TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY,
IX. osztály, III. forduló - megoldás
2009 / 2010 –es tanév, XV. évfolyam
1. (15x0,2=3,0 p)
Az elem mai neve |
Nevek a nyelvújítás korából |
Az elem mai neve |
Nevek a nyelvújítás korából |
arzén |
maszlag (1); himany (2); mireny (3,4); (egérkő; légykő) |
szén |
széntárgy (1); szénő (2); szeneny (3); széneny (4) |
hidrogén |
víztárgy (1); gyúló (2); köneny (3); vizeny (4); (gyulany) |
szilícium |
kovaföld (1); kovó (2); kovany (3,4) |
higany |
kéneső (1); szerdany; higany (2,3,4) |
volfram |
farkasnyál (1,2);cseleny (3); volfrámany (4) |
kálium |
hamuzsír (1); hamany (2,3) |
foszfor |
villany (4); villó (2); (fényhozó) |
klór |
savany (1); zöldlő (2), halvany (3,4) |
bróm |
büzeny (4); bűzlő (2) |
nátrium |
széksó (1); szikany (2); szikeny (3) |
titán |
titany (4); kemeny (2) |
nitrogén |
fojtótárgy (1); fojtó (2); légeny (3); legeny (4) |
jód |
iblany (4); iboló (2) |
oxigén |
savanyító (1); savító (2); éleny (3,4); (savanyszer) |
|
|
(1): Nyulas Ferenc szerint – 1807; (2): Schuszter János szerint – 1829;
(3): Bugát Pál, Irinyi János, Nendtvick Károly szerint – 1829; (4): Fuchs Albert szerint – 1845.
2. A sók ionos kötést tartalmaznak az anion és a kation között. Az összetett anionokban, illetve kationokban viszont mindig kovalens kötés van (ezek csak nemfém atomokat tartalmaznak). (0,5 p)
Így azok a sók, amelyekben összetett ionok is vannak tartalmazzák mind a két féle kémiai kötést.
[Cu(NH3)4] +2 (OH)2-1 : kovalens kötés az NH3 molekulában és az (OH) -1-ionban (és koordinatív kovalens kötés a Cu+2-ion és NH3 molekulák között) (0,75 p)
K+1Na+1(HPO4) -2 : kovalens kötés a (HPO4) -2 –anionban; (0,5 p)
K+1(ClO4)-1 : kovalens kötés a (ClO4)-1 –anionban; (0,5 p)
(NH4)+1( NO3) -1 : kovalens kötés az (NH4)+1-kationban és a ( NO3) -1-anionban (0,75 p)
Na2+1 (SO4) -2 : kovalens kötés a (SO4) -2- anionban; (0,5 p)
Ca+2 (CO3) -2 : kovalens kötés a (CO3) -2- anionban. (0,5 p)
(Megjegyzés: a CaCl2 csak ionos kötést tartalmaz, az NH3 , CH4 és CH3COOH molekulák csak kovalens kötést tartalmaznak).
3. a) AgNO3 + KJ ® AgI¯ + KNO3 (0,35 p)
b) NH4Cl + NaOH ® NaCl + NH3 + H2O (0,35 p)
c) Pb(NO3)2 + 2NaCl ® PbCl2¯ + 2NaNO3 (0,6 p)
d) KCl + RbBr ® KBr + RbCl (0,25 p)
e) Ba(NO3)2 + 2NH4Cl ® BaCl2 + 2NH4NO3 (0,5 p)
f) TlCl3 + 3NH4NO3 ® Tl(NO3)3 + 3NH4Cl (0,5 p)
g) Cu + 2H2SO4 ® CuSO4 + SO2 + 2H2O (1,1 p)
h) 2P + 5H2SO4 ® 2H3PO4 + 5SO2 + 2H2O (1,6 p)
i) 3Cu + 8HNO3 ® 3Cu(NO3)2 + 2NO + 4H2O (1,6 p)
j) 3P + 5HNO3 + 2H2O ® 3H3PO4 + 5NO (1,6 p)
k) SnCl2 + (NH4)2CO3 (+hő) ® 2NH3+ 2HCl + SnCO3 ¯ (1,7 p)
4.
