Beküldési határidő: 2011. május 10.

Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  Helység / iskola: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kémia tanár neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .                                                    

TAKÁCS  CSABA  KÉMIA  EMLÉKVERSENY,  IX. osztály, II. forduló,

2010 / 2011 –es tanév, XVI. évfolyam

1.   „Első titrálás”

      a)  Mit nevezünk titrálásnak?                                                                               (1,25 p)

      b)  Valószínű, hogy az első titrálást Mózes végezte el (nem tudatosan) több, mint 3000 évvel ezelőtt, amikor kivezette a népét Egyiptomból. Mózes II. könyve, 15. rész, 22-25 (Károli Gáspár fordítása:

„22. Ennekutánna elindítá Mózes az Izráelt a veres tengertől, és menének Súr puszta felé; három napig menének a pusztában és nem találának vizet.

23. És eljutának Márába, de nem ihatják vala a vizet Márában, mivelhogy keserű vala. Azért is nevezék nevét Márának.

24. És zúgolódik vala a nép Mózes ellen, mondván: Mit igyunk?

25. Ez pedig az Úrhoz kiálta, és mutata néki az Úr egy fát és beveté azt a vízbe, és a víz megédesedék. Ott ada néki rendtartást és törvényt és ott megkísérté.”

      b1) A bibliai idézet 23. versének értelmében miért nem volt iható a Márá vize? Milyen kémhatás okozta az ihatatlanságot?                                                                  (0,75 p)

      b2) Hogyan tette ihatóvá (= „titrálta”)Mózes az ihatatlan vizet? Magyarázat!  (2,0 p)

      c)   Az előzőekben említett ókori titrálási folyamat acidimetria vagy alkalimetria? Válaszodat magyarázd meg, add meg a két fogalom meghatározását és az eljárás lényegét!                                                                                                 (3,25 p)

2.  A Fr (francium) és a Ra (rádium) radióaktív kémiai elemek, így bomlások sora következtében átalakulnak (instabilak). Feltételezve, hogy a fenti elemeknek bizonyos vegyületei léteznek, add meg a francium-szulfát és a rádium-foszfát képletét és ezek oldékonyságát (vízben). Válaszodat a megfelelő fémcsoport vegyületeinek általános tulajdonságai alapján indokold!                                                                   (3,25 p)

3. Fémek és nemfémek összehasonlítása

      Az alábbi táblázatban fémes (F) és nemfémes (N) elemekkel kapcsolatos kijelentések találhatók. A „válasz” oszlopba írd be a megfelelő betűt (F, vagy N, vagy F+N). Rövid magyarázatot illetve példát azoknál a kijelentéseknél kell adnod, ahol az utolsó oszlopban kérdés is szerepel!                                                                                             (6,25 p)

	Kijelentés	Válasz	Magyarázat/példák
a)	Atomjaikból csak kationok képződhetnek	(0,1)	------------
b)	Vegyületekben, egy kivétellel  + és  − oxidációs számmal is szerepelnek	(0,1)	Melyik a kivétel és miért? (0,3)
c)	A főcsoportokban levők kevés vegyértékelektront tartalmaznak.	(0,1)	Mennyi ezeknek a lehetséges száma? (0,5)
d)	Van olyan elem, amely szobahőmérsékleten gázállapotú.	(0,1)	Melyek ezek? (Képlet/vegyjel) (1,0)
e)	Van olyan elem, amely szobahőmérsékleten folyékony.	(0,2)	Melyek ezek? (0,2)
f)	Egyes képviselői molekularácsban kristályosodnak (megfelelő körülményeken).	(0,1)	Minimum  2 példa! (0,3)
g)	Ionvegyületekben előfordulhatnak	(0,2)	Magyarázat! (0,3)
h)	Kivétel nélkül mindegyik képviselője vezeti az elektromos áramot.	(0,1)	Miért? (0,75)
i)	Egyes képviselői színesek.	(0,2)	------------
j)	Van sárga színű képviselője is.	(0,2)	Melyek ezek? (0,2)
k)	Vannak elemi állapotban is előforduló képviselői.	(0,2)	Minimum 4 példa! (0,4)
l)	A d-mező elemei.	(0,1)	------------
m)	A p-mező elemei.	(0,2)	------------
n)	A periódusos rendszer főcsoportjaiban találhatók.	(0,2)	------------
o)	Egyes képviselői atomrácsban is kristályosodnak (megfelelő körülményeken).	(0,1)	1 példa! (0,1)

4. Kristályrácsok szerkezete

      a)  Mit nevezünk elemi cellának?                                                                      (1,0 p)

      b)  Add meg az alábbi kristályrácstípusok elemi cellájának rajzát és határozd meg, hogy hány részecske van az egyes elemi cellákban! Válaszodat magyarázd meg és számítással igazold!

