Áldott, szép húsvéti ünnepet kívánok!

Beküldési határidő: 2012. május 1.
 
Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . /oszt.. . .  Helység / iskola: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kémia tanár neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  . . .                                                               

 

 

TAKÁCS  CSABA  KÉMIA  EMLÉKVERSENY,  X.-XII.  osztály, IV. forduló,

2011 / 2012 –es tanév, XVII. évfolyam

 

1.  Izoméria –  a III. feladatlap folytatása

      a)   Add meg a C8H10O összetételű aromás éterek, aromás alkoholok és fenolok szerkezeti képletét és elnevezéseit!                                                                                     (5,1 p)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

      b)  Két geometriai viszonyban álló oktén izomér K2Cr2O7 kénsavas oldatával történő oxidációja során egyetlen keton keletkezik. Add meg a folyamatban szereplő szerves vegyületek szerkezetét és nevét!                                                                    (1,5 p)

 

 

 

      c)   Hány geometriai izomére van a 2,4-hexadiénnek és melyek ezek? Magyarázat!  (1,75 p)

     

 

 

 

 

 

      d)   Melyek a C4H8O lehetséges nyílt C-láncú stabil izomerek szerkezeti képletei és elnevezései (sztereoizomérek nélkül)?                                                                 (2,9 p)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.  Milyen színűek az alábbi anyagok?

      Párosítsd az alábbi táblázatban a megadott anyagokat a megfelelő színnel és add meg a képleteket is!

      Színek: a) vörös; b) sárga; c) kék; d) színtelen; e) barna; f) fehér; g) halványzöld.

      (Megj.: nem minden megadott szín szerepel a megoldásban, és ugyanakkor vannak színek, amelyek több vegyületnek is a jellemzői.)                                                                                         (8,75 p)

 

S.sz.

Anyag neve

Képlet

Szín betűjele

S.sz.

Anyag neve

Képlet

Szín betűjele

1.

borostyánkősav

 

 

14.

mustárgáz

 

 

2.

n-butanol

 

 

15.

1,4-naftokinon

 

 

3.

elaidinsav

 

 

16.

1,2-naftokinon

 

 

4.

glikol

 

 

17.

mirbánolaj

 

 

5.

jodoform

 

 

18.

pikrinsav

 

 

6.

glicerin

 

 

19.

pirogallol

 

 

7.

kloroform

 

 

20.

piroszőlősav

 

 

8.

o-kinon

 

 

21.

ricinolsav

 

 

9.

p-kinon

 

 

22.

szalicilsav

 

 

10.

koronén

 

 

23.

szulfanilsav

 

 

11.

linolénsav

 

 

24.

trinitrobenzol

 

 

12.

mezitilén

 

 

25.

veratrol

 

 

13.

mirisztinsav

 

 

 

 

 

 

 

 

3.  A kémia szerepe a közlekedésbiztonságban (FIRKA, 2011)

      Az utóbbi évtizedben gyártott autók már kötelezően légzsákkal is fel vannak szerelve, amelyben egy kémiai reakció játszódik le a „működése” során. Az első gépkocsit, amely a ma használt légzsákot tartalmazta 1981-ben Svájcban, a genfi autószalonban mutatta be a Mercedes-Benz.

      a)   Milyen anyagokat tartalmaz a légzsákok robbanópatronja és ezek közül melyik biztosítja a műanyag zsák felfújódását? (Képlet, név.)                                                            (0,75 p)

 

 

      b)  Add meg a fenti komponensek átalakulási folyamatát és magyarázd meg ezeknek a szerepét a légzsák működése során!                                                                  (4,0 p)

 

 

 

 

 

 

 

      c)   Add meg a felfújódást biztosító főkomponens fizikai tulajdonságait, szerkezetét és élettani hatását! Kb. milyen mennyiségű anyag szükséges az élettani hatás megnyilvánulásához?                                                                                    (1,25 p)

 

 

 

 

 

      d)   A b) és c)-pontok válaszai alapján indokold meg, hogy melyik helyzet veszélyesebb:

           d1) – sértetlen légzsákkal felszerelt roncstelepre jutott autó;

           d2) – „elhasználódott” légzsákot tartalmazó roncstelepre került autó.

