Beküldési
határidő: 2012. jan. 10
Név:
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helység / iskola: . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Kémia tanár neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály, I. forduló,
2011 / 2012 –es tanév, XVII. évfolyam
1. Válaszolj az alábbi idézettel kapcsolatos kérdésekre!
„ A nyitott léggömbből a köneny magától le sem jön, mert az 14-szer könnyebb, mint az atmoszfériai levegő: hogy pedig a fűtőgépből ne mehessen föl hozzá szikra, arról gondoskodik a szikrafogó.” (Jókai Mór: A jövő század regénye).
a) Melyik anyag a köneny? (0,25 p)
b) A kérdéses anyagnak milyen sajátos tulajdonságára utal a „köneny” elnevezés?
(0,5 p)
c) Magyarázd meg az idézet alábbi részét: „a nyitott léggömbből a köneny magától le sem jön”.
(1,0 p)
d) Miért veszélyes a „ne mehessen föl hozzá szikra” jelenség? Írd fel a nemkívánatos folyamat reakcióegyenletét! (1,0 p)
e) Miért veszélyes a könenyt léggömbökbe, léghajókba alkalmazni? Volt-e már ismert baleset ezzel kapcsolatban? Ha igen, mikor és hol? (1,0 p)
f) A köneny helyett milyen más gázt lehet alkalmazni a léghajók töltésére? Milyen tulajdonsággal kell rendelkezzen az alkalmazott gáz? (1,0 p)
g) A könenynek ma 3 izotópja ismert. Add meg ezek magyar és nemzetközi elnevezését, jelölését, valamint a megfelelő atomok N- és A-számát. (1,5 p)
2. Egészítsd ki az alábbi mondatok hiányzó részeit!
a) Az atomot alkotó alapvető részecskék a ………………………………………………………… (0,6 p)
b) A molekulát alkotó részecskék az …………………………………… (0,2 p)
c) Az elektronok az atomban az elektronburok ……………………………. és azon belül az ……………. helyezkednek el. (0,6 p)
d) A rendszám a ………………. és …………………. számát jelöli. (0,5 p)
e) A tömegszám a ……………….. és ……………… számának összegét jelöli. (0,5 p)
f) Az izotóp ………………… azonos ……………….., de eltérő ………………… változata. (0,6 p)
g) Az atommagban található alapvető részecskék ………………… és …………………. (0,5 p)
h) Egy instabil izotóp ……………………………………… -al stabilizálódik. (0,3 p)
i) A természetes és mesterséges radioaktív izotóp elnevezés közötti különbség arra utal, hogy ………………………………………………………………………………………………………….. (0,6 p)
j) A kémiai és az atommag reakciók közötti különbség: …………………………..…..................
……………………………………………………………….. (0,6 p)
k) Egy atom gerjesztett állapotban van akkor, ha ……………………………………………………………
………………………………………………………….. (0,5 p)
l) A Világegyetem leggyakoribb eleme a …………………………. (0,2 p)
m) Az atomnak az a része, amely a kémiai tulajdonságaiért felelős, az …………………….. (0,2 p)
n) Az elemek periódusos rendszerének rendezési elve az ………………………………………………..
……………………………………………………………………… (0,5 p)
o) A kémiailag legstabilabb elemek a ……………… , mert ………………………………………… (0,5 p)
p) Az egymással kémiai reakcióba lépő elemek a ………………………………………………………….
Kialakításra törekednek. (0,3 p)
q) Az azonos oszlopban lévő atomok elektronszerkezeti sajátossága: ………………………………
………………………….. (0,5 p)
r) Az azonos oszlopban lévő atomok kémiai tulajdonságai …………………………………… (0,2 p)
s) A „nemesgáz szerkezet” kifejezés azt jelenti, hogy ……………………………………………………..
……………………………………….. (0,5 p)
3. „A második vaskorszak”
A tudósvilág egyes tagjai attól tartanak, hogy a Földön ritkábban előforduló Cu, Zn és Cr kimerülnek és akkor ezeket a fémeket a gyakoribb előfordulású vassal kell majd helyettesíteni. Így az unokáink, illetve azok leszármazottai egy második vaskorszakban élnek majd.
