IX. osztály, II. forduló, megoldás
2013 / 2014 –es tanév, XIX. évfolyam
1. a(1) Li – Mg; - mindkettő oxigénnel csak „normális” oxidot képez, karbonátjaik hevítve
bomlanak, kloriidjaik és bromidjaik etanolban oldódnak és lassan hidrolizálnak, stb.
a(2) Be – Al; mindkettő amfoter jellefű fém, oxidjaik rendkívül ellenállóak, sóik bázissal amfoter hidroxidot képeznek, amelyek fölös bázisban oldódnak, halogenidjeik kovalens kötést tartalmaznak, stb.
a(3) B – Si; félvezető tulajdonságúak, hidrideket lépeznek, amelyek levegőn instabilak, kloridjaik levegőn hidrolizálnak, oxidjaik savas tulajdonságúak, kovalens kötést tartalmaznak és könnyen beépülnek (más oxidokkal együtt) az üveges anyagokba, stb.
(3x0,5+3x0,75=3,75 p)
b) - A párok atomjainak mérete nagyon közel áll egymáshoz, mert a csoportban lefele, míg a periódusban jobbról balra mutat növekvő tendenciát az atomtérfogat változása.
- Hasonlóan a párok atomjainak elektronegativitása nagyon közeli értékek, mivel ez a tulajdonság a csoportban lefele, a periódusban jobbról balra csökken.
Ez a két nagyon hasonló tulajdonság az oka, hogy az elempárok kémiailag is nagyon hasonlóan viselkednek. (1,25 p)
2.
Só képlete |
Só képlete |
Só képlete |
Só képlete |
Na2SO4 (0,25 p) |
CuSO4 (0,2 p) |
CaSO4 (0,2 p) |
(NH4)2SO4 (0,25 p) |
NaCl (0,2 p) |
CuCl2 (0,25 p) |
CaCl2 (0,25 p) |
NH4Cl (0,2 p) |
Na2CO3 (0,25 p) |
CuCO3 (0,2 p) |
CaCO3 (0,2 p) |
(NH4)2CO3 (0,25 p) |
NaNO3 (0,2 p) |
Cu(NO3)2 (0,25 p) |
Ca(NO3)2 (0,25 p) |
NH4NO3 (0,2 p) |
Na3PO4 (0,3 p) |
Cu3(PO4)2 (0,4 p) |
Ca3(PO4)2 (0,4 p) |
(NH4)3PO4 (0,3 p) |
3. a) – hidroxilion, (HO)- , amely a H2O molekulából képződhet (megfelelő körülményeken); a H–O kötés felszakadásakor a közös elektronpár az O-atomnál marad, mert ez elektronegatívabb, mint a H-atom; n(e-) = 1(H) + 8(O) + 1 = 10 e- (0,75 p)
b) – karbonátion (CO3)2- , amely a H2CO3 molekulából képződhet: O=C(–O–H)2; ebből, adott körülményeken H+ szakad le, magyarázat, lásd a)-nál;
n(e-) = 8(O) + 6(C) + 2x8(O) + 2x1 = 32 e- (0,75 p)
c) – nitrátion, (NO3)-, amely a HNO3 , H–O–NO2 , molekulából képződhet, magyarázat, lásd a)-nál; n(e-) = 8(O) + 7(N) + 2x8(O) +1 = 32 e- (0,75 p)