 

 

 

 

 

 

4.  Feladat:

      Egy kocka alakú Na darab 50 g, 92 tömegszázalékos etilalkohol vizes oldatával reagál, miközben egy gömb alakú Na darab megmarad, amelynek sugara fele az eredeti kocka élhosszának (cm-ben kifejezve).

      a)   Hány g volt a kocka alakú Na tömege?                                                                (5,25 p)

 

      b)  A fenti számítás kizárólag elméleti jellegű. Így nem mehet végbe a reakció. Miért? Érveidet magyarázd is meg.                                                                                                  (1,25 p)

 

 

 

 

 

 

5.  Kísérlet – rendhagyó módon

      Valószínű, hogy az elmúlt 3,5 – 5,5 tanévben (évfolyamtól függően) amióta megismerkedtél a kémia csodálatos világával és fontosságával a mindennapi életben, volt olyan iskolai kísérlet, amely valamilyen szempontból maradandó számodra.

      a)   Írd le az említett időszakban elvégzett általad legkedveltebb és emlékeidben legmaradandóbb kísérletet! (Megnevezés, felhasznált anyagok, reakciókörülmények, megfigyelt jelenségek, stb.)                                                                                   (3,0 p)

 

 

 

 

 

 

 

      b)  Miért volt ez a kísérlet számodra emlékezetes?                                                 (1,0 p)

 

 

 

c)   Írd le a megnevezett kísérlet során végbemenő reakciók egyenleteit!                   (1,5 p)

 

 

 

d)   Magyarázd meg az általad kiválasztott kísérletben tapasztalt jelenségeket!           (1,5 p)

Figyelem: Kicsi a valószínűsége annak, hogy egy iskolából minden versenyzőnek ugyanaz a kísérlet volt maradandó, illetve megegyező kísérlet esetén azonos szempont miatt vált emlékezetessé. Tehát az a) és b)-pontok azonossága esetén egy iskolán belül, pontlevonást alkalmazunk!

 

 

 

 

 

6.  Rejtvény: 4 egymásba épülő sudoku

      Előzetes: lehet, hogy egyes versenyzőknek „unalmasnak” tűnik a többszöri sudoku típusú rejtvény a feladatlapokon, de ez egyike azoknak a rejtvénytípusoknak, amely kizárólag logikai megoldásra épül, és mint ilyen „agykarbantartó” is.

      Tehát ismét sudoku és nem is könnyű!

 

      A mellékelt ábra 4 egymásba épülő sudokut tartalmaz, vagyis 4 db. 9x9 négyzetből álló ábrát, amelyek sarkosan közös 3x3 – as területet tartalmaznak. (Minden terület alsó, bal és jobb oldali 3x3 –as hálója közös 1 – 1 másik 9x9-es sudokuval.)

      Az 1 – 9 számok minden 9x9-es sudoku ábra oszlopaiban, soraiban, a 3x3-as területein és mindkét átló (jelzett négyzetek) mentén csak egyszer fordulhatnak elő.

      A megfejtés után olvasd össze a számok melletti betűket az alábbi sorrendben:

      - először az 1-es számok melletti betűket a vízszintes sorok mentén balról jobbra, majd fentről lefele haladva;

      - folytasd a 2-es, 3-as, …… 9-es számok melletti betűkkel a fenti sorrendben;

      - ahol egy sorban ugyanaz a szám többször szerepel, természetesen ott is balról jobbra halad az összeolvasás. (A „·”  szóközöket jelöl.; A „2”  a betűk sorába tartozó kettős szám, nem tartozik a megoldást képező számokhoz).

 

      Megoldásként add meg:

      a)   A számokkal kitöltött ábrát.                                                                              (5,0 p)

      b)  A betűk összeolvasásából kialakult mondatot.                                                  (1,5 p)

      c)   Kinek a nevéhez fűződnek a fenti kijelentések, milyen nemzetiségű volt és mikor élt? 

                                                                                                                             (0,75 p)

      d)   Mikor és miért kapott Nobel-díjat a c)-pontban megnevezett kémikus?              (0,5 p )

      e)   Mikor „jósolta” meg a b)-pont második mondatában szereplő hatást?                 (0,25 p)

 

     

 

·

 

H

7

C

Y

Á

T

Y

Y

8

P

 

Á

1

·

E

A

T

I

E

S

I

6

·

N

·

·

L

G

Ö

Ó

M

F

 

