TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY,
IX. osztály, I. forduló - megoldás
2008 / 2009 –es tanév, XIV. évfolyam
1. a) A stabil halogén elemek: F, Cl, Br, I. Elemi állapotban csak a klór fordul elő vulkanikus gázokban. (0,25 p)
Vegyületeikben: F - tengervízben, vulkáni gőzökben, fogzománcban. Cl - tengervízben, ásványokban. Br - tengervízben, kőzetekben (általában a Cl-al együtt). I - algák, szivacsok, osztrigák, halak és bizonyos hőforrások vizében. (1,0 p)
b) F - mérgező gáz; elsősorban a légzőszervekre és a bőrre gyakorol maró hatást; vegyületei (=fluoridok) erős vérmérgek; ez utóbbiak a fluorózis nevű betegséget okozzák, amely a csontritkulás egyik változata. (0,5 p)
Cl - a nyálkahártyát izgatja és légzési elégtelenséget okoz (ezért az I. világháborúban harci gázként használták). (0,5 p)
Br - a bőrön súlyos felmaródásokat okoz; a nyálkahártyát megtámadja; belélegezve izgató hatású (1:1000 arányban halálos); CH3Br (metilbromid) vegyülete idegméreg (0,5 p)
I - hiánya ún. golyvaképződést okoz; gőzei (szublimál) a nyálkahártyát izgatják, maró hatásúak. (0,5 p)
c) -A sósav (HCl-oldat) az emlős állatok és az ember gyomornedvében, valamint gázállapotban a vulkáni gőzökben. (0,5 p)
- H2SO4 - a természetben nem fordul elő, de savas eső formájában jelen van a természetben (SO2-t kibocsátó üzemek környékén) és súlyos környezeti problémát okoz. (0,5 p)
- HNO3 - a természetben nem fordul elő, de savas eső formájában jelen van a természetben (NO-t, NO2-t kibocsátó üzemek környékén) és súlyos környezeti problémát okoz.
(0,5 p
- H2S - (hidrogén-szulfid): a természetben kénes forrásokban és vulkáni gázokban fordulhat elő; a szerves anyagok lebomlása során is keletkezik. (0,5 p)
d) HCl - maró hatású, balesetveszélyes; (0,25 p)
H2SO4 - nagyon erősen maró hatású; a szerves anyagokat roncsolja; a bőrön súlyos égési sérülést okoz. (0,5 p)
HNO3 - a fehérjéket roncsolja, sárga színreakciót ad; a túladagolt NO3− -iont tartalmazó műtrágyákkal kezelt növények fogyasztása egészségkárosító. (0,5 p)
H2S - nagyon mérgező: bénítja a légzőközpontot, ingerli a nyálkahártyát. (0,5 p)
e) A tömény HCl - oldat 38 m\m%-os; ez a levegővel érintkezve ködöt képez (a vízpára miatt). (0,5 p)
(Folytatás a II. fordulóban) (Forrásanyag: 1999 Pécsi Kémikus Diákszimpózium kiadványkötete)
2. a) Az atomok nagyon kis mérete miatt a tömegük is nagyon kicsi, ezért közvetlenül (pl. mérleggel) nem mérhető. Ilyen végtelenül kicsi tömegekkel nehézkes a számolás is. Ezért vált szükségessé a viszonyított (=relatív) atomtömeg használata, amely azt fejezi ki, hogy egy másik (alapul választott) atomhoz viszonyítva mekkora a kérdéses atom tömege.(1,25p)
b) Dalton (1766 - 1844), angol fizikus - kémikus. (0,5 p)
c) Dalton a hidrogén egy atomjához viszonyította a többi atom tömegét. (0,5 p)
d) Az elemek atomtömegének a H-atom tömegéhez való viszonyítása azért logikus, mert ez a legkisebb tömegű atom. Minden más atom tehát ehhez viszonyítva valahányszor nehezebb. (0,75 p)
e) A ma elfogadott viszonyítási alap a 12-es tömegszámú C-izotóp tömegének 1\12-ed része (ez az atom-tömegegység, ate). (0,75 p)
f) Mivel a relatív atomtömeg egy viszonyszám, ezért nincs mértékegysége. Az ate ennek a számnak nem mértékegysége, hanem „egysége” (1,0 p)
g) 1 mol H-atom = 6,023x1023 db. H-atom Þ 1 db. H-atom = 1,67x10−24 g (0,75 p)
1 mol O-atom = 6,023x1023 db. O-atom Þ 1 db. O-atom = 2,65x10−23 g (0,75 p)
3. a) A kalciumról. (0,25 p)
b) A kalcium az elemek gyakorisági sorrendjében az 5., a fémek között a 3. helyen áll. A Földkéreg 3,4 %-át, míg a tengervíznek 0,04 % - át teszi ki. (1,0 p)
c1) CaCO3: kalcium-karbonát; CaF2: kalcium-fluorid (folypát); CaSO4: kalcium-szulfát; CaSO4×2H2O: gipsz, alabástrom, máriaüveg; CaSiO3: wollastonit; Ca5(PO4)3(OH): hidroxiapaptit; Ca5(PO4)3F: fluorapaptit. (2,0 p)
c2) A gipsz és módosulatainak képlete téves a táblázatban, a helyes képlet: CaSO4×2H2O.
