Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . /oszt.. . .  Helység / iskola: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Beküldési határidő: 2013. márc. 25

 
Kémia tanár neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .  . . .                                                             

 

 

 

TAKÁCS  CSABA  KÉMIA  EMLÉKVERSENY,  X.-XII.  osztály, III. forduló,

2012 / 2013 –as tanév, XVIII. évfolyam

kekule gifts, kekule gift, kekule merchandise, gifts for kekule, gift for kekule

1.  a)   Kit ábrázolhat a mellékelt karikatúra?   

            Teljes név, születési és elhalálozási év.            (0,7 p)

 

 

      b)   Jelöld meg az ábrán „x”-el vagy sorold fel (ez biztosabb)

      azokat a helyeket, ahol az ábrázolt személy által felismert    molekula alapszerkezeti egysége megtalálható.  (1,8 p)

 

           

 

2.  Triviális normál-szénhidrogének

Írd fel az alábbi triviális elnevezéseknek megfelelő szerkezeti képleteket (ahol kell), molekulaképletet és kémiai (szisztematikis) megnevezést.                                           

(1)    adakán-12:                                                                                                                (0,5 p)

 

      (2)  amil-hidrid:                                                                                                                (0,6 p)

 

      (3)  bihexil:                                                                                                                      (0,6 p)

 

      (4)  butil-bután:                                                                                                                (0,6 p)

 

      (5)  cetán:                                                                                                                       (0,5 p)

 

      (6)  decil-dekán:                                                                                                              (0,6 p)

 

      (7)  dekil-hidrid:                                                                                                               (0,6 p)

 

      (8)  dibutil:                                                                                                                      (0,6 p)

 

      (9)  dicetil:                                                                                                                       (0,6 p)

 

      (10) didekil:                                                                                                         (0,6 p)

 

      (11) diikozil:                                                                                                                    (0,6 p)

 

      (12) dimetil-metán:                                                                                                          (0,6 p)

 

      (13) dipropil-metán:                                                                                                         (0,6 p)

 

      (14) metil-etil-metán:                                                                                                       (0,6 p)

 

      (15) metil-metán:                                                                                                             (0,6 p)

     

      (16) pentil-cetil-metán:                                                                                                     (0,6 p)

 

 

3.  a)   Írd fel  a 7 kondenzált benzolgyűrűt tartalmazó szénhidrogének lehetséges  

      szerkezeteit! (Jelöld: (1), (2), … (n)-el ezeket!) Add meg mindegyiknek a molekulaképletét és a TE-t (=telítetlenségi érték).

      A megadott szerkezetek közül melyekben szakad meg a C=C kötések konjugált rendszere (egy C-atomhoz max. egy H-atom kapcsolódhat). Ezekhez írd oda a „megszakad” szót. Válaszodatd a C=C kötések feltüntetésével igazold!                                                     (9,75 p)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b)   Mennyi a különbség a legtöbb és a legkevesebb C- és H-atomot tartalmazó molekulaképletek között? Magyarázd meg ennek az okát!                                          (1,0 p)

 

 

 

 

4.  Még egy „aromás” kérdés!

2012. nyarán olvastam a pentacén líneáris aromás szénhidrogén egyik izomérjének szintéziséről.Mi lehet ennek az izomérnek a neve és a szerkezete tudva, hogy az olimpiai játékok tiszteletére nevezték el? (2012., London, nyári olimpia.)                                    (1,5 p)

 

 

 

 

5.  „Elméleti feladat” – az I. forduló 5. számú feladatának folytatása

Adott 10 mól alkénelegy (1) és 10 mól alkinelegy (2), amelyek a megfelelő homológsor első 100 komponensét ekvimolekuláris arányban tartalmazzák. Feltételezve, hogy a megadott elegyek külön-külön történő elégetése teljes átalakulással történik, válaszolj az alábbi kérdésekre:

a)   Mekkora térfogatú, 20 tf.%-os oxigéntartalmú levegőre van szükség az (1) és (2) elegyek elégetéséhez (n.k., m3-ben)?

(Megj. keress egy matematikai összefüggést, amellyel kiszámíthatod  az elegyek elégetéséhez szükséges O2 térfogatát, az I. forduló megoldásához hasonlóan.)