E-szám |
Vegyület/elem neve |
Vegyület képlete/vegyjele |
Adalékanyag hatása |
Élettani hatása (ahol van) |
171 |
titándioxid
0,05 p |
TiO2
0,25 p |
szervetlen pigment
0,1 p |
gyártása savasodást okoz az élővizekben 0,1 p |
173
|
alumínium
0,05 p |
Al
0,05 p |
szervetlen pigment
0,1 p |
az Alzheimer-kór feltételezett okozója 0,1 p |
220
|
kéndioxid 0,05 p |
SO2 0,1 p |
tartósítószer, antioxidáns 0,1 p |
allergiát, fejfájást, hényinger okozhat 0,1 p |
221
|
nátriumszulfit 0,05 p |
Na2 SO3 0,15 p |
tartósítószer, antioxidáns 0,1 p |
allergiát, fejfájást, hényinger okozhat 0,05 p |
222
|
nátrium-hidrogénszulfit 0,05 p |
NaHSO3
0,2 p |
tartósítószer, antioxidáns 0,1 p |
allergiát, fejfájást, hényinger okozhat 0,05 p |
227
|
kalcium-hidrogénszulfit 0,05 p |
Ca(HSO3)2
0,25 p |
tartósítószer, antioxidáns 0,1 p |
allergiát, fejfájást, hényinger okozhat 0,05 p |
249
|
kálium-nitrit
0,05 p |
KNO2
0,25 p |
tartósítószer
0,1 p |
a szervezetben rákkeltő nitrózaminok keletkeznek belőle 0,1 p |
251
|
nátrium-nitrát
0,05 p |
NaNO3
0,25 p |
tartósítószer
0,1 p |
a bélbaktériumok működésével nitritté alakulhat 0,1 p |
338
|
foszforsav (trihidrogén-foszfát) 0,05 p |
H3PO4
0,15 p |
savanyúságot szabályozó antioxidáns 0,15 p |
elősegíti a csontritkulást
0,1 p |
343
|
magnézium-foszfát 0,05 p |
Mg3(PO4)2 0,25 p |
állomány módosító 0,1 p |
-------------- 0,05 p |
507
|
sósav 0,05 p |
HCl 0,15 p |
savanyúságot szabályozó 0,1 p |
-------------- 0,05 p |
510
|
ammónium-klorid 0,05 p |
NH4Cl 0,25 p |
szilárdító anyag, hordozó 0,1 p |
irritáció 0,1 p |
512
|
ón-(II)-klorid 0,05 p |
SnCl2 0,15 p |
antioxidáns, színstabilizátor 0,1 p |
-------------- 0,05 p |
516
|
kalcium-szulfát 0,05 p |
CaSO4
0,25 p |
lisztkezelő szer, szilárdító anyag, hordozó 0,15 p |
-------------- 0,05 p |
520
|
alumínium-szulfát 0,05 p |
Al2(SO4)3 0,5 p |
szilárdító anyag 0,1 p |
-------------- 0,05 p |
521
|
alumínium-nátrium-szulfát 0,05 p |
AlNa(SO4)2
0,25 p |
szilárdító anyag és savanyúság szabályozó 0,15 p |
-------------- 0,05 p |
525
|
kálium-hidroxid
0,05 p |
KOH
0,25 p |
tészták felületkezelésd, savanyúságot szabályozó 0,15 p |
--------------
0,05 p |
527
|
ammónium-hidroxid 0,05 p |
NH4OH
0,25 p |
savanyúságot szabályozó, szilárdító anyag 0,15 p |
-------------- 0,05 p |
530
|
magnézium-oxid
0,05 p |
MgO
0,25 p |
kakaómassza feltárására használt; csomósodást gátló 0,15 p |