           (1) egyszerű köbös;  (2) térben centrált köbös; (3)  lapon centrált köbös.      (5,25 p)

5. Töltsd ki az alábbi a megadott anyagok szerkezetével kapcsolatos adatokkal!           (5,65 p)

	Molekula-képlet	Alkotó elemek rendszáma	Molekula szerkezete	Kötésben résztvevő elektronok száma	A molekulá-ban elektro-nok számá-nak összege	S pont
a)	HCl	ZH= ……  ZCl ….      (0,1)	(0,15)	(0,1)	(0,1)	(0,45)
b)	H2O	ZH= ……  ZO ….      (0,1)	(0,15)	(0,1)	(0,1)	(0,45)
c)	CH4	ZH= ……  ZC ….      (0,1)	(0,2)	(0,15)	(0,1)	(0,55)
d)	Cl2	ZCl= ……                -------	(0,15)	(0,1)	(0,15)	(0,40)
e)	CO2	ZC= ……  ZO ….      -------	(0,25)	(0,15)	(0,15)	(0,55)
f)	SO3	ZO= ……  ZS ….      (0,1)	(0,3)	(0,15)	(0,2)	(0,75)
g)	HNO3	ZH= ……  ZN ….    ZO= ……                (0,1)	(0,4)	(0,15)	(0,15)	(0,8)
h)	H2CO3	ZH= ……  ZC ….      ------	(0,4)	(0,15)	(0,15)	(0,7)
i)	H2SO4	ZH= ……  ZO ….    ZS= ……                ------	(0,6)	(0,2)	(0,2)	(1,0)

6.  a)  Megszületett az Európai Unió (EU) dekarbonizációs útiterve ! Mire vonatkozik ez az ütemterv?                                                                                                                 (0,5 p)

      b)  Ez az útiterv milyen ismert, káros környezeti hatás visszaszorítására vonatkozik?

                                                                                                                                 (0,5 p)

      c)   Milyen időszakaszait határozták meg ennek az útitervnek, és ezen belül hogyan tervezik a káros anyagok mennyiségének csökkentését?                                 (2,0 p)

7.  a)  Írd fel a Cu-nek kénsavval történő reakcióegyenletét!                                       (0,5 p)

      b)  Hány mól rezet és hány mól kénsavat kell „elméletileg” felhasználni 100 g ionos termék előállításához? Ez utóbbi vegyület esetében két különböző kémiai összetételű anyagról lehet szó; a számításokat mindkét lehetséges esetben add meg! (Atomtömegek: H=1; O=16; S=32; Cu=64).                                                                               (3,25 p)

      c)   Milyen jelentősége van  a b)-pontban kiemelt „elméletileg” kifejezésnek a lehetséges kémiai átalakulás esetében (ill. általában a kémia folyamatok esetében)? Ennek figyelembevételével hogyan módosulhatnak a b)-pont eredményei?                             (2,50 p)

8. Kísérlet - Készíts szép, nagy NaCl - kristályokat

A nagy sókristályt mindig egy kisebb kristályból lehet előállítani! Oldj fel kevés meleg vízben néhány kanál konyhasót (tömény oldat), tedd egy tiszta, lapos edénybe és takard le egy tiszta pamuttörlővel.  Helyezd a fenti edényt meleg, mozgásmentes helyre.

a)  Milyen változást tapasztalsz 1-2 nap múlva?                                                     (0,5 p)

      b)  Készítss egy új, meleg, telített sóoldatot és ebbe helyezed el egy cérnára felkötve az előzőekben keletkezett egy sókristályt (egy fapálcikára kell rákötni és a pálcikát rátenni  a telített sóoldatot tartalmazó pohárra). Ezt az edényt is takard le egy tiszta pamuttörlővel és tedd mozgásmentes helyre. Milyen változást tapasztalsz ebbe a sóoldatban helyezett sókristállyal 2-3 nap után?                                                                                (0,5 p)

      c)   Miért szükséges az a)- és b)-pontoknál megadott tömény, illetve telített oldatok használata?                                                                                                      (0,75 p)

      d)  Miért kell az első oldatot tiszta és lapos edénybe tenni?                                    (0,75 p)

      e)  Miért kell mindkét oldatot letakarni tiszta pamuttörlővel?                               (0,75 p)

      f)   Miért kell mindkét oldatot mozgásmentes helyre tenni?                                   (0,75 p)

      g)  Miért kell mindkét esetben meleg oldatot készíteni?                                       (0,50 p)

      h)  Miért kell a b)-pontban a kristályt a megadott módon belelógatni a tömény sóoldatba?                                                                                           (0,5 p)

