Név:…………………………..………….  Helység /Iskola/évfolyam.…………………………………………………

Beküldési határidő:

2010. márc.15.
 
           

Kémiatanár neve: ……………………………….

TAKÁCS  CSABA  KÉMIA  EMLÉKVERSENY,  IX. osztály, III. forduló,

2009 / 2010 –es tanév, XV. évfolyam

1.  Kémiai elemek nevei a nyelvújítás korában!   

      a)   A magyar kémiai szaknyelv a XIX. század elején kezdett kialakulni és ekkor az addig ismert elemek is új n evet kaptak, sokszor nem is egyet. Az alábbi táblázatban mai elemnevek szerepelnek; írj mindegyik mellé legalább két nyelvújítás korabeli megfelelő nevet!                                                                                                      (3,0 p)

Az elem mai neve

Nevek a nyelvújítás korából

Az elem mai neve

Nevek a nyelvújítás korából

arzén

  

szén

  

hidrogén

  

szilícium

  

higany

  

volfram

  

kálium

  

foszfor

  

klór

  

bróm

  

nátrium

  

titán

  

nitrogén

  

jód

  

oxigén

      

2.  Válaszd ki az alábbi vegyületek közül azokat, amelyekben ionos és kovalens kötések is

      vannak:

      CaCl2 , [Cu(NH3)4](OH)2 , KNaHPO4 , KClO4 , NH4NO3 , NH3 , CH4 , CH3COOH , Na2SO4 , CaCO3 .

      Válaszodat magyarázd meg feltüntetve, hogy a megnevezett vegyületekben mely

      alkotóelemek között van a fenti két féle kötéstípus.                                                 (4,0 p)

3.  Egyenlítsd ki az alábbi reakcióegyenleteket! Melyekben képződik valamilyen gáz, és

melyekben lesz csapadék a termékek között? (­ és ¯ jeleket használj a megfelelő vegyület képlete mellett!)

      a) AgNO3 + KJ ® ……………………………………………………..                                              (0,35 p)

      b) NH4Cl + NaOH ® ………………………………………………….                                              (0,35 p)

      c) Pb(NO3)2 + NaCl ® ……………………………………………….                                               (0,6 p)

      d) KCl + RbBr ® ……………………………………………………….                                             (0,25 p)

      e) Ba(NO3)2 + NH4Cl ® ……………………………………………..                                              (0,5 p)

      f) TlCl3 + NH4NO3® …………………………………………………                                               (0,5 p)

      g) Cu + H2SO4 ® ……………………………………………………..                                               (1,1 p)

      h) P + H2SO4 ® ……………………………………………………….                                               (1,6 p)

      i) Cu + HNO3 ® ……………………………………………………….                                               (1,6 p)

      j) P + HNO3 + H2O ® ………………………………………………                                                (1,6 p)

      k) SnCl2 + (NH4)2CO3(+hő) ® …………………………………...                                              (1,7 p)

4.  Néhány „E”-számú anyag.

      Keresd meg az alábbi E-számú (élelmiszer adalékanyag) vegyületet/elemet és add meg a

      kémiai nevét, képletét/vegyjelét, adalékanyagként alkalmazott hatását és a

      feltételezett élettani hatását (ahol van).                                   

E-szám

Vegyület/elem neve

Vegyület képlete/vegyjele

Adalékanyag hatása

Élettani hatása (ahol van)

171

0,05 p

0,25 p

0,1 p

0,1 p

173

0,05 p

0,05 p

0,1 p

0,1 p

220

0,05 p

0,1 p

0,1 p

0,1 p

221

0,05 p

0,15 p

0,1 p

0,05 p

222

0,05 p

0,2 p

0,1 p

0,05 p

227

0,05 p

0,25 p

0,1 p

0,05 p

249

0,05 p

0,25 p

0,1 p

0,1 p

251

0,05 p

0,25 p

0,1 p

0,1 p

338

0,05 p

0,15 p

0,15 p

0,1 p

343

0,05 p

0,25 p

0,1 p

0,05 p

507

0,05 p

0,15 p

0,1 p

0,05 p

510

0,05 p

0,25 p

0,1 p

0,1 p

512

0,05 p

0,15 p

0,1 p

0,05 p

516

0,05 p

0,25 p

0,15 p

0,05 p

520

0,05 p

0,5 p

0,1 p

0,05 p

521

0,05 p

0,25 p

0,15 p

0,05 p

525

0,05 p

0,25 p

0,15 p

0,05 p

527

0,05 p

0,25 p

0,15 p

0,05 p

530

0,05 p

0,25 p

0,15 p

0,05 p

551

0,05 p

0,25 p

0,1 p

0,05 p

5.  Feltételezzük, hogy rendelkezésedre állnak a következő anyagok: Hg; Fe; Al; parafa; polietilén; csont; Cu; gyémánt; Pb és egy pohár desztillált víz. Dobd be „virtuálisan” a fenti anyagokat a pohár vízbe. Milyen sorrendben helyezkednek el kis idő múlva az anyagok a pohárban (fentről lefele)? Válaszodat magyarázd meg!               (2,75 p)

6.  Feladat:

      Számítsd ki, hogy 1 mól 0,4 mm átmérőjű gömb alakú homokszem hány méter vastagon terítené

      be Európa területét?