--------------
0,05 p |
551
|
szilícium-dioxid 0,05 p |
SiO2
0,25 p |
csomósodást, tapadást gátló anyag 0,1 p |
-------------- 0,05 p |
5. Az anyagok a vízben (fentről lefele) sűrűségük növekvő sorrendjében helyezkednek el. (0,25 p)
Így a megadott irányban a sorrend a következő: (megj.:zárójelben adott az adott anyag sűrűsége g/cm3-ben): - parafa (0,24) ® polietilén (0,92-0,97) ® desztillált víz (1,0) ® csont (1,6-2,0) ® Al (2,7) ® gyémánt (3,51) ® Fe (7,87) ® Cu (8,96) ® Pb (11,35) ® Hg (13,55) (10x0,25=2,5 p)
6. Feladat:
- 1 db. homokszem térfogata: V = 4xpxr3/3 = 4x3,14x(0,2)3 = 3,35x10-2 mm3 (0,75 p)
- 1 mól homokszem térfogata: V(1 mol) = 6x1023x3,35x10-2 = 20,1x1021 mm3 =
20,1x1018 cm3 = 20,1x1012 m3 = 20,1x103 km3 (1,25 p)
- 1 mól gömb alakú homokszem által kitöltött tér össztérfogata:
V = 20,1x103 km3x100/66 = 3,045x104 km3 (1,25 p)
V = Ah (h = homokszemek magassága Európa területén):
h = V/A = 3,045x104 km3/ 1,018x107 km3 = 2,99@3,0 m (1,75 p)
7. b. NH4Cl(aq) + NaOH(aq) ® NaCl(aq) + NH3 + H2O
- reagensek: vizes oldata (0,5 p) - termékelegy: vizes oldata, színtelen (0,5 p)
- fejlődött gáz: NH3 - jellegzetes szúrós szaga érezhető (0,5 p)
c. Pb(NO3)2(aq) + 2NaCl(aq) ® PbCl2(sz)¯ + 2NaNO3(aq)
- reagensek: vizes oldata (0,5 p)
- termékelegy: vizes oldata, színtelen, amelyben fehércsapadék van, az PbCl2 (0,75 p)
g. Cu(sz) + 2H2SO4(aq) ® CuSO4(aq) + SO2 + 2H2O
- reagensek: Cu - szilárd (Cu-drót darab); H2SO4.vizes oldata (0,5 p)
- termékelegy: kék színű oldat (CuSO4 - vizes oldata) és szúrós szagú gáz (SO2) fejlődése
(0,5 p)
i. 3Cu + cc.8HNO3 ® 3Cu(NO3)2(aq) + 2NO + 4H2O
- reagensek: Cu - szilárd (Cu-drót darab); - tömény (cc.) salétromsav-oldat (0,5 p)
- termékelegy: kék színű oldat = [Cu(NO3)2]-vizes oldata; sárgás-barna gáz fejlődése, mert a fejlődött NO azonnal oxidálódik ® NO2 lesz (0,75 p)
8. a) (2x2,5=5,0 p)
7 |
1 |
6 |
9 |
8 |
G3 |
4 |
5 |
2 |
|
7 |
4 |
9 |
H6 |
2 |
3 |
8 |
Q1 |
5 |
T |
- |
M |
F |
I |
E |
U |
Ű |
N |
E |
M |
M |
T |
O |
N |
U |
R |
R |
|
5 |
2 |
3 |
C4 |
7 |
6 |
L1 |
P8 |
9 |
|
6 |
8 |
D1 |
5 |
7 |
4 |
9 |
2 |
3 |
I |
B |
I |
- |
I |
- |
U |
M |
- |
F |
- |
T |
U |
N |
N |
M |
É |
U |
|
4 |
J8 |
9 |
2 |
M5 |
D1 |
O7 |
3 |
H6 |
|
2 |
5 |
3 |
J8 |
9 |
1 |
7 |
4 |
K6 |
O |
E |
E |
L |
M |
H |
I |
M |
E |
I |
- |
- |
S |
I |
E |
U |
- |
R |
|
3 |
9 |
4 |
8 |
6 |
7 |
5 |
2 |
1 |
|
9 |
6 |
7 |
1 |