d) – nitrition, (NO2)-, amely a HNO2 , H–O–N=O , molekulából képződhet, magyarázat, lásd a)-nál; n(e-) = 8(O) + 7(N) + 8(O) +1 = 24 e- (0,75 p)
e) – szulfátion, (SO4)2- , amely a H2SO4 molekulából képződhet: O2S(–O–H)2; ebből, adott körülményeken H+ szakad le, magyarázat, lásd a)-nál;
n(e-) = 2x8(O) + 16(S) + 2x8(O) + 2x1 = 50 e- (0,75 p)
f) – szulfition, (SO3)2- , amely a H2SO3 molekulából képződhet: O=S(–O–H)2; ebből, adott körülményeken H+ szakad le, magyarázat, lásd a)-nál;
n(e-) = 2x8(O) + 16(S) + 8(O) + 2x1 = 42 e- (0,75 p)
g) – foszfátion, (PO4)3- , amely a H3PO4 molekulából képződhet: O=P(–O–H)3; ebből, adott körülményeken H+ szakad le, magyarázat, lásd a)-nál;
n(e-) = 3x8(O) + 15(P) + 8(O) + 3x1 = 50 e- (0,75 p)
h) – szekunder-ortofoszfátion (= hidrogén-foszfátion), (HPO4)2- , amely a H3PO4 molekulából képződhet: lásd g)-nél; ebből, adott körülményeken H+ szakad le, magyarázat, lásd a)-nál; n(e-) = 1(H) + 15(P) + 4x8(O) + 2x1 = 50 e- (0,75 p)
4. A) Első ionizációs energia = 1 e- leadásához szükséges energia. Értéke függ: atomsugártól és utolsó héjon levő elektronok számától – minél nagyobb a sugár és minél kevesebb elektron az utolsó héjon, annál könnyebben ad le egyet Þ annál kisebb ez az energia. A c), vagyis a K : legnagyobb az atomsugara és 1 e- leadásával stabil oktett szerkezet alakul ki. (2,0 p)
B) Itt: minél kisebb az atomsugár és minél több e- van az utolsó héjon, annál
nehezebben ad le az atom egy elektront Þ annál nagyobb ez az energia. A e), vagyis a Ne , annak ellenére, hogy 2 héja van, a Ca-nak pedig 4 héja, de a Ne-nak stabil szerkezete van (=oktett). (1,5 p)
C) a) SiH4: H b) CS2: C, S c) SO2Cl2: O d) BrCl: Cl e) HCN: N
f) HClO4: O g) C2F2Cl2: F h) P4S10: S i) B2H6: H j) P3N3: N (2,15 p)
5. Kettő vagy több atomból álló atomcsoport = molekula, amelyben az alkotó atomok
kovalens kötéssel kapcsolódnak. (0,6 p)
a) 2 atomos molekulák: HCl, HF, HBr, BrF,stb (0,2 p)
b) 3 atomos molekulák: H2O, H2S, SO2, CO2, HOCl, stb (0,3 p)
c) 4 atomos molekulák: NH3, PH3, HNO2, H2O2, SO3, stb (0,4 p)
d) 5 atomos molekulák: HNO3, N2O3, HClO3, stb (0,4 p)
e) 6 atomos molekulák: H2CO3, H2SO3, HClO4, stb (0,5 p)
f) 7 atomos molekulák: P2O5, N2O5, H2SO4, H3PO3, stb (0,5 p)
g) 8 atomos molekulák: H3PO4, IF7, stb (0,6 p)