S

R

Y

O

7

G

T

L

A

·

A

O

V

3

Ö

O

4

S

E

E

·

R

·

2

B

B

N

G

4

F

É

U

E

5

V

A

Á

Ö

E

N

3

I

L

V

8

T

S

E

6

L

E

L

M

P

Á

1

Y

E

2

E

Á

A

S

S

I

9

K

N

É

5

K

I

3

A

R

T

4

T

Y

S

V

T

G

5

·

Ő

I

R

T

 

,

3

·

·

·

1

·

F

·

·

8

B

O

F

7

S

É

M

É

E

C

L

O

S

S

4

E

E

L

9

E

 

·

M

9

·

G

V

3

J

R

O

I

J

E

H

E

3

T

L

F

4

Á

„2”

Z

N

Ő

7

Ő

·

O

2

E

L

Ó

L

D

E

·

K

8

E

S

M

5

K

·

I

8

O

F

G

9

K

T

É

É

S

I

E

L

T

E

4

B

D

R

5

D

E

·

T

6

D

 

D

I

2

S

·

É

K

O

É

5

E

S

C

Ö

O

A

3

A

S

L

1

S

Z

4

V

K

S

8

T

T

,

Z

Z

G

1

·

H

6

Á

·

L

O

O

E

7

E

O

E

5

T

O

C

2

A

Z

T

Á

T

G

6

·

 

K

T

S

8

·

A

I

K

3

K

Y

 

Á

·

T

,

8

E

·

6

A

O

K

A

Ö

Z

I

Z

9

·

R

A

C

Z

H

·

E

M

V

I

A

M

É

7

E

·

Ó

R

A

Ö

I

A

4

K

T

3

S

N

G

T

L

O

6

T

 

     

CSAK  XI.-XII. OSZTÁLYOS  VERSENYZŐKNEK KÖTELEZŐ FELADATOK:

 

7.   a)   A keserűsó, a Glauber-só számos gyógyhatású ásványvízben megtalálható, vagyis nem mérgező. Ezzel szemben a rézgálic, amelyet a peronoszpóra elleni növény védőszerként használnak, mérgező. Mivel magyarázható, hogy ezek az azonos típusú sók eltérő élettani tulajdonságúak?                                                                          (2,5 p)

 

 

 

 

 

 

      b)  Magyarázd meg az alábbi oldatok elektromos vezetőképességének változását a hígítással:

           (1) A telített konyhasó oldatot hígítva csökken az elektromos vezetése.           (2,5 p)

           (2) A tömény ecetsav oldat hígításával az elektromos vezetés egy ideig tág tartományban nő, majd csökken. A magyarázathoz az ecetsav oldódási folyamatának egyenletét is tüntesd fel!

                                                                                                                              (3,0 p)

 

 

 

 

 

 

 

      c)   Kémiai szempontból mi a hasonlóság és mi a különbség egy üveg felbontott buborékos ásványvíz és a bontatlan buborékos ásványvíz között?                                       (2,0 p)

 

                     

 

 

 

 

 

 

 

 

      Tudod – e?

 

           A ritkaföldfémek létfontosságúak számos elektronikai cikk gyártásához, így éppen ideje számba venni, hogy mennyi van még belőlük. A „legveszélyeztetettebb” elemek listáját 2011-ben a Brit Geológiai Felmérő Intézet (BGS) adta ki. Ez az intézet azt is „leleplezi”, hogy melyek azok az országok, amelyekben a természetben előforduló kémiai elemek kitermelése fenyegető lehet. Az élen Kína áll, ahol a legtöbb nyersanyagot bányásszák a Földön, amely a kémiai elemek 27 %-át jelenti. Őt követi Ausztrália 4 %-kal, majd az AEÁ, Chile és Oroszország 3 – 3 %-kal.

           A leginkább eltűnésre „ítélt” elem az antimon (Sb), amely a tűzálló zománcok komponense, elektronikai diódák, infravörös fény detektorok, stb. gyártásánál nélkülözhetetlen anyag.

      Az eltűnésre ítéltek sorát a platinacsoport elemei, majd a higany követik és negyedik a sorban az izzólámpákból ismert wolfram. Az ötödik helyet a ritkaföldfémekhez tartozó cérium, holmium, erbium foglalják el, amelyeknek létét leginkább Kína tömegtermelése veszélyezteti (98 %-ban).

           Ha ezek az elemek nem lennének az emberiség nem igazán tudna elektronikai termékeket gyártani és ekkor eltűnnének a mobiltelefonok a legmodernebb high-tech eszközökkel együtt.

                                                                                            (Forrás: BBC NEWS)