      (1):                                                                                                                               (2,05 p)

 

 

 

 

 

 

 

      (2):                                                                                                                               (2,05 p)

 

 

 

 

 

 

      b)   Mennyi az egyesz szénhidrogén-sorozatok homológtagjai  közötti, égéshez szükséges O2-különbség (mol-ban)? Magyarázat! (Az alkánsorozat: I. forduló, 5. sz. feladat)          (1,25 p)

      c)   Mennyi a C- és H-atomok száma a megadott szénhidrogén-sorozatok 100 mól ekvimolekuláris elegyében? Megj. az I. forduló alkánelegyében is számold ki!                                     (1,5 p)

 

 

 

 

 

      d)   A  c)-pont eredményei alapján számold ki (a számításod menetét tüntesd fel) az egyes szénhidrogén elegyek elégetéséhez szükséges O2 anyagmennyiségét! Helyes megoldás esetén ez azonos kell legyen az I. feladatlap 5b., valamint a fenti a1) és a2) megoldásokkal.  (2,25 p)

 

 

 

 

 

 

6.  Kísérletkülönböző „vizek” elektromos vezetőképességének összehasonlítása

      Szükséges anyagok és eszközök: desztillált víz, csapvíz, szappan, 2 db. főzőpohár, 2 db. szénrúd,

      2 db. vezeték krokodilcsipesszel és áramerősséget mérő műszer.

      a)   A kísérlet elvégzése előtt írd le és magyarázd meg, hogy milyen eredményre kellene számítanod az elektromos vezetőképesség növekvő sorrendjét tekintve a következő esetekben: desztillált víz, csapvíz, szappanos desztillált víz és szappanos csapvíz.      (3,25 p)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

      b)   Végezd el a megadott anyagokkal és eszközökkel a gyakorlatban is a vezetőképesség mérését! Milyen eltérést tapasztalsz a várt sorrendhez viszonyítva? (Tüntesd fel a mért értékeket is!)  Magyarázd meg a várt és tapasztalt eredmények közötti eltérés okát!                (3,0 p)

 

 

 

 

 

7.  Zeg – zugos rejtvény

      Kösd össze a bal felső sarokból kiindulva egy folytonos vonallal az alábbi ábrában található

      számokat 1-2-3-4-5-6-1-2-….. sorrendben. A vonal minden számon áthalad egyszer (=a vonalak

      nem keresztezhetik egymást).

      A megfejtés után olvasd össze a folytonos vonal mentén található betűket. Helyes megfejtés

      esetén az 1863. augusztus 30-i Pesten megjelent „Vasárnapi Újság”-ban „A gyufa vegytani

      tekintetben” című cikk 2. részéből olvashatsz idézetet. (Megj. az I. forduló rejtvényében a fenti

      cikk első részéből volt idézet.)

      Megoldásként add meg:

      a)   A folytonos vonal útját az ábrában.                                                                              (5,0 p)

      b)   Az idézet szövegét a mellékelt négyzethálóba beírva. (A szóközöket Neked kell megadnod!)                                                                                                                                    (1,0 p)

      c)   Írd át az idézet szövegét mai megfelelő kifejezésekkel és helyesírással!                         (2,5 p)

 

 

 

 

      d)   Írd fel az idézetben szereplő 3 kémiai folyamat reakcióegyenletét és magyarázd meg a szövegben található tévedéseket ezekkel kapcsolatban!                                                (2,0 p)

 

1

2

2

3

4

5

1

2

3

6

2

3

2

3

4

3

4

5

6

1

M

K

Ü

L

Ö

B

Ö

Z

N

A

G

V

E

G

L

E

V

Ő

É

6

3

4

1

6

4

6

4

5

1

1

5

4

1

6

5

2

3

2

5

A

I

D

M

O

Á

N

Ő

A

Y

Y

G

E

E

L

Ő

N

E

L

Y

1

5

3

5

5

3

2

1

6

2

5

6

6

5

4

6

1

4

4

6

G

T

H

Ő

R

H

N

Á

T

M

E

G

Y

A

L

B

E

...

N

N

2

4

2

1

6

4

5

6

5

4

3

4

3

1

2

3

5

3

3

1

Y

Á

E

T

N

U

K

,

U

S

Á

...