6. A C-atom természetes izotópjai: 12C, 13C, 14C; az O-atom természetes izotópjai: 16O, 17O, 18O.
Így a lehetséges CO2 molekulák és azok tömege:
(1) 12C16O2 és M = 44; (2) 12C17O2 és M = 46; (3) 12C18O2 és M = 48;
(4) 12C16O17O és M = 45; (5) 12C16O18O és M = 46; (6) 12C17O18O és M = 47;
(7) 13C16O2 és M = 45; (8) 13C17O2 és M = 47; (9) 13C18O2 és M = 49;
(10) 13C16O17O és M = 46; (11) 13C16O18O és M = 47; (12) 13C17O18O és M = 48;
(13) 14C16O2 és M = 46; (14) 14C17O2 és M = 48; (15) 14C18O2 és M = 50;
(16) 14C16O17O és M = 47; (17) 14C16O18O és M = 48; (18) 14C17O18O és M = 49. (4,5 p)
7. A) a)- a vegyületek képlete: XS2 és XBr4,
- molekulatömegük: M(XS2) = AX+64 és M(XBr4) = AX+320
AX+64 / AX+320 = 23/87 AX = 28 (2,25 p)
b) szilícium, Si (0,5 p)
B) M(NH4NO3) = 80, amely 28 tömegegység N-t tartalmaz (0,25 p)
- a hasznos NH4NO3 tömege: mh = 80x75/28 = 214,28 kg NH4NO3 (0,75 p)
- a felhasznált NH4NO3 tömege: mössz = 214,28x100/75 = 285,70 kg NH4NO3 (0,75 p)
C) A(Mn) = 55, A(O) = 16, M(MnO2) = 87 (0,5 p)
100 g ásványban: 20 gMnO2, amelyben mMn = 55x20/87 = 12,64 g = 12,64 % Mn (1,0 p)
- tehát ez az ásvány nem felel meg a Mn kitermelésének, mert a Mn-tartalma kisebb,
mint 15 %. (0,5 p)
8. a) Először mind a 4 kémcsőbe Zn-darabot teszünk, kettőben gázfejlődés észlelhető, de
kezdetben különböző intenzitással: (0,75 p)
2 HCl + Zn ® ZnCl2 + H2 (0,5 p)
- a klóros vízben: Cl + H2O ÛHOCl + HCl egyensúlyi folyamat van, a Zn jelenlétében
az egyensúly a savak képződésének irányába tolódik, mert a Zn reagál a HCl-dal; (1,25 p)
- itt a H2 fejlődés kezdetben nem olyan heves, mint a HCl-oldatban,mert a HCl mellett az instabil HOCl is keletkezik, amely fokozatosan bomlik és alakul HCl-dá, így ebben a kémcsőben a H2 fejlődése több ideig tart. (1,25 p)
Két kémcsőben semmilyen változás nem történik a Zn hatására:
ezek a NaCl- és NaBr-oldatok (0,25 p)
b) Az utóbbi két kémcsőben AgNO3-oldat hatására csapadék válik ki:
NaCl(aq) + AgNO3(aq) ® AgCl¯ + NaNO3(aq) és
NaBr(aq) + AgNO3(aq) ® AgBr¯ + NaNO3(aq),
- az AgCl fehér-, míg az AgBr halványsárga csapadék (1,5 p)
9. a) (28X0,2=5,6 p)
1 |
KOV |
A |
sav |
8 |
ANT |
I |
MON |
15 |
ATO |
M |
MAG |
22 |
ITT |
R |
IUM |
2 |
Nio |
B |
ium |
9 |
FIX |
Í |
RSÓ |
16 |
HAF |
N |
IUM |
23 |
NÁT |
R |
IUM |
3 |
TER |
B |
IUM |
10 |
GAL |
L |
IUM |
17 |
BAR |
N |
AKŐ |
24 |
HAS |
S |
IUM |
4 |
KAL |
C |
IUM |
11 |
TAL |
L |
IUM |
18 |
HAL |
O |
GÉN |
25 |
PLA |
T |
INA |
5 |
TRÍ |
C |
IUM |
12 |
HOL |
M |
IUK |
19 |
AMM |
Ó |
NIA |
26 |
NEU |
T |
RON |
6 |
IRI |
D |
IUM |
13 |
KAD |
M |
IUM |
20 |
ÖTV |
Ö |
ZET |
27 |
MÁR |
V |
ÁNY |
7 |
VOL |
F |
RÁM |
14 |
FER |
M |
IUM |
21 |
KRI |
P |
TON |
28 |
FOL |
Y |
SAV |
b) (9) Na2S2O3, nátrium-tioszulfát = dinátrium-[trioxo-tioszulfát] (0,4 p)
(27) CaCO3 , kalcium-karbonát (0,3 p)
(28) HF-oldat, hidrogén-fluorid oldat (0,25 p)
c) Nb, Z = 41; Tb, Z = 65; Ca, Z = 20; T, Z = 1 (H-izotóp); Ir, Z = 77; W, Z = 74; Sb, Z = 51; Ga, Z = 31; Tl, Z = 81; Ho, Z = 67; Cd, Z = 48; Fm, Z = 100; Hf, Z = 72; Kr, Z = 36;
Y, Z = 39; Na, Z = 11; Hs, Z = 108; Pt, Z = 78. (18x0,1=1,8 p)