Név:…………………………..………….  Helység /Iskola/évfolyam.…………………………………………………

Beküldési határidő: 2010. márc.15. 2010. feb. 7.

           

Kémiatanár neve: ……………………………….

TAKÁCS  CSABA  KÉMIA  EMLÉKVERSENY,  X. - XII. osztály, III. forduló,

2009 / 2010 –es tanév, XV. évfolyam

1.  a)   Add meg a C₂H₆O összetételű molekula lehetséges aciklusos izomérjeinek képletét és

            nevét.                                                                                                                       (1,0 p)

      b)   Milyen halmazállapotúak standard körülményeken az a)-pont vegyületei? Add meg az izomerek ^oC-ban kifejezett forráspont értékeit, amelyek a válaszodat igazolják.        (1,5 p)

      c)   Magyarázd meg a b)-válaszban megadott értékek különbségének okát!                (1,5 p)

2.  Milyen vegyületeket jelölnek az alábbi vonalábrák? Add meg a vegyületek összevont

      kémiai képletét, kémiai megnevezését és triviális megnevezését (ahol van)!           

a)	b)	c)	d)
a) ……………………… (0,75 p)	b) ……………………………. (0,5 p)	c) …………………….. (0,5 p)	d) …………………. (1,0 p)
e)	f)	g)	h)
e) …………………………… (0,5 p)	f) ……………………………. (1,0 p)	g) ………………………. (1,5 p)	h) ………………….. (1,5 p)
i)	j)	k)	l)
i) ………………………….. (1,5 p)	j) …………………………. (1,25 p)	k) ……………………………… (2,5 p)	l) ……………………………… (1,5 p)

3.  a)   Miért „redoxi” egy redox reakció?  (A megnevezés két folyamatra utal, így a kérdés arra vonatkozik, hogy miért nem csak „red” vagy nem csak „ox” egy ilyen típusú reakció?)                                       (1,5 p)

      b)   A kémiai reakcióknak egy bizonyos típusa tartozik a „redoxi” folyamatok csoportjába; ezért kell létezzenek olyan reakciók is, amelyek „nem redoxi” folyamatok. Melyek ezek? (Hogyan kell megállapítani, hogy egy reakció „nem redoxi” folyamat?) Írj egy példát amellyel igazolod a válaszodat!                                                                                                                    (2,5 p)

4.  Néhány „E”-számú anyag!

      Keresd meg az alábbi E-számú (élelmiszer adalékanyag) vegyületet  és add meg a

      kémiai nevét, összevont szerkezeti képletét, adalékanyagként alkalmazott hatását és

      a feltételezett élettani hatását (ahol van).                                            

5.  Feladat:

      a)   Mekkora a propángáz sűrűsége normál és standard körülményeken t/m³ - ben kifejezve?                                                                                                              (3,25 p)

      b)   Mekkora az a)-pont körülményei között egy molekula propángáz sűrűsége mg/cm³-ben kifejezve?

            Válaszaidat mindkét esetben számítással igazold!                                                       (3,25 p)

6.  Kísérlet: „Játékos golyók”

      Szükséges anyagok: NaHCO₃ (sz); ecetsav oldat; víz; polisztirol  (hang és hőszigetelő, törésgátló, stb.)

      darabkák; műanyag palac (1,0-1,5 l) és ebbe belehelyezhető dugóba tett tölcsér.

      Kísérlet menete:

-       tölts vizet a palacka (kb. ½-ed részig;

-       tégy kiskanálnyi NaHCO₃(sz)-t  a palackba, majd tölts rá kb. 30-40 ml ecetsav oldatot;

-       zárd le a palackot a dugóba helyezett tölcsérrel - a tölcsérben legyenek benne a polisztirol darabkák.

Megfigyelés, kérdés:

a)  Mit tapasztalsz rövid időn belül?                                                                                (1,0 p)

      b)   Magyarázd meg a végbemenő jelenséget és írd fel a megfelelő reakcióegyenletet! (2,0 p)

      c)   Milyen más közismert, esetleg háztartásban is előforduló anyagokkal helyettesíthetők a b)-pont anyagai? Írd le a végbemenő folyamat reakcióegyenletét! (Legkevesebb egy új reakciópár!)                                                                                                              (1,5 p)

7.  Sudoku: „Duo-doku” transzurán elemekkel

      Helyezd el az 1-9 a mellékelt két ábrában úgy, hogy azok az ábra soraiban, oszlopaiban és a 3x3 -

      as területein csak egyszer szerepeljenek. Segítségül adottak bizonyos betűk is a számokon kívül.

      A két rejtvényben a betűk ugyanazt a számot helyettesítik, de egy számnak több betű is

      megfelelhet! Helyes megfejtés esetén egy szénhidrogén csoport megnevezésével kapcsolatos

      szöveg olvasható az alábbi szabályok alapján:

(1)   - először az (A)-ábra 1-es számai alatti betűket a vízszintes sorok mentén balról jobbra haladva olvasd össze;

(2)   - majd folytasd az (A)-ábrában a fenti irányban a 2-es, 3-as, ….., 9-es számok alatti betűk összeolvasásával;

(3)   - ezt követően folytasd az (1)-ben és (2)-ben megadott irányban a (B)-ábrában található betűk összeolvasásával.

      Megjegyzés: a kialakult szövegben a szóközöket Neked kell megtalálnod!

      Megoldásként add meg:

      a)   A számokkal kitöltött két ábrát.                                                                        (2x3,0=6,0 p)

      b)   A szabályok alapján történő összeolvasásból kapott szöveget.                                       (1,0 p)

      c)   Írd fel a szövegben szereplő folyamat reakcióegyenletét és add meg a termék kémiai nevét.