Egészítsd ki az alábbi mondatokat és szükség esetén magyarázd a jelenségeket!
a) Évezredekkel az ……………… és az …………………. felfedezése után őseink fokozatosan használni kezdték a ………………., az …………… és a ……………. (Fémeket kell megnevezni.) (0,5 p)
b) Próbálj magyarázatot adni, hogy miért nem „puszta véletlen” volt az a)-pontban megadott fémek időrendi sorrendben történő felhasználása? Kb. mikor történt az ókorban az első két fém utáni fémek felfedezése? (2,5 p)
c) I.e. 800 körül felfedezték a ……………-t, amely aktívabb a réznél, ólomnál és ónnál, így megkezdődött a ……….-korszak. (0,2 p)
d) Kémiai szempontból az összes fém legfontosabb tulajdonsága az, hogy …… vagy ………
elektront képesek …………. (0,3 p)
e) A c)-pontban megnevezett tulajdonság a periódusos rendszer ……………………….. sarkában lévő elemek esetében a legkihangsúlyozottabb. Magyarázat! (1,70 p)
f) A nagyon aktív fémek …………… adnak le elektront, ezért ……….. a valószínűsége, hogy ezek a természetben ………………. Állapotban előforduljanak. (0,3 p)
g) A fentiekkel ellentétben a kevéssé aktív fémek a természetben általában ………………………elemi állapotban, mert ……….. reagálnak semmilyen anyaggal. (0,2 p)
4. Betűk és betűkombinációk
Egészítsd ki az alábbi táblázatot a megadott 28 db. hárombetűs csoportokkal úgy, hogy azok a megadott betűk segítségével képezett szavak elején és végén legyenek ( a megadott betűk a szó közepén vannak). Minden betűkombinációt és megadott betűt fel kell használni. (Megj. A kialakult szavak kémiai elemek nevei, vegyületnevek, stb.)
|
S. sz. |
|
Be-tű |
|
S. sz. |
|
Be-tű |
|
S. sz. |
|
Be-tű |
|
S. sz. |
|
Be-tű |
|
|
1. |
|
A |
|
8. |
|
I |
|
15. |
|
M |
|
22. |
|
R |
|
|
2. |
|
B |
|
9. |
|
Í |
|
16. |
|
N |
|
23. |
|
R |
|
|
3. |
|
B |
|
10. |
|
L |
|
17. |
|
N |
|
24. |
|
S |
|
|
4. |
|
C |
|
11. |
|
L |
|
18. |
|
O |
|
25. |
|
T |
|
|
5. |
|
C |
|
12. |
|
M |
|
19. |
|
Ó |
|
26. |
|
T |
|
|
6. |
|
D |
|
13. |
|
M |
|
20. |
|
Ö |
|
27. |
|
V |
|
|
7. |
|
F |
|
14. |
|
M |
|
21. |
|
P |
|
28. |
|
Y |
|
AKŐ; AMM; ANT; ATO; ÁNY; BAR; FER, FIX; FOL; GAL; GÉN; HAF; HAL; HAS; HOL; INA; IRI; ITT; IUM; IUM; IUM; IUM; IUM; IUM; IUM; IUM; IUM; IUM; IUM; IUM; IUM; IUM; KAD; KAL; KOV; KRI; MAG; MÁR; MON; NÁT; NEU; NIA; NIO; ÖTV; PLA; RÁM; RON; RSÓ; SAV; SAV; TAL; TER; TON; TRI; VOL; ZET.
Megoldásként add meg:
a) A 3-as betűcsoportokkal kitöltött ábrát. (5,6 p)
b) Az 1, 9, 27 és 28-as számú vegyületek képletét és a kémiai (=szisztematikus) megnevezését. (0,7 p)
c) A táblázatban található kémiai elemek vegyjelét és rendszámát a beírt sorrendben!