K

E

S

Ü

H

N

L

Y

3

2

3

4

3

1

6

4

1

5

6

1

2

5

2

1

6

2

4

2

U

Ö

R

Z

J

J

U

O

H

G

Z

Ü

N

Ü

O

R

Á

Á

G

E

4

1

6

5

2

5

1

5

3

2

4

1

1

6

4

3

1

5

6

1

F

D

T

S

T

Y

M

M

R

Á

É

I

Ö

L

K

M

L

S

Z

Á

4

5

4

6

4

2

6

5

6

3

2

6

2

3

5

6

4

3

2

5

L

Á

E

Ö

G

E

L

E

N

V

T

E

N

B

Z

Ő

A

M

R

E

5

3

5

3

1

3

4

4

3

1

5

3

2

1

4

5

6

3

4

6

Á

N

Z

L

G

S

Z

E

E

T

T

Ű

M

Ö

Z

I

Ó

M

L

6

2

6

1

2

2

3

5

2

1

2

4

6

2

5

3

2

1

2

1

N

É

A

É

Z

É

S

E

V

É

S

É

I

K

L

M

,

K

D

E

1

3

1

6

5

4

5

4

6

6

3

5

3

1

6

4

3

1

6

2

G

A

K

D

I

Ő

É

T

T

Y

Z

T

F

E

Y

E

Y

O

B

G

2

5

4

2

3

6

3

1

1

5

4

4

5

4

5

2

4

5

4

3

J

A

E

L

S

E

T

E

G

E

E

N

O

K

G

O

B

T

E

6

2

1

2

1

5

2

5

6

2

3

6

4

3

6

1

6

5

6

2

F

S

L

T

É

É

T

K

Ö

S

V

G

Á

L

O

A

N

S

Z

L

1

3

6

3

4

6

4

3

2

2

1

4

6

2

1

5

4

4

1

3

A

Z

E

A

Z

L

E

Z

S

L

O

A

L

N

T

N

O

Ü

N

4

5

6

5

4

3

1

1

3

2

3

5

1

1

6

2

3

5

3

4

É

Ő

K

Y

N

Y

E

S

N

N

V

A

E

L

Ü

K

I

S

H

E

6

5

4

1

2

2

6

6

4

1

5

4

5

2

3

5

6

1

2

5

E

N

V

É

N

N

A

Ö

A

A

L

E

Ő

V

E

G

P

A

P

K

1

2

3

3

4

5

2

1

5

6

3

6

4

4

2

4

1

3

6

5

N

L

E

N

E

L

N

N

K

Y

M

É

G

G

E

E

H

R

.

D

2

6

1

3

2

3

4

5

6

2

3

1

3

5

1

3

2

4

4

6

Y

É

N

V

A

Y

I

M

Ö

,

N

L

E

Y

M

L

O

Ö

A

Ö

2

3

5

4

1

1

6

5

1

4

5

2

2

1

6

6

5

3

2

1

Y

É

G

É

F

R

E

J

N

Y

É

E

L

S

E

L

L

S

Z

R

3

1

4

6

2

6

1

4

2

1

3

6

1

2

5

6

2

3

4

5

I

N

T

U

R

A

L

L

Z

Ö

G

V

E

Ü

A

É

S

Z

É

4

6

5

5

3

5

2

3

3

6

4

2

1

3

4

3

1

1

6

6

R

N

A

Y

A

Ő

E

G

Ö

K

G

N

Á

L

T

L

S

T

E

N

5

3

4

4

4

3

1

6

4

5

5

6

4

6

2

3

2

5

3

1

A

A

G

,

D

E

E

L

E

T

Y

L

O

B

O

Á

V

V

S

6

2

1

5

3

4

2

4

5

6

3

5

5

4

1

6

4

1

4

2

M

Y

G

H

N

E

G

M

E

Ö

N

A

L

A

B

,

T

Á

V

A

3

1

6

2

1

5

3

2

1

2

1

4

5

6

3

1

5

2

6

5

M

E

O

E

G

L

E

G

N

E

L

Y

N

Y

F

I

L

V

Á

4

2

1

2

6

6

1

6

1

2

3

6

2

1

2

2

4

3

4

1

E

G

G

Í

E

H

O

K

E

Z

D

É

L

E

A

Ü

N

T

O

K

5

6

3

4

5

2

3

4

5

4

5

3

4

5

6

1

3

5

6

2

L

E

T

I

,

G

Y

A

Z

A

Z

E

G

Y

E

S

L

Z

I

.”

