IX. osztály, III. forduló, megoldás
2011 / 2012 –es tanév, XVII. évfolyam
1. a) 1800 (I. 11.) született a Komárom megyesi Szimőn és 1895. (dec. 13.)-ben hunyt el Győrben. (1,0 p)
b) Jedlik István néven született. 17 éves korában belépett a Szent Benedek - rend növendékei sorába és itt, mint újonc felvette az Anianus, Anian, magyarul „Ányos” nevet.
(0,8 p)
c1) 1826-ban szódavízgyártó gépet szerkesztett, amellyel „mesterséges szénsavas vizet” állított elő. Latinul „apparatus acidularis”-nek , magyarul pedig „savanyúvízi készület”-azzal nek nevezte el. (1,0 p)
c2) „Bátor vagyok tehát a tisztelt gyülekezetnek ezennel két féle szénsavas vizet bemutatni. Egyik palackban foglaltatik a szénsavas vizeknek legegyszeűbbike, amelyben a közönséges vízen és azzal egyesült CO2-on kívül semmilyen más ásványi anyag nem található. Ez a víz nagyobb mértékben képes magában tartani a szabad CO2-t, mint az, amelyben a szénsavon kívül még több féle sav is feloldódott; és azért az a csípőssége, amelyet a pezsgő borban kedvelünk, nagyon kielégíthető; pohárba töltve színtelen CO2 - buborékok szabadulnak fel, míg a CO2 nagyobb része el nem távozik. Legjobb tehát a poharat azonnal, ahogy megtöltöttük, ki is üríteni, különben a víz sokat veszítene kellemes csípősségéből. (2,5 p)
d1) szénsavas mészeg: CaCO3; kénsavas szikeg: Na2SO4 ;
kettedsavas kesereg: Mg(HCO3)2 ; kettedsavas szikeg: NaHCO3 ; (1,5 p)
d2) Ez a szénsavas víz kevesebb szabad CO2-t tartalmaz, mint az előző, de annál többet tartalmaz kötött állapotban (az említett sók formájában). (0,75 p)
e) A kémiai jelenség: az erősebb sav kiűzi a gyengébb savat sóiból - elv alapján megy végbe. A borban és a citromban szerves savak találhatók, amelyek erősebbek, mint a H2CO3:
(H+)szerves sav + HCO3- ® H2O + CO2
Tehát a palackban található vegyületek elbomlanak, szabad CO2 keletkezik, amely a keveréket „kellemes csípősségűvé teszi.” (1,5 p)
2. a) Jöns Jakob Berzelius: 1779 - 1848 (0,25 p)
b) A nemfémeket jelöli. (0,25 p)
c) 1. szabály - pl.: H – hydrogenium; B - borium; C - carbonium; N - nitrogenium;
O - oxygenium; P - phosfor; S - sulphur; stb. (5x0,15=0,75 p)
2. szabály - pl.: A ® Al – alumínium; B ® Bi - bismutum; Be - beryllium; Ba - barium; Br - bromium;C ® Ce - cerium; Co - cobaltum; Cu - cuprum; Ni - niccolum; Na - natricum;
S ® Si - silicium; O ® Os - osmium;stb. (10x0,15=1,5 p)
3. szabály - pl.: A ® Au - aurum; Ag - argentum; As - arsenicum; C ® Ca - calcium;
Cd - cadmium; M ® Mg - magnesium; Mn - manganium; Mo - molibdenium;
N ®Ni - niccolium; Nb - niobium; S ® Sb - stibium (Berzelius St-t adott); Sn - stannum;
Sr - stroncium; Z ® Zn - zincum; Zr - zirconium; stb. (10x0,15=1,5 p)
3. (1) – egy elem minden atommagjában azonos a protonszám; (0,2 p)
(2) – egy elem különböző tömegszámú izotópatomokból épül fel; (0,25 p)
(3) – minél nagyobb az elektronhéj, annál több alhéjat tartalmaz; (0,2 p)
(4) – egy orbitálon legtöbb két ellentétes spinű elektron lehet; (0,4 p)
(5) – egy telítetlen alhéjon a lehetőségek szerint maximális számban fordulnak elő párosítatlan elektronok; (0,25 p)
(6) – az azonos periódusba tartozó elemek atomjainak azonos számú elektronhéja van; (0,2 p)
(7) – a molekulákban az atomok kovalens kötéssel kapcsolódnak egymáshoz; (0,2 p)
(8) – a kovalens kötés a nemfém atomok párosítatlan elektronjainak közössé tételével jön létre; (0,25 p)
(9) – két atom között a többszörös kovalens kötés egy szigma kötésből és egy vagy két pi kötésből áll; (0,6 p)
(10) – a szigma típusú kovalens kötés erősebb, mint a pi- típusú kötés; (0,3 p)
(11) – amennyiben a kovalens kötést létesítő atomok esetében a ΔEN = 0, akkor a kötés
apoláris; (0,2 p)