A CaO azért nem fordulhat elő a természetben, mert a vízzel exoterm reakció formájában reagál; így a talaj nedvességével reagálva ®Ca(OH)2 keletkezne, amely erős bázikus hatású, így könnyen reagálhatna más ásványokkal, CO2-dal. (1,75 p)
d) A CaCO3 módosulatai: mészpát (kalcit), izlandi pát, aragonit, márvány, dolomit, mészkövek, mészpalák, kréta, cseppkő, mésztufa (min.5). (0,5 p)
e) A vérnek van közvetítő szerepe, innen veszik fel a csontszövet, izomszövet és fogszövet sejtjei a szükséges Ca2+-ionokat. (0,5 p)
(Forrásanyag: 1999 Pécsi Kémikus Diákszimpózium kiadványkötete)
4. a) Ezeknek a műtrágyáknak a fő nyersanyagforrása a nyersfoszfátok, amelyeknek az a jellemzője, hogy a talajban rendkívül ellenállóak, vízben oldhatatlanok, ezért műtrágyázási célra eredeti formájukban gyakorlatilag nem alkalmazhatók. (0,75 p)
b) A szuperfoszfát műtrágya hatóanyaga a kalcium-dihidrogén-foszfát. A nyersfoszfátból kénsavas feltárással állítják elő: Ca3(PO4)2 + 2H2SO4 ® Ca(H2PO4)2 + 2CaSO4 (0,75 p)
c) A szuperfoszfátokat elsősorban fulorapatitból készítik. Ennek F-tartalma a kénsav hatására HF-t is eredményez; ez utóbbi a mindig jelenlévő homokkal (SiO2) reagál. (0,5 p)
A H2SO4 erős sav, ezért kiűzi vegyületeiből a gyengébb savat: (H3PO4 - at, HF - ot.) (0,25 p)
2Ca5(PO4)3F + 10H2SO4 ® 6H3PO4 + 10CaSO4 + 2HF (0,5 p)
2Ca5(PO4)3F + 14H3PO4 ® 10Ca(H2PO4)2 + 2HF (0,5 p)
SiO2 + 4HF ® SiF4 + 2H2O (0,75 p)
(Ez utóbbi reakció a megadott forrásanyagban csak szóban szerepel!)