(1,8 p)
5. Elemezd az alábbi szöveget a halmazállapotok szempontjából! (Az alapelv az, hogy egy anyag bármilyen halmazállapotban van, részecskéi ugyanazok.)
„Képzeld el az iskolád udvarát jó időben, nagy szünetben, pl. az épület tetejéről nézve. A diákok játszanak, szaladgálnak, labdáznak, stb. az udvaron; a kisebbek gyorsabban, a nagyobbak lassabban mozognak. Az állandó mozgás során esetleg néha, egy óvatlan pillanatban össze is ütköznek. Csengetéskor minden diák a bejáratok felé indul, tolongás lesz, de az igyekvők az üres helyekre befurakodnak. Az ajtóban már jóval közelebb kerülnek egymáshoz, mozgásuk lassul és rendezettebb képet mutatnak. Beérve a tanterembe, elfoglalják helyüket, szabályos elrendeződés alakul ki, és ha a terem elég kicsi, akkor közel is kerülnek egymáshoz. Itt már legfeljebb csak mocorgásra van lehetőség a székeken.”
(Kémia, Csermák Mihály, Bp. , Tankönyvkiadó).
A leírt jelenség egy anyag halmaz-állapotváltozásait modellezi. Magyarázd az egyes változásokat! (3,0 p)
6. Ez a feladat bizonyítani fogja, hogy miért nem szabad a háztartási vízkőoldó elegyet (HCl-oldat) együtt használni a hypo-val (= fehértő és fertőtlenítő oldat):
0,5 dm3 20 m/m%-os háztartási sósavat összeöntünk 0,5 dm3 háztartási hypo-val.
a) Hány liter gáz képződését eredményezi ez a folyamat 20o C-on? Írd fel a végbemenő folyamatok kiegészített reakcióegyenletét is! (4,9 p)
b) Milyen káros hatása van a bevezetőben megadott két oldat összeöntése során keletkezett gáznak? (0,9 p)
Adott: mindkét oldat sűrűsége: 1,10g/cm3; a hypo-oldat 5 m/m% nátrium-hipokloritot és 2 m/m% nátrium-hidroxidot tartalmazó elegy; Atomtömegek: H = 1; O = 16; Na = 23; Cl = 35,5.
7. „A kánai menyegző” (Sapientia, II. Nyílt laborajtók rendezvényén bemutatott kísérlet)
A kánai menyegzőn, amikor a bor elfogyott az Úr a „vizet borrá” változtatta. Itt, most Neked is „vizet borrá”, majd a „bort sörré” kell változtatnod.
Szükséges anyagok: 200 cm3 1 m/m% -os NaHO/oldat; desztillált víz; konc.HCl-oldat (max. 37 m/m%-os); 1 %.os fenolftalein indikátor oldat; szilárd NaHCO3 (szódabikarbóna); barna festékkel kevert detergens (pl. mosó- vagy mosogatószer).
Kísérlet leírása: Végy egy tálcát és tégy rá: egy kancsót (1), egy borosüveget (2) egy Berlezius-poharat (3) és egy söröskorsót (4).
Tégy az (1)-be 200 cm3 1m/m%-os NaOH-oldatot, a (2)-be pár csepp fenolftalein oldatot, majd a (3)-ba max. 20 cm3 konc. HCl-oldatot, a (4)-be 2 spatulányi (=kb. kiskanálnyi) következő keveréket: 1:1 tömegarányú NaHCO3 és barna festékkel kevert detergenst. Öntsd át az (1)-tartalmát a (2)-be, a kapott oldatot töltsd a (3)-ba, mejd ezt a (4)-be.
a) Melyik átöntés során lesz a „vízből vörösbor”? Magyarázat! (1,0 p)
b) Melyik átöntés során lesz „fehérbor”? Magyarázd meg a jelenséget a jelenlévő komponensek anyag-mennyiségének figyelembevételével és a megfelelő reakcióegyenlettel.