                                                                                                                                                       (0,5 p)

      d)   Add meg a c)-pont termékének izomérjét: képlet és megnevezés.                                 (0,5 p)

      e)   Mennyi a C-atomok rendűsége a c)-pont termékében  és d)-pont izomérjében? Magyarázat!                                                                                                                                         (0,5 p)

      f)    Mennyi a kötésben résztvevő és a kötésben részt nem vevő elektronok száma az e)-pont vegyületeinek molekulájában ? (Csak a vegyértékelektronhéj elektronjait kell figyelembe venni!)                                                                                                                                  (0,75 p)

            Megjegyzés: a jelzett négyzetekben található betűket a szabályoknak megfelelően összeolvasva, az idézett szövegben található meghatározás olvasható.

      (A)                                                                                   (B)

CSAK  XI.-XII. OSZTÁLYOS  VERSENYZŐKNEK KÖTELEZŐ FELADATOK:

8.   Létezhet-e mezőgazdaság kémia nélkül? (II); Folytatása az 1-es feladatlapnak,(2009/2010) tanév, forrásanyag is azonos

Az 1-es feladatlap kérdéseire adott válaszok egyértelműen igazolják, hogy a kémia segítette a világ lakósságának több és jobb élelmiszerrel való ellátását, de ennek azonban a következménye a túltermelés. Nem térhetünk vissza a mezőgazdaság régebbi eredményeit biztosító feltételekre!

      a)   Melyek azok a szerves vegyületcsoportok, amelyek a mezőgazdasági termékek fő komponensei?                                                                                                    (0,75 p)

b)    Add meg az a)-pont megoldásában szereplő vegyülettípusok  meghatározását!  (1,5 p)

      c)   Melyik természetes nyersanyaghiány vezetett a mezőgazdasági kémia (a kémiának egy új ága) kialakulásához?                                                                                                         (0,25 p)

            Mikor tapasztalták érzékelhetően ennek a nyersanyagnak a hiányát és mikor vált válságossá a hiánya?                                                                                                         (0,5 p)

9.  Milyen vegyületeket jelölnek az alábbi triviális megnevezések? (Szerves és szervetlen!) Add

      meg a kémiai nevét, (=szisztematikus megnevezés) és képletét!

      a)   metakrilsav:                                                                                                           (0,75 p)

      b)   magnézia:                                                                                                                (0,3 p)

      c)   malátacukor:                                                                                                          (0,75 p)

      d)   mannit:                                                                                                                   (0,75 p)

      e)   mellitsav:                                                                                                               (0,75 p)

      f)    mentol:                                                                                                                   (1,20 p)

      g)   mínium:                                                                                                                  (0,75 p)

      h)   allén:                                                                                                                        (0,5 p)

      i)    sziksó:                                                                                                                                  (0,5 p)

      j)    patina (=nemesrozsda):                                                                                           (0,75 p)

      Tudod-e?   miért jó vagy miért nem jó  az ultrapasztőrözött (=UHT) tej?

            A közhiedelem azt tartja, hogy a 90 napig elálló tej tele van tartósító-anyagokkal. Az UHT tejet nem kell , sőt nem is szabad felfőzni. Ez a tej hasonlít a legjobban a frissen fejt tej összetételéhez és tápértéke előnyösebb a többi pasztőrözött tejnél. Gyártástechnológiája során a tejet 135 ^oC-körüli hőmérsékletre hevítik pár másodpercig, majd szobahőmérsékletre hűtik. Ezt követi az aszeptikus (=teljes csíramentesség) leszűrés, a tulajdonképpeni ultrapasztőrözés, amely eltávolítja a nem kívánt mikroorganizmusok 9/10-ed részét. Az adott hőmérsékleten szinte teljes mértékben megtörténik a savófehérje denaturációja  (kicsapódása), amely az emésztést segíti elő.  Az UHT-tejet ötrétegű laminált csomagolású dobozokban tárolják - ez tökéletesen megvédi a tejet a levegő és a fény károsító hatásai ellen.

            Kísérletekkel  bizonyított, hogy a nyers tej és az UHT-tej Ca-tartalma azonos mértékben szívódik fel és hasznosul a szervezetben.

            Az emberiség évezredeken át a frissen fejt tejet fogyasztotta, amelynek viszont a fejés után 2-3 óráig tart a baktériumölő hatása.

            A XX. században született meg a pasztőrözött tej, közegészségügyi biztonságból a tbc-ellen. A hagyományos pasztőrözött tejet 36 sec-ig 76 ^oC-ra hevítették, majd 6 ^oC-ra hűtötték. Ilyen körülmények között a mikroorganizmusok és baktériumok bizonyos része elpusztult és a tejet hűtve 1-10 napig lehetett fogyasztani. A kiterjedt eltarthatóságú (ESL) pasztőrözött tej hűtéssel 30 napig fogyasztható. Ezt követte az UHT-tej térhódítása.

            Tej: 87,4 % víz; 4,6 % tejcukor; 3,6-3,8 % zsír; 3,6 % fehérje és 0,6-0,8 % ásványi só, vitamin, stb.

            A tejcukor kettős cukor (diszacharid), amely a tej édes ízét adja. Ezt a laktázenzim bontja le glükózra és galaktózra. A laktózenzim hiányában alakul ki a tejcukor-érzékenység.     A tej 3,3%-át a tejfehérjék alkotják, amelyeknek többsége (70-80 %-a) a kazein. Ez utóbbinak az izomtömeg regenerálódásában vab fontos szerepe. A tejben: A, B₂, B₆, B₁₂, D, E, K -vitaminok, valamint Ca, P és Se-tartalmú ásványi anyagok találhatók.