(Forrásanyag: 1999 Pécsi Kémikus Diákszimpózium kiadványkötete)
5. Üveges kérdések (Forrásanyag: 1999 Pécsi Kémikus Diákszimpózium kiadványkötete)
a) SiO2; szilíciumdioxid. (0,5 p)
b) A SiO2 megolvasztásához 1800oC - ot jóval meghaladó hőmérsékletre lenne szükség! (0,25 p)
c) Na2O - nátrium-oxid; Na2CO3 - formájában kerül be; Na2CO3 ® Na2O + CO2 (1,25 p)
d) A SiO2 és Na2O összeolvasztásából vízoldható vegyület, nátrium-szilikát = vízüveg keletkezik: Na2O + SiO2 ® Na2SiO3 (1,0 p)
e) A CaO növeli az üveg ellenállóképességét: növeli a szakítószilárdságot és ridegsége
(0,5p)
CaCO3 - mészkő vagy márványliszt formájában kerül bele (0,5 p)
CaCO3 ® CaO + CO2 és CaO + SiO2 ® CaSiO3 (0,75 p)
f) A Li2O és K2O: lítiumoxid és káliumoxid is olvasztó hatással rendelkezik. (0,5 p)
A K2O a színes üvegek fontos alkotórésze (0,25 p)
6. a) A szekkó (secco) festészet esetében a festék a már száraz vakolatfelületre kerül, míg a freskófestészet során a még nedves habarcs-vakolatra viszik rá a festéket. (0,25 p)
b) A freskófestés estében korlátozott a megfesthetőség ideje, mert a vakolat a levegő komponensei hatására fokozatosan kiszárad; a vakolat egyik komponense a Ca(OH)2, amely a CO2 hatására „köt meg” és szárad: Ca(OH)2 + CO2 ® CaCO3 + H2O ; a felületén a keletkezett víz elpárolog, így száraz lesz. (0,5 p)
c) A freskót lehet eltávolítani, mivel a vakolatréteg mozdítható és ezen a festék nem lemezszerű rétegként helyezkedik el (ez a szekkónál van), hanem beszívódva a vakolat részévé válik (lásd a), b)-válaszokat). (0,5 p)
d) Mindkét esetben az oltottmész [Ca(OH)2] szolgáltatja mert ez a vegyület - amennyiben szennyeződést nem tartalmaz - a b)-pont válasza alapján fehér oldhatatlan CaCO3 - ot eredményez. (0,5 p)
e) A Ca(OH)2 , kalcium-hidroxid. A kén jelenléte veszélyes, mert a mészégetéskor
[CaCO3 ® CaO] kerülhet a CaO összetételébe. A S-tartalomból CaSO4 képződhet és ennek
5 % mennyisége megakadályozza a festék megkötését. (0,5 p)
f) (1) horganyfehér: ZnO; fehér (2) kadmiumvörös: CdS - CdSe; vörös
(3) krómoxid-zöld: Cr2O3; tompazöld (4) tüzes-krómoxid-zöld: Cr2O(OH)4; zöld
(5) mangánkék: BaSO4 - BaMnO4; kékeslila (6) titánoxid: TiO2; fehér (1,5 p)
(Forrásanyag: 1999 Pécsi Kémikus Diákszimpózium kiadványkötete)
7. Feladat:
a) A 11-24 éves életkorban a napi Ca-szükséglet: 1200 mg (0,5 p)
- a felsorolt zöldségek, gyümölcsök, tejtermék 100 g-jának Ca-tartalma:
- sárgarépa: 29 mg; joghurt: 150 mg; alma: 6,2 mg; ementáli sajt: 990 mg; narancs: 54 mg; paradicsom: 9 mg és karfiol: 22 mg. (0,75 p)
- a napi szükséglet:
Hétfő: m = 1200x100/29 = 4137,9 g = 4,137 kg sárgarépa
Kedd: m = 1200x100/150 = 800 g joghurt
Szerda: m = 1200x100/6,2 = 19354,8 g = 19,35 kg alma
Csütörtök: m = 1200x100/990 = 121,2 g ementáli sajt
Péntek: m = 1200x100/54 = 2222,22 g = 2,22 kg narancs
Szombat: m = 1200x100/9 = 13333,33 g = 13,33 kg paradicsom
Vasárnap: m = 1200x100/22 = 5454,54 g = 5,454 kg karfiol (7x0,5=3,5 p)
b) A számítások eredményei azt bizonyítják, hogy a napi Ca-szükséglet biztosítását nagyon változatos étrenddel lehet biztosítani. Napi egy féle élelmiszer fogyasztása esetén gyakorlatilag lehetetlen a megfelelő mennyiségű élelmiszer elfogyasztása. (0,5 p)
8. Kísérlet (1999 Pécsi Kémikus Diákszimpózium kiadványkötete)
(A) a) A fikusz leveleiben: CaCO3 , kalcium-karbonát, míg a vöröshagyma leveleiben Ca(COO)2 - kalcium-oxalát formájában található (0,5 p)
b) - fikuszból: CaCO3 + 2HCl ® CaCl2 + H2O + CO2 (0,25 p)
- hagymahajból: Ca(COO)2 + 2HCl ® CaCl2 + HOOC−COOH (0,25 p)
c) Bármilyen helyes kísérlet leírása : (1,5 p)
- a megfelelő reakcióegyenlete(ek) (0,5 p)
(B) Madárcsont Ca-tartalmának kimutatása.
