákszimpózium kiadványkötete)
5. Üveges kérdések
a) Melyik vegyület képezi a legegyszerűbb üveg gyártásának kiindulási alapanyagát? (név,
képlet)? (0,5 p)
b) Miért nem lehet jó minőségű kitűnő üveget előállítani az a)-pont anyagából? (0,25 p)
c) Mi annak a vegyületnek a képlete és neve, amellyel megkönnyítik a b)-pont nehézségét?
Mi a kémiai összetétele a kérdéses vegyületnek és milyen kémiai átalakulást (=reakció)
szenved? (1,25 p)
d) Mi a neve, és oldékonyság szempontjából milyen tulajdonságú vegyület keletkezik az a)-
és c)- pont vegyületeiből? Reakcióegyenlet is! (1,0 p)
e) Milyen szerepe van a a normál üveg összetételében a CaO - nak; milyen vegyület (képlet,
név) formájában kerül bele és milyen kémiai változás történik az adott körülményeken?
Reakciók! (1,75 p)
f) Milyen más vegyületekkel (képlet, név) érhető el ugyanaz a hatás, mint a c)-pont
vegyületével, és ezek közül melyik a színes üvegek fontos alkotórésze is? (0,75 p)
(Forrásanyag: 1999 Pécsi Kémikus Diákszimpózium kiadványkötete)
6. a) Mi a különbség a szekkó és a freskó festészet között? (Nagyon röviden!) (0,25 p)
b) Melyik esetben korlátozott a megfesthetőség ideje és miért? (0,5 p)
c) Melyik típusú festményt lehet eltávolítani (áthelyezni) sérülésmentesen és miért? (0,5 p)
d) Melyik anyag szolgáltatja a kétféle festésnél a fehér színt? Magyarázat! (0,5 p)
e) Melyik vegyületnek van legfontosabb szerepe a freskófestészetben, amiért annak nagyon tisztának kell lennie (képlet, név)? Melyik kémiai elem jelenléte veszélyes (vegyületeiben), ez milyen vegyületté alakul a mészégetéskor és a vegyület milyen mértékben akadályozza meg a festék megkötését? (0,5 p)
f) A freskófestésnél a Ca(OH)2-ra érzékeny festék nem használható. A mészálló festékek többsége ásványi eredetű, természetben előforduló anyag (ma már mesterségesen is előállíthatóak). Add meg az alábbi megnevezéseknek megfelelő ásványi festékek kémiai összetételét és színét!
(1) horganyfehér: ………………………. (2) kadmiumvörös: ………………………
(3) krómoxid-zöld: ……………………… (4) tüzes-krómoxid-zöld: ………………
(5) mangánkék: …………………………. (6) titánoxid: ………………………………… (1,5 p)
(Forrásanyag: 1999 Pécsi Kémikus Diákszimpózium kiadványkötete)
7. Feladat: a) feltételezve, hogy egy hét minden napján más-más zöldség, gyümölcs, illetve tejtermék elfogyasztásával szeretnéd a szervezeted számára biztosítani a Ca-szükségletet, számold ki, hogy ezekből hány g-ot (kg-ot) kellene elfogyasztanod!
Hétfő - sárgarépa; kedd - joghurt; szerda - alma; csütörtök - ementáli sajt; péntek - narancs;
szombat - paradicsom; vasárnap - karfiol.
(A számításokhoz használd az 1999 Pécsi Kémikus Diákszimpózium kiadványkötetét és tüntesd fel a
megoldásban használt számításokat!) (4,75 p)
b) Számításaid eredményei alapján indokold meg, hogy lehet-e a napi Ca-szükségletet egy
féle étel elfogyasztásával biztosítani? (0,5 p)
8. Kísérlet (1999 Pécsi Kémikus Diákszimpózium kiadványkötete)
(A) A megadott bibliográfiában olvashatsz a fikusz és a vöröshagyma Ca-tartalmának kimutatásáról. Vágezd el az ott leírt kísérleteket!
a) Milyen vegyület formájában található meg a Ca a fikusz levelében és a vöröshagyma
száraz pikkelyleveleiben (név és
képlet)? 
(0,5
p)
b) Írd le a fenti két előfordulási helyen található Ca-vegyületek kioldási reakcióját! (0,5 p)
c) Nézz utána, milyen más növényben fordul elő Ca-vegyület és kísérletileg is igazold. Írd le
az általad alkalmazott kísérlet menetét és a Ca jelenlétét igazoló reakcióegyenleteket!
(2,0 p)
(B) Madárcsont Ca-tartalmának kimutatása.
d) Végezd el a bibliográfiában megadott kísérletet madárcsonttal. Milyen változás észlelhető
24 óra múlva? (0,5 p)
e) Magyarázd meg a d)-pontban megfigyelt változások okát és írd le a végbemenő kémiai
folyamatok reakcióegyenleteit! (1,25 p)
9. Rejtvény: Matematikai Sudoku
A Sudoku szabályai értelmében minden függőleges oszlopban, vízszintes sorban és a 3x3 – as területen az 1 – 9 számok csak egyszer szerepelhetnek. Ebben a sudokuban matematikai műveleteket kell elvégezned ahhoz, hogy az ábrában a megadott számok megjelenjenek. A matematikai műveletek mellett található vegyjeleket a nekik megfelelő rendszámmal kell helyettesítened, majd a fenti szabályok alapján töltsd ki az ábrát.
Megoldásként add meg:
a) a számokkal kitöltött ábrát (4,7 p)
b) az 1 – 9 rendszámú elemek vegyjelét, a felfedezésük évét és a felfedező nevét. (2,4 p)
Tudod - e? – hogy az Ag megvéd a kórokozóktól?
Az Ag régebben titkos csodaszernek számított: az Ag-érméket forrás vizébe és tejbe tették, hogy csíramentesítsék, így a tárolási időtartam megnövelhető. A XIX. Sz. végén AgNO3-oldatot cseppentettek az újszülött szemébe, hogy megakadályozzák a gyulladást és a sebészek Ag-szálakat használtak a ferőzés megelőzésére.
Az antibiotikumok felfedezése után az Ag gyógyító ereje feledésbe merűlt, de ma már a természetgyógyászok ismét használni kezdték, mivel sok kórokozó, baktérium, vírus és gomba növekedését és szaporodását már alacsony koncentrációban is hatékonyan befolyásolja. Gyakran az antibiotikumra nem reagáló baktériumokat is elpusztítja.
Az Ag-tel nemcsak fémrög vagy ékszer formájában találkozunk, hanem az Ag-port krémekbe is keverik, amely védi a bőrt a további fertőzéstől. Orvosi cérnákat és csöveket is gyakran vonnak be Ag-réteggel, hogy megőrizzék a csíramentességet. Az Ag szállal átszőtt zoknik megvédik a lábat a gombásodástól és bőrfertőzéstől. Ag-t tesznek a sebtapaszokba, ragtapaszokba és habokba, ill. leheletvékony („Ag-füst”) réteg formájában ráteszik nyílt sebekre.
/Zn