Áldott Karácsonyi ünnepeket és boldog Új Évet kívánok!
Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Helység / Iskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Beküldési
határidő: 2009. jan. 30.
Kémiatanár neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály, II. forduló,
2008 / 2009 –es tanév, XIV. évfolyam
1. Nézz utána és foglald pontokba Dalton, angol fizikus-kémikus XIX. század elején megfogalmazott megállapításait az atomról! (2,25 p)
2. 250 éve született a magyar kémiai nyelv megteremtője. (Forrásanyag: Népújság - Maros megyei
napilap, 2008 június; interneten megtalálható!)
a) Kiről van szó a fenti címben, hol született és hány évet élt? (0,75 p)
b) Hol folytatta iskolai tanulmányait? (0,75 p)
c) Milyen felsőfokú oktatási oklevelet szerzett és hol? (0,5 p)
d) Milyen címen, mikor és hol jelent meg legjelentősebb munkája? ( 0,75 p)
e) A kutatók megállapításai szerint hány új műszóval gazdagította a magyar kémiai és orvosi tudományos nyelvet? (0,5 p)
f) Melyik kémiai elemet mutatta ki elsőként Európában a radnai borvizekből? (0,25 p)
3. Add meg az alábbi anionok megnevezését:
a) H̶ ; . . . . . . . . . . . . . . b) N3−; . . . . . . . . . . . . c) ClO−; . . . . . . . . . . . . . .
d) ClO2−; . . . . . . . . . . . . . e) ClO3−; . . . . . . . . . . . . f) ClO4− . . . . . . . . . . . . . .
g) CrO42−; . . . . . . . . . . . h) SCN− . . . . . . . . . . . . . i) N3−; . . . . . . . . . . . . . .
j) S2O32−; . . . . . . . . . . . . k) HPO42− . . . . . . . . . . . . l) H2PO4−. . . . . . . . . . . . .
m) MnO42− . . . . . . . . . . . . n) MnO4− . . . . . . . . . . . . . o) Cr2O72− . . . . . . . . . . . . .
(15x0,4=6,0 p)
4. Az alábbiakban hibás kijelentéseket olvashatsz. A Te feladatod, hogy megadd a helyes
kijelentéseket!
a) Az atomok átmérője 10−6 m nagyságrendű. (0,25 p)
b) Az atommagok átmérője kb. 10-szer nagyobb, mint az atommagok átmérője.
(0,5 p)
c) A proton tömege kb. 1850-szer nagyobb, mint a neutron tömege! (0,25 p)
d) Az elektronok tömege zéró! (0,5 p)
e) Az atomok tömegét jó közelítéssel a protonok és elektronok együttes tömege határozza meg. (0,25 p)
f) Egy atomban a protonok és elektronok száma eltérő lehet, mivel minden atom elektromosan semleges vagy töltéssel rendelkezhet. (0,75 p)
g) Az elektronok és a protonok ellentétes és eltérő nagyságú elektromos töltést hordoznak. (0,25 p)
h) A legegyszerűbb atom a H, amely mindössze egy elektront tartalmaz. (0,50 p)
i) A természetben található legnagyobb rendszámú elem az ununoctium, Z=118. (0,50 p)
j) Az azonos neutronszámú, de különböző elektronszámú atomokat izotópoknak nevezzük. (0,50 p)
k) A természetes hidrogénben legnagyobb arányban a deutérium fordul elő, majd azt követi a trícium és a prócium aránya. (0,75 p)
l) Egy elem atomtömege azt mutatja meg, hogy az illető elem atomja hányszor nehezebb a C-atom tömegénél! (0,75 p)
m) A kémiai reakciók során az atomok protonjainak és elektronjainak a száma változik, de a neutronok száma változatlan marad. (0,75 p)
5. a) A Z = 118 (Uuo) elemből mindössze 3 db. atomot sikerült előállítani 2006-ban; így természetesen semmilyen kémiai jellegzetességét kísérletileg nem lehetett bizonyítani. Próbáld meg jellemezni ezt az elemet a várható kémiai tulajdonságai alapján! (2,0 p)
b) Az fenti elemet a 249-es atomtömegű Cf és a 48-as tömegű Ca izotópokból állították elő. Írd fel a végbemenő ütközési folyamat egyenletét a megfelelő izotópok jelölésével!