d) A csont teljesen meglágyult, rugalmas lett (0,5 p)
e) A madárcsontok szilárdságának 70 %-át a Ca3(PO4)2 és CaCO3 tartalma biztosítja. Ezek a HCl-oldat hatásáras oldható vegyületekké alakulnak: (0,5 p)
Ca3(PO4)2 + 6HCl ® 3CaCl2 + 2H3PO4 CaCO3 + 2HCl ® CaCl2 + H2O + CO2 (0,75 p)
9. Rejtvény: Matematikai Sudoku
a) a számokkal kitöltött ábrát (4,7 p)
1 |
7 |
6 |
9 |
4 |
2 |
5 |
8 |
3 |
9 |
3 |
5 |
6 |
1 |
8 |
4 |
2 |
7 |
2 |
8 |
4 |
3 |
5 |
7 |
6 |
1 |
9 |
4 |
2 |
7 |
5 |
8 |
3 |
9 |
6 |
1 |
5 |
6 |
3 |
7 |
9 |
1 |
8 |
4 |
2 |
8 |
1 |
9 |
4 |
2 |
6 |
3 |
7 |
5 |
7 |
4 |
1 |
8 |
3 |
5 |
2 |
9 |
6 |
3 |
9 |
2 |
1 |
6 |
4 |
7 |
5 |
8 |
6 |
5 |
8 |
2 |
7 |
9 |
1 |
3 |
4 |
b) Z = 1: H - 1766, Cavendish (0,25 p) Z = 2: He - 1895, Ramsay (0,25 p)
Z = 3: Li - 1817, Arfvedson (0,25 p) Z = 4: Be - 1798, Vanquelin (0,25 p)
Z = 5: B - 1808, Gay-Lussac; Thenard; Davy ( 0,3 p)
Z = 6: C - ókorból ismert (0,20 p) Z = 7: N - 1772, Rutherford 0,25 p); Z=8: O - 1773-1774, Scheele, Priestley (0,30 p) Z = 9: F - 1886, Moisson (0,25 p)
Tudod - e? – hogy az Ag megvéd a kórokozóktól?
Az Ag régebben titkos csodaszernek számított: az Ag-érméket forrás vizébe és tejbe tették, hogy csíramentesítsék, így a tárolási időtartam megnövelhető. A XIX. Sz. végén AgNO3-oldatot cseppentettek az újszülött szemébe, hogy megakadályozzák a gyulladást és a sebészek Ag-szálakat használtak a ferőzés megelőzésére.
Az antibiotikumok felfedezése után az Ag gyógyító ereje feledésbe merült, de ma már a természetgyógyászok ismét használni kezdték, mivel sok kórokozó, baktérium, vírus és gomba növekedését és szaporodását már alacsony koncentrációban is hatékonyan befolyásolja. Gyakran az antibiotikumra nem reagáló baktériumokat is elpusztítja.
Az Ag-tel nemcsak fémrög vagy ékszer formájában találkozunk, hanem az Ag-port krémekbe is keverik, amely védi a bőrt a további fertőzéstől. Orvosi cérnákat és csöveket is gyakran vonnak be Ag-réteggel, hogy megőrizzék a csíramentességet. Az Ag szállal átszőtt zoknik megvédik a lábat a gombásodástól és bőrfertőzéstől. Ag-t tesznek a sebtapaszokba, ragtapaszokba és habokba, ill. leheletvékony („Ag-füst”) réteg formájában ráteszik nyílt sebekre.
A feladatlapon szereplő forrásanyagok, a Pécsi Diákszimpozium kiadványkötetei, olvashatók a
http://www.aok.pte.hu/bioanal/kemia/szimpozium.htm internet címen.
FONTOS: a feladatlapok kitöltését elvégezheted ebben a word-dokumentumban, vagy leírhatod csak a megoldásokat (a feladatok számát feltüntetve) ugyancsak word dokumentumban. Mindkét esetben visszaküldheted a versenyfelhívásban megadott e-mail címre, vagy kinyomtatva postai küldeményként (a megadott postai címre). A scannelést lehetőleg mellőzni kell, mert elég sok bonyodalmat okozott az előző években is, így megtörténhet, hogy használhatatlan a javításra visszaküldött válasz