      Adott: Európa területe: 10.180.000 km2.

      Megjegyzés: (1) A tér nem tölthető ki hézagmentesen gömbökkel! A gömböknek egy jó

      elrendeződése esetén a tér kb. 66 %-a tölthető ki.

      (2) Az Avogadro-szám kerekített értékét használd a számításoknál!                                                   (5,0 p)

7.   Kísérlet: Végezd el a 3-as feladat b, c, g és i - reakcióit gyakorlatilag is. A megoldásban add meg, hogy milyen állapotban használtad a reakciókban megadott reagenseket(szilárd anyag, vizes oldat, koncentrált oldat, stb.) és milyen változást észleltél a reakciók végbemenetele után(oldat színe, csapadék és ennek színe, gázfejlődés és ennek színe, szaga, stb.)

                                                                                                                                                       (5,0 p)

8.  Sudoku: „Duo-doku” transzurán elemekkel

      Helyezd el az 1-9 a mellékelt két ábrában úgy, hogy azok az ábra soraiban, oszlopaiban és a 3x3 -

      as területein csak egyszer szerepeljenek. Segítségül adottak bizonyos betűk is a számokon kívül. A

      két rejtvényben a betűk ugyanazt a számot helyettesítik, de egy számnak több betű is

      megfelelhet! Helyes megfejtés esetén 12 (6+6) transzurán elem nevét és vegyjelét olvashatod ki

      az alábbi szabályok alapján:

(1)   - először az 1-es számok alatti betűket olvasd össze a vízszintes sorok mentén balról jobbra haladva folyamatosan mindkét ábrában;

(2)    - majd folytasd a fenti irányban a 2-es, 3-as, … 9-es számok alatti betűkkel. (Minden esetben a sorok mentén át kell menni az első ábrából a másodikba, majd folytatni!)

Megjegyzés: A „-” jelek szóközöket jelölnek; a transzurán elem nevét egy másik elem vegyjele követi!

      Megoldásként add meg:

      a) A számokkal kitöltött két ábrát!                                                                                   (5,0 p)

      b) A 12 transzurán elem nevét és vegyjelét az (1) és (2) szabályok alapján kiolvasott sorrendben

      (a sorrendet az elem neve jelenti).                                                                                  (2,4 p)

      c) A 12 elem rendszámát, fizikus/kémikus nevét, akiről elnevezték, mikor éltek és milyen

      nemzetiségűek voltak (a b-kérdésben szereplő sorrendben).                                              (3,6 p)

         

G

    

2

  

7

4

9

H

2

  

8

Q

  

T

-

M

F

I

E

U

Ű

N

E

M

M

T

O

N

U

R

R
     

C

  

6

L

P

      

8

D

5

    

9

2

  

I

B

I

-

I

-

U

M

-

F

-

T

U

N

N

M

É

U
 

J

    

M

D

O

3

H

    

5

3

J

  

1

    

K

O

E

E

L

M

H

I

M

E

I

-

-

S

I

E

U

-

R
 

9

    

6

            

6

      

5

      

R

T

H

-

M

M

M

U

R

N

I

-

F

F

D

M

L

A
 

B

  

5

  

4

  

6

3

  

8

      

4

      

Q

-

S

O

-

E

S

A

U

-

W

M

M

R

S

M

R

-

G

K

  

8

N

Q

2

    

4

  

A

L

C

7

P

2

G

  

9

-

B

R

E

D

S

I

-

I

O

I

U

S

E

-

N

B

U
 

I

F

  

4

  

3

  

A

  

N

7

M

        

9

  

N

H

R

E

M

M

D

U

H

E

A

R

-

M

C

-

-

O
             

9

7

    

2

    

I

    

B

  

-

R

I

E

L

I

E

L

B

G

N

U

É

I

R

U

O

C

E

3

  

1

              

E

  

F

          

-

V

R

M

T

M

N

-

M

-

-

S

G

-

G

K

I

-

      Tudod - e?            Folyhat-e a szilárd anyag?

            Annak bizonyítására, hogy a köznapi életben  szilárd halmazállapotúnak minősített anyagok is

      folyhatnak, Thomas Parnell, a Queensland Egyetem professzora, 1927-ben egy kísérletbe kezdett.

      Egy darab szurkot megolvasztott, tölcsérbe tette, majd szobahőmérsékletre hűtötte és várta, hogy

      mikor cseppen le az első csepp. Megjegyzés: a szurok szobahőmérsékleten kemény, rideg anyag,

      amely kalapáccsal törhető. Az azóta eltelt évtizedek alatt mindössze 8 csepp hullott le! (Az

utolsó csepp 2000 november 28-án cseppent le!) A kísérlet szerepel a Guinness Rekordok könyvében, mint a világ leghosszabb, ma is folytatódó kísérlete.

      2005-ben a kísérlet kezdeményezője és utódai IgNobel-díjban részesültek.

      (Megj. ez a díj a Nobel-díj paródiája, amelyet a „leghülyébb” és legfölöslegesebb „tudományos” kísérletekért osztanak ki.)

            (Forrásanyag: Általános kémia  - Veszprémi Tamás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008; 134 old.;

                A szerző és a szerkesztő véleménye szerint a fenti kísérlet többet érdemel, mint az IgNobel-díj!)