(12) – a datív típusú kovalens kötésben a kötőelektronok csak az egyik atomtól származnak;
(0,3 p)
(13) – a kationok az atomokból a vegyértékelektronok leadásával = eltávolításával képződhetnek; (0,2 p)
(14) – az atomokból a kationképződés mindig endoterm (=energiaigényes) folyamat; (0,2 p)
(15) – a kationok a periódusos rendszer bal oldalán található atomokból képződnek könnyebben; (0,2 p)
(16) – az elektronaffinitás az az energia, amely akkor szabadul fel, amikor a gázfázisú elem atomja egy elektront vesz fel; (0,6 p)
(17) – a gázhalmazállapotú anyagok részecskéi kitöltik a rendelkezésükre álló teret és ezért nincs meghatározott alakjuk és térfogatuk; (0,6 p)
(18) – a folyékony halmazállapotú anyagoknak azért van saját térfogatuk, mert a részecskéi közötti kölcsönhatások nem elhanyagolhatók; (0,3 p)
(19) – a szilárd halmazállapotú anyagoknak van saját térfogata és alakja, mert az alkotó részecskék között nagy a vonzóerő; (0,3 p)
(20) – az atomok / molekulák / ionok relatív tömegét a 12C-izotóp tömegének 1/12-ed részéhez viszonyítva adjuk meg; (0,4 p)
(21) - 6x1023 db. atom / molekula / ion, stb. egy mól anyag grammban kifejezett tömegének mérőszáma; (0,3 p)
(22) – a gázok moláris térfogatának értéke csak a hőmérséklet-től és a nyomás -tól függ; (0,4 p)
(23) – bármely gáz sűrűségét adott körülményeken csak a gáz moláris tömege befolyásolja;
( 0,2 p)
(24) – gázelegyek térfogat – és anyagmennyiség %-os összetételének értéke azonos; (0,2 p)
(25) – a H-kötés kialakulásának feltétele, hogy a molekulák tartalmazzanak H-atomot és egy erősen elektronegatív jellegű elem atomját; (0,5 p)
(26) – a vízmolekulákban kétszer több a nemkötő elektronok száma, mint az oxóniumionban; (0,3 p)
(27) – az ammónia molekulában és az oxóniumionban a nekötő elektronok száma azonos (0,2 p)
(28) – a vízmolekula és az ammónia molekula által létrehozott datív kötések száma egy/azonos
(0,2 p)
(29) – az elektronaffinitás energia felszabadult energiát jelent; (0,2 p)
(30) – a másodrendű kötések közül a legerősebb a H-kötés. (0,2 p)
4. a) Minden év október 23-án reggel 6 óra 02 perctől este este 6 óra 02 percig tart az ünnep. (1,0 p)
b) Az AEÁ-ban október 23-án 6 óra 02 perc jelölése 6:2 10/23, ami (kis fantáziával) könnyen megfeleltethető az Avogadro-szám értékének: 6,02x1023. (Ezt a kis fantáziát vették észre az amerikai kémikusok.) (1,75 p)
c) Az 1980-as évek elején. (0,5 p)
d) 1991-ben (május 15-én, Maurice Oeheler, az AEÁ Wisconsin tartományában élő középiskolai kémia tanár alapította: National Mole Day Foundation, NMDM = Nemzeti Mólnap Alapítvány). (0,5 p)
A honlap elsősorban a tanulók kémia iránti érdeklődésének felkeltését célozza meg, melyet egy Michigan állambeli középiskolai tanár szerkeszt; pl. „Szemétvadászat”, „Írj egy Mólnap költeményt”, stb. (0,5 p)
5. a) A „hasonló a hasonlót oldja” elv alapján meg lehet találni a mindennapi életünkben használt oldószerek közül azt, amit a folteltávolításra felhasználhatunk. Amennyiben a folt poláris molekulájú vagy ionos vegyületből áll, akkor a poláris molekulákból álló vizet lehet használni. Ha a folt apoláris molekulájú anyag, az oldószer lehet a benzin, aceton. (Megj. ez utóbbi esetben az oldószer + levegő elegye robbanást okozhat, ezért csak szabad levegőn használhatók.) (2,0 p)
b) Erre a célra a háztartásban a szódabikarbóna alkalmas: NaHCO3. Ennek vizes oldata lúgos kémhatású, így az étel savas kémhatását közömbösíti, de az étel továbbra is ehető lesz, tehát a vegyület fogyasztható. (2,0 p)
6. - legyen: X g MgO és (100 – X) g CaO (0,3 p)
- a végbemenő reakciók egyenletei:
3MgO + 2H3PO4 ® Mg3(PO4)2 + 3H2O 3CaO + 2H3PO4 ® Ca3(PO4)2 + 3H2O (2,0 p)