3 |
5 |
2 |
8 |
4 |
R |
T |
H |
- |
M |
M |
M |
U |
R |
N |
I |
- |
F |
F |
D |
M |
L |
A |
|
2 |
B7 |
1 |
5 |
9 |
4 |
8 |
6 |
3 |
|
8 |
3 |
2 |
9 |
4 |
6 |
1 |
5 |
Q7 |
- |
S |
O |
- |
E |
S |
A |
U |
- |
W |
M |
M |
R |
S |
M |
R |
- |
G |
|
K6 |
5 |
8 |
N3 |
Q1 |
2 |
9 |
7 |
4 |
|
A5 |
L1 |
C4 |
7 |
P8 |
2 |
G3 |
6 |
9 |
- |
B |
R |
E |
D |
S |
I |
- |
I |
O |
I |
U |
S |
E |
- |
N |
B |
U |
|
8 |
I6 |
F2 |
7 |
4 |
9 |
3 |
1 |
A5 |
|
N3 |
7 |
M5 |
4 |
1 |
8 |
6 |
9 |
2 |
N |
H |
R |
E |
M |
M |
D |
U |
H |
E |
A |
R |
- |
M |
C |
- |
- |
O |
|
1 |
4 |
5 |
6 |
3 |
8 |
2 |
9 |
7 |
|
4 |
2 |
8 |
3 |
I6 |
9 |
5 |
B7 |
1 |
- |
R |
I |
E |
L |
I |
E |
L |
B |
G |
N |
U |
É |
I |
R |
U |
O |
C |
|
E9 |
3 |
7 |
1 |
2 |
5 |
6 |
4 |
8 |
|
1 |
E9 |
6 |
F2 |
5 |
7 |
4 |
3 |
8 |
- |
V |
R |
M |
T |
M |
N |
- |
M |
- |
- |
S |
G |
- |
G |
K |
I |
- |
b. - rutherfordium, Rf; nobélium, No; roentgenium, Rg; mendelévium, Md; hassium, Hs; kűrium, Cm; bohrium, Bh; fermium, Fm; einsteinium, Es; seaborgium, Sg; lawrencium, Lr; meitnerium, Mt. (2x12x0,1=2,4 p)
c) (1) Z=104, (Rf); Ernest Rutherford (1871-1937), Nobel-díjas (Új-Zélandi születésű) angol fizikus; (0,3 p)
(2) Z=102, (No); Alfred Nobel (1833-1896), a dinamit feltalálója; svéd kémikus. (0,3 p)
(3) Z=111, (Rg); Wilhelm Conrad Röntgen (1845-1923); német Nobel-díjas fizikus, a róla elnevezett röntgensugárzás felfedezője; (0,3 p)
(4) Z=101 (Md); Dimitrij Ivanovics Mengyelejev (1834-1907); orosz kémikus, a periódusos rendszer felfedezője; (0,3 p)
(5) Z=108, (Hs); O. Hassel (1897-1981), Nobel-díjas norvég kémikus; (0,3 p)
(6) Z=96 ,(Cm); Marie Curie (1867-1934); lengyel származású kétszeres Nobel-díjas, az első radioaktív elem felfedezője; (0,3 p)
(7) Z=107 ,(Bh); Niels Bohr (1885-1962); dán származású Nobel-díjas elméleti fizikus, a róla elnevezett atommodell kidolgozója; (0,3 p)
(8) Z=100 ,(Fm); Enrico Fermi (1901-1954); olasz atomfizikus; (0,3 p)
(9) Z=99 ,(Es); Albert Einstein (1897-1955); német fizikus, a relativitás elmélet kidolgozója; (0,3 p)
(10) Z=106, (Sg); Glenn T. Seaborg (1912-1999); amerikai fizikus, számos mesterséges elem felfedezésében vett részt; kémiai Nobel-díjas; (0,3 p)
(11) Z=103, (Lr); Ernest Orlando Lawrence (1901-1958); Nobel-díjas amerikai fizikus, a ciklotron felfedezője; (0,3 p)
(12) Z=109, (Mt); Lise Meitner (1878-1968); osztrák származású atomfizikus. (0,3 p)