Hány neutront tartalmaz az Uuo egy atomja, tudva, hogy az ütközés során 3 neutron is keletkezik? (1,5 p)
6. Néhány veszélyes anyag előfordulása és káros élettani hatása (II) – (Folytatás az I. fordulóból.) (Forrásanyag: 1999 Pécsi Kémikus Diákszimpózium kiadványkötete)
a) Hol és milyen formában fordul elő az V. főcsoport két sajátos tulajdonságú eleme, az arzén és a foszfor? (0,75 p)
b) Milyen káros élettani hatása van az a)-pontban említett két elemnek? (1,25 p)
c) Két közismert oxid: SO2 és CO – milyen körülmények között keletkeznek a természetben? (1,0 p)
d) Milyen káros élettani hatása van a c)-pontban említett két oxidnak? (0,75 p)
e) Ismert tény, hogy a vér hemoglobinja szállítja a szervezetbe a szükséges oxigént. Hányszor nagyobb a CO hemoglobinhoz való kötődési hajlama, mint az oxigéné? Hogyan magyarázza ez a tény a d)-pontban említett káros élettani hatást? (0,75 p)
7. Milyen víz minősíthető ásvényvíznek? (2,25 p)
(Forrásanyag: 1999 Pécsi Kémikus Diákszimpózium kiadványkötete)
8. Hajszőkítéskor azt szokták mondani, hogy „hidrogénezik” a hajat. Miért helytelen a
kifejezés? Melyik vegyületet használják ilyenkor, ennek milyen tulajdonsága biztosítja a „szőkítést” (reakcióegyenlet is!) és kb. hány tömeg-%-os kell legyen a vegyület oldata?
(2,5 p)
9. Add meg Arany János Toldi című költeményében szereplő alábbi sorok kémiai értelmezését:
„Ég a nap melegétől a kopár szik sarja…” (1,25 p)
10. Feladatok:
A) A TV-ben egy gazdasági adásban láttam a riporter tenyerében egy Au-rudat tartott (át is
tudta fogni az újjaival), miközben közölte, hogy az egy 1 kg-os darab. Az Au-rúd téglalap alakú volt. Igazat mondott-e a riporter az Au-rúd tömegével kapcsolatosan? Válaszodat számítással igazold és magyarázd! (3,0 p)
B) 1 m hosszúságú és 1 cm2 keresztmetszetű, egyik végén leforrasztott üvegcsővel „megismételjük” Toricelli kísérletét. (Aki nem ismeri, nézzen utána!) Az üvegcsövet Hg-nyal töltjük fel, majd leforrasztott végével felfelé Hg-nyal töltött edénybe állítjuk. Ekkor a Hg az üvegcsövet 760 mm magasságig tölti fel. Mekkora tömegű Hg van az üvegcsőben? Írd le a számításaid menetét! (1,75 p)
11. Kísérlet: A háztartás legismertebb szervetlen kémiai anyagai
(Forrásanyag: 1999 Pécsi Kémikus Diákszimpózium kiadványkötete)
Végezd el a megadott bibliográfiában leírt kísérleteket a háztartásban megtalálható anyagokkal, majd válaszolj az alábbi kérdésekre!
a) Milyen változás figyelhető meg a szódabikarbónára töltött sósav hatására? Miért mehet végbe a folyamat? Magyarázat, reakcióegyenlet! (1,75 p)
b) Az a)-válasz alapján magyarázd meg, hogy miért használjuk a szódabikarbónát az ún. gyomorégés ellen? (1,0 p)
c) Hogyan oldódik a szalalkáli hideg, illetve meleg vízben? Milyen kémhatású a vizes oldat és miért? (1,50 p)
d) Milyen változások figyelhetők és érzékelhetők a szalakálinak kémcsőben történő melegítésekor? Reakcióegyenlet is! (1,25 p)
12. Rejtvény: Sudoku – kisebb, nagyobb
Helyezd el az 1 – 9 számokat úgy, hogy minden sorban és oszlopban csak egyszer forduljanak elő. A megoldást a „<” – kisebb, mint… és „ >” – nagyobb, mint … jelek segítik. A megoldás után olvasd össze a számok melletti betűket az alábbi sorrendben:
- az első sor számai melletti betűket a számok növekvő sorrendjében;
- majd ugyanebben a sorrendben a 2., 3., … 9. sor számai melletti betűket. (A legutolsó szám mellett 2 betű található. A szóközöket Neked kell megtalálnod!)
Helyes megfejtés esetén egy jól ismert, káros éghajlati jelenség okaira vonatkozó kijelentés olvasható.
