Beküldési határidő: 2012. jan. 10

Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  Helység / iskola: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kémia tanár neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  . . .                                                               

TAKÁCS  CSABA  KÉMIA  EMLÉKVERSENY,  X.-XII.  osztály, I. forduló,

2011 / 2012 –es tanév, XVII. évfolyam

1.  a) Add meg azoknak a hexén izoméreknek a nevét és az „összevont” szerkezeti képletét, amelyek geometriai izomérekkel rendelkeznek!                                                          (2,2 p)

      b)  Mi a neve és az „összevont” szerkezeti képlete annak a legrövidebb főláncú és legtöbb elágazást tartalmazó oktén izomérnek, amely geometriai izomériával is rendelkezik?  (1,0 p)

2.  a)   Add meg az alábbi vonalképleteknek megfelelő vegyületek atomokkal feltüntetett szerkezeti képletét és megnevezését!

a)  

              ……………………………………………………………………………………….               (0,5 p)

      b)           ……………………………………………………..            (0,75 p)

      c)     ………………………………………………………..…..             (1,25 p)

      d)           ………………………………………………………………………..   (1,5 p)

      e)   …………………………………………………………………….    (1,25 p)

      f)                 …………………………………………………………………..     (1,25 p)

      g)         ………………………………………………………………………      (1,0 p)

3. „Gázas” kiegészítések

Az alábbi mondatok gázhalmazállapotú anyagokra vonatkoznak. Egészítsd ki a szöveg hiányzó részeit a megadott szókészlet felhasználásával és magyarázd a kijelentést!

(Megj. – nem minden megadott szót lehet felhasználni!)

Szókészlet: nagy, kicsi, rendezett, rendezetlen, teljesen, gyenge, erős, diffúzió, keveredés, kisebb, nagyobb, változó, szabadon.

      a) A gázhalmazállapotú anyagokban a részecskék közötti távolság légköri nyomáson ………….., ezért ezek …………………. mozoghatnak.                                                                         (0,5 p)

      a1) Magyarázat!                                                                                                     (1,0 p)

      b)  A gázokban a részecskék ………………………………..helyezkednek el.                             (0,25 p)

      b1) Magyarázat!                                                                                                     (0,75 p)

      c)   Hőmozgásuk révén ……………………….kitöltik a rendelkezésükre álló teret.                    (0,25 p)

      c1) Magyarázat!                                                                                                     (0,75 p)

      d)   Kettő vagy több, az adott körülményeken egymással nem reagáló gázok önként végbemenő szétterjedését ………………………………..nevezzük.                                                          (0,25 p)

      d1) Hol tapasztaltad a mindennapi életben a d)-pont jelenségét? (Min. egy konkrét példa.)

                                                                                                                               (0,75 p)

4. Egészítsd ki az alábbi mondatok hiányzó részeit!

      a)   A radioaktív bomlások során …......, ….. ….. és …… …… sugárzások keletkezhetnek.    (0,6 p)

      b)  Az alfa típusú radioaktív sugárzás ………………………… kibocsátást jelent.                      (0,3 p)

      c)   A béta típusú radioaktív sugárzás …………………. Kibocsátását jelenti.                          (0,2 p)

      d)   Az ……  …. és a ……………radioaktív sugárzás során új elem keletkezik.                       (0,5 p)

      e)   Az atommaghasadás során egy nagy rendszámú atom ………közel azonos ………………………..

      ……………..........bomlik.                                                                                          (0,5 p)

      f)   A magfúzió során ………………………………….…………………………….és új elem keletkezik.  (0,5 p)

      g)   Az atomreaktorokban végbemenő atommag-átalakulási folyamat a ……………………..…. (0,2 p)

      h)   A Napban végbemenő atommag-átalakulási folyamat a …………………………………..        (0,2 p)

      i)    Vízmolekulák, amelyek összetétele a H-izotópban különböznek egymástól: ……………………..

      …………………………………………….                                                                                  (0,6 p)

      j)   Az elsődleges kémiai kötések: ………………, ……………………  és………………kötés.             (0,6 p)

      k)   A kormeghatározásra használt izotóp ……………….., mert a ……. minden ……………………… megtalálható és ………………………………………………………………………………………………………   (0,7 p)

      l)    Az atomok egymás között azért alakítanak ki kémiai kötéseket, hogy ………………… elektron-szerkezetet hozzanak létre, amely ……..……energiaállapotot jelöl, mint a …..……. atomok.   (0,6 p)

      m)  Egy kovalens kötés akkor válik polárissá, ha ……………………………………………………………………

      ………………………………………………………………………………..                                                 (0,5 p)

      n)   A sav - bázis és a redoxi reakciók közötti különbség: ……………………………………………………….