- móltömegek: MgO = 40 CaO = 56 (0,2 p)
Mg3(PO4)2 = 262 Ca3(PO4)2 = 310 (0,5 p)
- a keletkezett foszfátok tömege:
m(Mg3(PO4)2) = 2,183X m(Ca3(PO4)2) = 184,5 – 1,845X (1,4 p)
m(foszfátok) = 0,338X+184,5 (0,25 p)
m(foszfátok)/m(oxidok) = (0,338X+184,5)/100 = 1,98 (0,5 p)
X = 40 , tehát: 40 % MgO és 60 % CaO (0,5 p)
7. a) A homokkal összekeveredett sót vízbe téve a só feloldódik, a homok pedig nem. Így a homok + só keveréket egy lábasba téve, majd erre vizet öntve el lehet kezdeni a szétválasztást. Kezdetben a víz lehet, hogy eléggé zavaros a homokszemcsék méretétől függően. Kis idő múlva a keverék jól szétválik: a homokszemcsék leülepednek és vizes fázis már csak a sóoldatot tartalmazza. Ezt az oldatot óvatosan át lehet önteni egy másik edénybe, majd a további tisztítás miatt egy konyharuhán még egyszer át lehet szűrni. Így sóoldat nyerhető, amellyel a gulyást meg lehet főzni. (3,0 p)
b) Az a)-pontban megadott módszer alapján keletkezett sóoldatot egy edényben addig melegítették, amíg a teljes bepárlás (= víz eltávolítás) megtörtént. A bepárló edény (pl. lábas) alján megmaradt NaCl-t a zsíros kenyér ízesítésére használták. (1,5 p)
c) A hamu többek között K2CO3 – t is tartalmaz, amely vízben lúgos kémhatású oldatot eredményez (=azonos a hatása a „szóda” vizes oldatával), amely elbontja a zsiradékot és ezért tisztítható meg az étkészlet. (1,75 p)
8. b) kovalens ionos fémes kötés (0,75 p)
c) Elsőrendű kémiai kötések. (0,25 p)
d) Kovalens kötés: az atomok (elsősorban nemfém atomok) közös elektronpárral kialakított kapcsolódása. (0,5 p)
Ionos kötés (=ionkötés): fém és nemfém atomokból képződött ellentétes töltésű ionok közötti elektrosztatikus vonzóerő. (0,5 p)
Fémes kötés: a fémek atomjai között ható vonzóerő. (0,25 p)
a)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
3 |
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5 |
|
|
1 |
4 |
|
|
|
|
|
|
|
5 |
5 |
1 |
1 |
3 |
5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
|
4 |
1 |
5 |
|
5 |
1 |
|
|
|
|
5 |
1 |
1 |
1 |
3 |
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5 |
|
5 |
1 |
3 |
|
5 |
1 |
5 |
1 |
|
7 |
1 |
1 |
3 |
1 |
1 |
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
1 |
|
5 |
1 |
1 |
|
5 |
1 |
5 |
1 |
|
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 |
|
|
1 |
1 |
1 |
2 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
5 |
1 |
5 |
1 |
1 |
3 |
3 |
3 |
1 |
1 |
1 |
|
|
3 |
1 |
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
7 |
2 |
1 |
0 |
5 |
7 |
7 |
2 |
1 |
1 |
5 |
1 |
5 |
1 |
7 |
1 |
5 |
5 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
3 |
3 |
5 |
0 |
1 |
1 |
3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
1 |
3 |
1 |
1 |
3 |
1 |
3 |
3 |
3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
3 |
1 |
1 |
3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 |
1 |
1 |
3 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
1 |
3 |
1 |
4 |
1 |
3 |
1 |
1 |
3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
3 |
3 |
3 |
3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
3 |
1 |
1 |
3 |
3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3 |
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
3 |
5 |
3 |
3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
3 |
1 |
1 |
1 |
3 |
3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
3 |
1 |
1 |
1 |
3 |
3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
0 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
1 |
3 |
1 |
3 |
3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 |
1 |
1 |
1 |
3 |
3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
1 |
3 |
2 |
3 |
3 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|