9. Sudoku rejtvény - felosztott + átlós vegyesen

      Írd be az 1 - 9 számokat az alábbi ábrába úgy, hogy minden sorban, minden oszlopban (9x9)-es

      területen, fenti 9x9-es hálóban - minden elhatárolt, 9 négyzetből álló területen, a lenti

      3x3-as területeken valamint a lenti ábra átlói mentén csak egyszer forduljanak elő  A megoldás

      után olvasd össze a megfejtés számai melletti betűket / számokat az alábbi sorrendben:

- a felső 9x9-es terület első sorában a számok növekvő sorrendjében a betűket;

- folytasd a 2, 3,…6 sorban a fenti sorrendben;

- folytasd a 7 - 9 sorokkal, de ezeknek az utolsó 3 - 3 négyzetét (a két ábra közös négyzetét) hagyd ki;

- folytasd az alsó 9x9-es ábra soraival és ugyanúgy itt az 1-3 sorok első 3-3négyzetét hagyd ki;

- vágül a két terület közös 3x3-as részében található betűket a számok növekvő sorrendjében.

Helyes megfejtés esetén a Kémia Nemzetközi Évével (KNÉ) kapcsolatos mondat olvasható!

Megj. - a „•” szóközöket jelöl.

Megoldásként add meg:

      a)  A számokkal kitöltött ábrát.                                                                             (4,5 p)

      b)  Az ábrából kiolvasott szöveget.                                                                        (0,8 p)

      c)   Add meg a KNÉ-nek hivatalos (angol) megnevezését!                                          (0,25 p)

      d)  A KNÉ szervezői az egész földkerekségre kiterjedő kísérletsorozatot terveztek az év során. Melyik vegyület a központi témája ennek a rendezvénysorozatnak és miért választották rzt a vegyületet?                                                                                                         (1,55 p)

4

8

6

3

20

A

É

V

•

•

•

11

•

3

4

A

K

A

I

•

N

•

É

M

4

3

I

K

Z

E

T

Z

Ö

E

M

1

6

8

4

•

•

M

V

E

É

R

T

E

1

SZ

Z

L

•

•

VV

É

Á

E

3

5

9

6

Z

•

L

•

E

E

K

TT

Ő

2

1

2

7

1

K

•

O

P

TT

A

S

É

•

Í

•

T

A

D

J

9

5

A

•

É

I

M

I

T

E

Ö

I

•

A

A

M

R

5

9

8

4

1

B

N

O

−

E

L

E

V

G

K

L

S

O

D

O

7

8

2

9

1

U

−

R

K

S

A

I

C

W

8

5

E

•

É

R

E

L

ÉS

T

•

2

3

6

8

4

Ö

J

TT

K

•

M

É

A

•

9

6

I

R

SZ

E

•

E

A

I

V

6

7

•

M

E

Z

T

E

K

E

N

3

5

2

9

•

T

K

Ö

I

E

Z

SZ

Z

Tudod-e? 

           A vöröskáposzta főzete erősen savas közegben vörös, kevésbé savas közegben rózsaszínű, majd bíborszínű, pH = 7 – nél lilás, lúg hozzáadására zöldre, sőt erősen lúgos közegben pedig sárgára változik.

           Az éretlen savanyú szilva pirosas; ahogy érik, fokozatosan csökken a savassága, és bíborszínen át elérkezik a kékhez, ami a semleges vagy enyhén lúgos közeget jelenti.

FONTOS!

Ez a verseny az idén töltötte be a 16. születésnapját. A Te és társaid véleménye dönti el, hogy tovább folytatódjon, vagy elég idős ahhoz, hogy „nyugdíjba vonuljon”.

Tehát: a kérésem az, hogy írd meg őszintén a véleményedet a versennyel, illetve a feladatlapok tartalmával kapcsolatosan. Mit jelentett számodra ez a verseny?

Köszönöm,

 Horváth Gabriella, a verseny szervezője.

Megjegyzés: azok a versenyzők, akik postai úton küldik a választ kérem, hogy a véleményüket külön lapra írják.