      ……………………………………………………………………………………….                                (0,6 p)

      o)  A telített és telítetlen szerves vegyületek közötti különbség az, hogy ………………………………..

      ………………………………………………………………………………………………………                              (0,6 p)

      p)  A szerves vegyületeket alkotó legfontosabb kémiai elemek: …………………………………..   (0,5 p)

5. Az interneten olvastam:

„A jód létfontosságú: szedésével megelőzhető a jódhiány, melynek igen súlyos következményei lehetnek…”

Mi a hiba a fenti kijelentésben?                                                                                (1,5 p)

6. A folteltávolítás kémiája

Mindenkivel előfordult, de ha eddig nem, akkor előfordulhat, hogy ruhájára valami ráömlött. Hirtelen vízzel vagy szappanos vízzel és dörzsöléssel próbálta (próbálni fogja) a keletkezett folt eltávolítását, majd a száradás után szomorúan tapasztalható, hogy egy kis kör, rosszabb esetben több koncentrikus körök maradnak vissza a folt helyén.

      A fenti eljárással a „pórul járt” személy önkéntelenül a kromatográfiás elválasztási módszerét alkalmazta.

      a)   Milyen elv alapján működik a kromatográfiás elválasztási módszer?                  (1,0 p)

      b)  Általában a leírt folteltávolítás után több koncentrikus kör marad vissza. Magyarázd meg a jelenséget!                                                                                                   (2,5 p)

      c)   Az előző pont kellemetlenségei elkerülhetők, ha a folt tetejére száraz, jó nedvszívó képességű anyagot teszünk és a másik oldalról a foltos anyagot vizes ruhadarabbal megnedvesítjük. Magyarázd meg, hogy miért távolítható el a folt ezzel az eljárással?

                                                                                                                                  (1,5 p)

      d)   Miért kell a vizes ruhadarabot a foltos hely hátuljára (=„másik oldalára”) tenni?      (1,5 p)

7. Feladat

      Egy oktán, nonán és dekán keverék átlagos molekulatömege: 128. A keverék 320 g-ját krakkolják, majd a nyert elegyet elégetik.

      a)   Írd fel a lehetséges krakkolási folyamatok reakcióegyenleteit feltételezve, hogy minden egyes bomlás során csak 2 féle szénhidrogén képződik, amelyek nem bomlanak tovább és az átalakulások 100%-osak!                                                                                               (3,15 p)

      b)  Hány féle szénhidrogén lesz az elegyben az a)-pont feltételei között? Add meg a megnevezésüket a C-atomszámok növekvő sorrendjében!                                         (0,8 p)

      c)   Mekkora térfogatú standard állapotú CO₂ gáz keletkezik a krakkolás során nyert elegy elégetésekor, teljes átalakulást feltételezve? (Magyarázd meg a megoldás menetét!)       (3,75 p)

8. Kísérlet: Ujjlenyomat előhívása jódkristállyal (Csíkszereda, Sapientia - „Nyílt laborajtók”, 2011)

Bevezető: az ujjlenyomat az ujjon levő bőrrajzolat, hasonlóan a DNS-hez, minden embernél egyedi és általában az ember haláláig változatlan.

Szükséges anyagok: csapzsír, jód kristály.

Szükséges eszközök: szűrőpapír, főzőpohár, spatula.

Kísérlet leírása: Kend be, pl. a hüvelyk- vagy a mutatóujjadat vékonyan csapzsírral, majd az előkészített szűrőpapírra készíts „ujjlenyomatot”. Előzőleg helyezz a szűrőpapír mellé 1-2 jódkristályt. Zárd le (lehetőleg légmentesen) Petri-csészével vagy főzőpohárral a szűrőpapírt a jódkristályokkal együtt!

      a)   Mit tapasztalsz a szűrőpapír felületén pár perc múlva?                                       (0,5 p)

      b)  Mi történik a jódkristályokkal a lezárt térben? Magyarázat!                                 (1,0 p)

      c)   Hogyan „hívják elő a jódkristályok” az ujjlenyomatokat? Magyarázat!             (0,75 p)

(Megj. - az eljárás 3 - 5 napnál nem régebbi ujjlenyomatok előhívására alkalmas.)

      d)   Add meg a saját ujjlenyomatod ábráját!                                                           (0,75 p)

9. Rejtvény: 5 egymásra épült Sudoku = Szamuráj rejtvény

^12

^15

^5

^28

Helyezd el az 1-9 számokat úgy, hogy a 9x9-es területek minden sorában, oszlopában, a 3x3-as területeken és az átlók mentén csak egyszer forduljanak elő.