(2,5 p)
c) Melyik átöntés során keletkezik „sör” ? Magyarázd a jelenséget a jelenlévő komponensek anyagmennyiségének figyelembevételével és reakcióegyenlettel! (2,0 p )
8. Rejtvény: Sudoku - 3 párban:
Helyezd el az 1 - 9 számokat az alábbi ábrában úgy, hogy azok csak egyszer forduljanak elő az
ábra minden sorában, minden oszlopában és minden 3x3 - as területen. A jelzett területeken 3 páratlan szám található növekvő sorrendben. (A „•” jelek szóközöket jelölnek.)
|
TM |
TZ |
• J |
EM |
J ” |
S • |
•• |
VO |
„ B |
|
DR |
NA |
EV |
7 ŰT |
•• |
4 FJ |
EK |
• É |
EG |
|
YE |
6 • S |
S • |
• S |
TA |
EZ |
LE |
4 ÚS |
A • |
|
5 ET |
N • |
SÜ |
2 VE |
AD |
„ A |
ÁG |
• E |
J • |
|
GY |
1 EB |
ZE |
• S |
7 EG |
MJ |
ÉS |
LE |
Z • |
|
ÉL |
ZÁ |
ND |
” • |
TE |
KN |
TA |
YE |
EC |
|
EK |
KR |
1 K • |
ET |
MÁ |
N • |
EN |
„ A |
SÜ |
|
NE |
Z • |
LE |
ŐL |
• É |
MÓ |
MŰ |
AL |
RA |
|
•• |
8 VE |
2 AP |
MŰ |
EL |
TE |
” • |
RJ |
6 LE |
A megfejtés után olvasd össze a számok melletti betűpárokat az alábbi szabályok alapján:
- először az 1-es számok melletti betűcsoportokat fentről lefele haladva,
- majd ugyanebben az irányban a 2-es, 3-as, ……. 9-es számok melletti betűpárokat.
Helyes megfejtés esetén egy, az 1840-es években megjelent és az „érdeklődő diákoknak” készült vegytani könyvvel kapcsolatos adatok olvashatók: a könyv írója, címe valamint annak fejezetei.
Megoldásként add meg:
a) A számokkal kitöltött ábrát. (4,5 p)
b) A könyv írójának nevét: ……………………………………………………… (0,25 p)
c) A könyv címét : ………………………………………………………………………………. (0,5 p)
d) A könyv fejezeteinek címét: (1,0 p)
e) Ki és mikor fordította magyarra a könyvet? …………………………………………………….. (0,5 p)
f) Hogyan neveznéd meg mai kifejezésekkel a 2. és 3. fejezet címét? (0,5 p)
Tudod – e?
Magyar – angol kémia szótár:
|
kémia = chemistry |
természettudomány = natural science |
|
kémiai anyag = chemical substance |
vegyipar = chemical industry |
|
természetes =eredetű) = of natural origin |
mesterséges (eredetű) = artificial |
|
elem = element |
vegyület = compound |
|
keverék = mixture |
fizikai = physical |
|
sűrűség = density |
tömeg (m) = mass |
|
térfogat (V) = volume |
gáz (g) = gas |
|
folyadék (folyékony halmazállapot)(l) = liquid |
szilárd (s) = solid |
|
olvadáspont = fusion point |
fagyáspont = freezing point |
|
forrás / forráspont = boil /boiling point |
párolgás = evaporation |
(ezt folytatjuk a többi fordulóban is)
Télen a madarak
Megfigyelték, hogy télen a madarak a tó jege fölé hajló faágakon szívesebben időznek, mint a talaj feletti faágakon.. Meteorológusok vizsgálták a felszálló levegő hőmérséklet változását és azt tapasztalták, hogy a felhőképződés megindulásáig a levegő 100 méterenként átlagban 1o C-al hűl, majd miután megindul a felhőképződés )=vízgőz kicsapódás) ez a csökkenés már csak 0,5oC/100 m átlagosan. A fenti halmazállapot változások (fagyás, illetve lecsapódás) exoterm folyamatok. Az így felszabaduló energia „fűti” a levegőt a tó felett.