Megoldásként add meg:
a) A számokkal kitöltött ábrát. (5,0 p)
b) A betűk összeolvasásából kialakult mondatot. (0,5 p)
c) Mi a jelenség ismert neve? (0,25 p)
d) Honnan ered, illetve mire utal a rejtvényben olvasható mondat c)-pontban megadott elnevezése? (1,0 p)
e) A „Tudod-e?” rovatban megadott gázokon kívül még milyen anyagok okozhatják a fenti jelenséget? (0,75 p)
|
6 G |
< |
A |
> |
A |
< |
M |
< |
E |
< |
9 D |
> |
Z |
< |
8 Z |
> |
Ő |
|
Ù |
|
Ú |
|
Ù |
|
Ù |
|
Ù |
|
Ú |
|
Ú |
|
Ú |
|
Ù |
|
M |
> |
Á |
< |
G |
< |
7 Y |
< |
A |
> |
U |
> |
A |
< |
S |
< |
G |
|
Ú |
|
Ù |
|
Ù |
|
Ú |
|
Ú |
|
Ú |
|
Ù |
|
Ù |
|
Ú |
|
G |
< |
8 L |
> |
Á |
> |
1 Ú |
< |
R |
> |
J |
< |
H |
> |
U |
> |
Y |
|
Ù |
|
Ú |
|
Ú |
|
Ù |
|
Ú |
|
Ù |
|
Ú |
|
Ú |
|
Ú |
|
L |
> |
A |
> |
3 Z |
< |
D |
> |
Á |
< |
F |
< |
Ö |
> |
O |
< |
Z |
|
Ú |
|
Ú |
|
Ù |
|
Ú |
|
Ù |
|
Ú |
|
Ú |
|
Ù |
|
Ù |
|
L |
< |
2 E |
< |
R |
< |
N |
> |
É |
> |
G |
< |
5 Ö |
> |
K |
< |
E |
|
Ù |
|
Ù |
|
Ù |
|
Ú |
|
Ú |
|
Ú |
|
Ú |
|
Ù |
|
Ú |
|
L |
< |
É |
> |
E |
> |
E |
> |
K |
< |
M |
< |
3 E |
< |
6 G |
< |
D |
|
Ù |
|
Ú |
|
Ù |
|
Ú |
|
Ù |
|
Ù |
|
Ù |
|
Ú |
|
Ú |
|
7 I |
> |
S |
< |
T |
> |
H |
> |
2 É |
< |
N |
> |
M |
> |
Z |
> |
E |
|
Ú |
|
Ù |
|
Ú |
|
Ù |
|
Ù |
|
Ú |
|
Ù |
|
Ú |
|
Ù |
|
J |
> |
P |
> |
G |
< |
Á |
< |
Ű |
> |
1 A |
< |
M |
> |
É |
< |
R |
|
Ú |
|
Ù |
|
Ù |
|
Ú |
|
Ú |
|
Ù |
|
Ú |
|
Ù |
|
Ú |
|
3 Z |
< |
K |
< |
D |
> |
L |
< |
E |
< |
E |
> |
2 Ö |
< |
ÉS |
> |
K |
Tudod-e? – hogy a mezőgazdaság csaknem olyan mértékben járul hozzá a Föld légkörének melegedéséhez, mint a gépjármű közlekedés?
A hír a Foodwatch, fogyasztóvédelmi szervezet tanulmányában olvasható.
Pl. a német mezőgazdaság évente 133 millió tonna CO2-nak megfelelő káros gázt termel, míg a gépjármű részesedése 152 millió tonna. Az agráriuomon belül főbűnös az állattenyésztés, azon belül is a szarvasmarha-tartás. Minden kérődző folyamatosan böfög és metánt bocsát ki, ez a gáz pedig 23-szor károsabb a légkörre, mint a CO2.
A fent említett szervezet a mezőgazdasági áruk termelésével járó környezeti terheléseket is kiszámította. Így pl. 1 kg marhahús „előállítása” ugyanannyi káros gáz kibocsátásával jár, mint 70,6 km megtétele kis fogyasztású autóval. 1 kg sajt esetében ez a mutató 65,6 km, 1 kg sertéshús esetén pedig 25,8 km. Így igazán „légkörbarát” módon csak a vegetáriánusok táplálkoznak, ők is csak akkor, ha nem fogyasztanak tejterméket sem. Az ő általuk okozott üvegházhatás fejenként és évente 629 km autózásnak felel meg; ha már tejterméket is fogyasztanak, akkor a mutatójuk 2427 km, míg a „mindenevők” okozta üvegházhatás 4758 km megtétele után kibocsátott káros gázoknak felel meg.