^22

^3

^16

^13

^11

L

·

T

O

T

F

E

S

·

L

„

…

·

H

R

A

L

M

^13

^23

^3

^12

^7

^7

^14

^15

^20

·

E

A

·

Á

L

Z

S

N

,

A

K

K

O

T

O

L

É

^7

^16

^11

^13

^6

^13

R

G

I

L

L

A

É

Z

H

N

E

A

O

R

A

A

E

G

^4

^10

^26

^10

^10

^17

Ő

Y

D

D

I

·

N

M

I

Y

U

S

…

É

N

T

T

Á

^17

^11

^17

^17

^14

^5

^8

^14

·

T

·

·

K

E

·

K

M

E

G

E

·

L

F

A

A

L

^13

^22

^22

^16

^16

T

E

H

É

A

N

K

É

L

I

T

·

O

N

D

Z

J

K

^17

^11

^8

^24

^10

^27

^9

^17

A

N

O

T

N

·

·

E

P

O

R

E

T

V

E

L

É

·

K

·

É

^9

^12

^18

^12

^15

^13

·

H

N

E

S

L

Í

T

T

T

K

,

…

M

I

M

T

T

T

Á

M

^19

^15

^14

^29

^11

^7

O

E

·

R

A

E

L

Y

I

O

T

S

Z

E

Á

R

V

·

R

R

O

A különböző színekkel elhatárolt területek számainak összege megegyezik a terület bal felső sarkában feltüntetett számmal.Olvasd össze a betűket az alábbi sorrendben: először a 3-as összeghez tartozó betűket fentről

^18

^17

^12

^3

lefele haladva, majd a 4-es, 5-ös,… 33-as összeghez tartozó betűket ugyanebben a sorrendben. Megj.: az összegszámtól indulj jobbra, felfele(jobb/bal), lefele (jobb/bal) irányba. A „·” szóközöket jelöl.

N

A

L

É

T

A

·

K

A

^12

^16

^9

G

·

E

L

Ő

I

K

Ö

L

^3

^11

^20

^11

^17

Á

V

E

E

J

C

I

K

L

^8

^24

^14

^33

^12

^8

^14

^15

^22

I

T

·

M

A

R

Ű

·

Z

A

K

,

É

I

N

·

V

T

E

A

…

^16

^8

^11

^17

^8

^9

^19

^5

L

U

O

Ó

I

N

D

T

I

K

É

A

S

E

A

K

C

E

T

E

V

^10

^10

^18

^14

^15

É

S

L

J

L

A

A

·

K

.

”

N

L

K

Z

R

M

É

·

D

R

^23

^16

^20

Helyes megfejtés esetén-Balázs Lóránt: A kémia törté-nete, 1996-ban megje-lent könyvé-ben szén-hidrogénnel kapcsolatos szöveg olvasható.

^7

^13

^12

^14

Ü

L

E

Á

O

K

·

P

Z

G

É

T

K

.

·

K

H

Ó

^8

^19

^8

^19

^17

T

·

G

Á

Z

O

I

Ő

O

Á

Z

…

M

E

K

U

L

L

^16

^20

^5

^16

^10

^21

^10

L

A

·

G

E

A

Ó

O

H

N

E

V

I

A

L

·

Á

U

^10

^17

^3

^8

^23

^12

J

S

S

I

Z

K

·

T

K

T

·

T

C

S

É

L

Ó

K

^15

^14

^17

^21

^11

·

·

T

E

Z

·

·

E

…

K

E

Z

É

O

V

A

R

E

^14

^3

^20

^19

^6

^7

^21

A

Ö

J

U

E

Z

N

A

K

T

T

·

·

S

N

·

K

·

Megoldásként add meg:

      a) A számokkal kitöltött ábrát.                                                                              (5,0 p)         b) A megadott „szabályok” alapján az ábrából kiolvasott szöveget.                               (1,0 p)

c)   Add meg az etilén képletét és az idézetben megadott előállítási reakcióegyenletét! Mi a szerepe ebben a folyamatban a tömény kénsavoldatnak?                                    (0,65 p)

d)   Add meg a „két holland kémikus” nevét! Mikor állították elő az etilént?         (0,6 p)

      e)   Írd fel a holland kémikusok által nyert „olajszerű termék” előállítási folyamatát és nevezd meg a terméket!                                                                                    (0,75 p)

      f)   Mi az „olajképző gáz” latin elnevezése?  ……………………………………………….          (0,25 p)

      g)   A fentiek alapján milyen más elnevezés használatos az alkének megnevezésére?

                                                                                                                              (0,15 p)

CSAK  XI.-XII. OSZTÁLYOS  VERSENYZŐKNEK KÖTELEZŐ FELADATOK:

10. SMS - „feladat”

      Melyek azok a szerves vegyületek, amelyeket az alábbiakban megadott mobiltelefon „gombok” segítségével küldhetsz SMS-ben?

Megj. -ékezetes betűk, hosszú és rövid magánhangzók is kellenek a megoldásban!

Megoldásként töltsd ki az alábbi táblázat a), b) és c) oszlopait és válaszolj az „*”-al jelölt vegyületekkel kapcsolatos kérdésekre!

S.sz.	SMS - számok	a) vegyület neve ékezetekkel	b) vegyület képlete	c) vegyület kémiai neve
1.	2 2 3 8 4 5 3 6	(0,3p)	(0,15 p)	(0,1 p)
2.*	2 5 5 4 5 5 5 6 7 4 3	(0,3p)	(0,2 p)	(0,25 p)
3.*	2 6 7 7 9 3 7 9	(0,3p)	(0,15 p)	(0,1 p)
4.	3 3 5 2 5 4 6	(0,3p)	(0,2 p)	(0,2 p)
5.	3 2 3 8 7 2 8	(0,3p)	(0,15 p)	(0,1 p)
6.	4 5 4 2 3 7 4 6	(0,3p)	(0,25 p)	(0,2 p)
7.	4 5 4 5 6 5	(0,3p)	(0,15 p)	(0,2 p)
8.	4 9 6 6 5 8 2 6	(0,3p)	(0,25 p)	(0,25 p)
9.*	5 5 6 7 6 3 6 7 6	(0,3p)	(0,15 p)	(0,1 p)
10.*	5 8 6 6 5	(0,3p)	(0,2 p)	(0,2 p)

2.* Mi a neve a propénből történő előállítási reakciójának? Add meg ennek a reakciótípusnak a meghatározását!                                                               (0,75 p)

3.* Milyen természetes körülmények között alakul át ez a vegyület az 5-ös vegyületté?

                                                                                                                         (0,75 p)

9.* Írd fel ennek a vegyületnek az előállítását metánból „egy lépésben”!               (0,8 p)

10.* Írd fel a vegyület oldalláncban végbemenő oxidációs folyamatának kiegészített reakcióegyenletét és nevezd meg a keletkezett szerves terméket!                       (1,15 p)

Tudod - e?   hogy a savas hó sokkal károsabb, mint a savas eső

     A savas esőkről valószínű, hogy már mindenki elég sokat hallott, de ki az aki a savas hóról is hallott? Szakértők szerint a savas hó még a savas esőknél is károsabb.

     A légkörben került különböző gázállapotú nemfémoxidok (pl. SO₂, N-oxidok, CO₂ ,stb) és víz reakciójából képződött savak az esővel, ónos esővel, jégesővel esőként illetve hóként kerülnek a földfelszínre. A savas eső hatásait akár több hónapra is elnyújtva fejti ki, mert az esővízzel bemosódik a talajba és ott terjed szét. A savas hó viszont nagy területeken megmarad és nem olvad el tavaszig. Olvadáskor viszont egy teljes tél alatt hullott savas hó egyszerre kerül  be a környezetbe –  földbe, folyókba – viszonylag rövid idő alatt, és így a káros hatása sokkal jelentősebb. Nem elhanyagolandó az a tény sem, hogy a savas hó akkor kezd olvadni, amikor a természet kezd újraéledni és ilyenkor jóval érzékenyebb a mérgező környezeti hatásokra.