 

     

 

 

 

 

b)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

CSAK  XI.-XII. OSZTÁLYOS  VERSENYZŐKNEK KÖTELEZŐ FELADATOK:

 

8.  Aminosavak

      A.   1) Hány izomer tripeptid keletkezhet 3 különböző aminosavból? Jelöld az aminosavakat

            A, B, C-vel és írd fel a lehetséges összetételeket!                                                   (0,9 p)

 

 

 

 

            2) Elméletileg hány más tripeptid írható fel a fenti 3 aminosavból? Add meg a lehetséges

            összetételeket!                                                                                                       (2,1 p)

 

 

 

 

 

 

      B.   A gradikinin, C50H73N15O11, nevú protein képződését az alábbi egyenlet írja le:

                        aArg + bGly + cPhe + dPro + e Sei = C50H73N15O11 + fH2O

            1) Add meg az aminosavak  3 betűs jelölésének megfelelő  nevét, szerkezeti képletét és molekulaképletét.                                                                                                      (2,5 p)

 

 

 

 

            2) Határozd meg az  a – f együtthatókat tudva, hogy a protein nem tartalmaz ciklikus peptidkötést! Magyarázd meg, hogy mit jelent ez utóbbi kijelentés a kapcsolódó aminosav molekulák és a keletkező vízmolekulák számát tekintve!

            Fontos: a válaszodban tüntesd fel a számításaidat és a hozzá fűződő magyarázatokat! (Lehet matematikai és / vagy kémiai értelmezés szerinti megoldás a 6 ismeretlen érték megállapításában.)                                                                                               (4,5 p)

 

 

      Tudod – e?  Műanyagzacskó vagy papírzacskó???    

 

                        Gyakran hallhatjuk, hogy a műanyagzacskók nem bomlanak le a környezetben, ezért gyakorlatilag korlátlan ideig megmaradnak, míg a papírzacskók lebomlanak a környezetben. Ebben a kijelentésben több „figyelemreméltó” tévedés van.

(1)    A kémikusok a műanyagok tulajdonságainak megváltoztatásával elérték, hogy legtöbb ilyen típusú anyag a környezetben lebomlik. A módosított műanyag molekulák fényérzékenyek, így a napfény hatására az eredeti óriásmolekula darabokra töredezik, majd ezeket a különböző mikroorganizmusok már könnyen tovább képesek bontani. (A módosítatlan műanyag molekulákkal ugyanez a folyamat sokkal hosszabb idő alatt történik meg – több évtized.)

(2)    A hulladékgyűjtés körülményei között a papír sem bomlik le a környezetben, akárcsak a fenti műanyagok, amennyiben olyan szeméttárolókba kerülnek, amelyeket a feltöltés után földréteggel fednek be. A földréteg miatt sem a napfény, sem az oxigén nem éri a hulladékot, így nem élnek meg a lebontást végző mikroorganizmusok.

(3)    Az említett megsemmisítési gondokon kívül a műanyagok és a papír előállítása is környezetkárosító. A papírgyártáshoz szükséges fák kivágáséval élőhelyek pusztulnak el, a feldolgozóüzemek rengeteg energiát fogyasztanak és szennyezőanyagokat juttatnak a levegőbe (pl. a fehérítési folyamat során). A műanyag előállításához kőolaj kitermelés történik, amely szintén környezetkárosító, illetve a további feldolgozás itt is rengeteg energiát fogyaszt és sok káros melléktermék kerül a környezetbe.

      A fentiek alapján nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a műanyag- vagy a papírzacskó előnyösebb környezetvédelmi szempontból.

      A környezet számára a legjobb megoldás az újrafelhasználás, mert ezzel a (3)-nál említett káros folyamatok hatását csökkentjük. Így a legbölcsebb döntés az, ha egy zacskót addig használunk, amíg lehet.