IX. osztály, II. forduló, megoldás

2013 / 2014 –es tanév, XIX. évfolyam

 

 

1.  a(1) Li – Mg; - mindkettő oxigénnel csak „normális” oxidot képez, karbonátjaik hevítve   

             bomlanak, kloriidjaik és bromidjaik etanolban oldódnak és lassan hidrolizálnak, stb.

      a(2) Be – Al; mindkettő amfoter jellefű fém, oxidjaik rendkívül ellenállóak, sóik bázissal  amfoter hidroxidot képeznek, amelyek fölös bázisban oldódnak, halogenidjeik kovalens kötést tartalmaznak, stb.

      a(3) B – Si; félvezető tulajdonságúak, hidrideket lépeznek, amelyek levegőn instabilak, kloridjaik levegőn hidrolizálnak, oxidjaik savas tulajdonságúak, kovalens kötést tartalmaznak és könnyen beépülnek (más oxidokkal együtt) az üveges anyagokba, stb.

                                                                                                                               (3x0,5+3x0,75=3,75 p)

      b)   - A párok atomjainak mérete nagyon közel áll egymáshoz, mert a csoportban lefele, míg a periódusban jobbról balra mutat növekvő tendenciát az atomtérfogat változása.

            - Hasonlóan a párok atomjainak elektronegativitása nagyon közeli értékek, mivel ez a tulajdonság a csoportban lefele, a periódusban jobbról balra csökken. 

            Ez a két nagyon hasonló tulajdonság az oka, hogy az elempárok kémiailag is nagyon hasonlóan viselkednek.                                                                                          (1,25 p)

 

2.  

Só képlete

Só képlete

Só képlete

Só képlete

Na2SO4          (0,25 p)

CuSO4             (0,2 p)

CaSO4             (0,2 p)

(NH4)2SO4     (0,25 p)

NaCl               (0,2 p)

CuCl2             (0,25 p)

CaCl2             (0,25 p)

NH4Cl            (0,2 p)

Na2CO3          (0,25 p)

CuCO3             (0,2 p)

CaCO3             (0,2 p)

(NH4)2CO3     (0,25 p)

NaNO3             (0,2 p)

Cu(NO3)2        (0,25 p)

Ca(NO3)2        (0,25 p)

NH4NO3          (0,2 p)

Na3PO4           (0,3 p)

Cu3(PO4)2        (0,4 p)

Ca3(PO4)2        (0,4 p)

(NH4)3PO4       (0,3 p)

 

3.   a) – hidroxilion, (HO)- , amely a H2O molekulából képződhet (megfelelő körülményeken); a H–O kötés felszakadásakor a közös elektronpár az O-atomnál marad, mert ez elektronegatívabb, mint a H-atom; n(e-) = 1(H) + 8(O) + 1 = 10 e-                               (0,75 p)

      b) – karbonátion (CO3)2- , amely a H2CO3 molekulából képződhet: O=C(–O–H)2; ebből, adott körülményeken H+ szakad le, magyarázat, lásd a)-nál; 

            n(e-) = 8(O) + 6(C) + 2x8(O) + 2x1 = 32 e-                                                               (0,75 p)

      c) – nitrátion, (NO3)-, amely a HNO3 , H–O–NO2 , molekulából képződhet, magyarázat, lásd a)-nál; n(e-) = 8(O) + 7(N) + 2x8(O) +1 = 32 e-                                                   (0,75 p)

      d) – nitrition, (NO2)-, amely a HNO2 , H–O–N=O , molekulából képződhet, magyarázat, lásd a)-nál; n(e-) = 8(O) + 7(N) + 8(O) +1 = 24 e-                                                                (0,75 p)

      e) – szulfátion, (SO4)2- , amely a H2SO4 molekulából képződhet: O2S(–O–H)2; ebből, adott körülményeken H+ szakad le, magyarázat, lásd a)-nál; 

            n(e-) = 2x8(O) + 16(S) + 2x8(O) + 2x1 = 50 e-                                             (0,75 p)

      f) – szulfition, (SO3)2- , amely a H2SO3 molekulából képződhet: O=S(–O–H)2; ebből, adott körülményeken H+ szakad le, magyarázat, lásd a)-nál; 

            n(e-) = 2x8(O) + 16(S) + 8(O) + 2x1 = 42 e-                                                             (0,75 p)

      g) – foszfátion, (PO4)3- , amely a H3PO4 molekulából képződhet: O=P(–O–H)3; ebből, adott körülményeken H+ szakad le, magyarázat, lásd a)-nál; 

            n(e-) = 3x8(O) + 15(P) + 8(O) + 3x1 = 50 e-                                                             (0,75 p)

      h) – szekunder-ortofoszfátion (= hidrogén-foszfátion), (HPO4)2- , amely a H3PO4 molekulából képződhet: lásd g)-nél; ebből, adott körülményeken H+ szakad le, magyarázat, lásd a)-nál;  n(e-) = 1(H) + 15(P) + 4x8(O) + 2x1 = 50 e-                                          (0,75 p)

 

4.   A)   Első ionizációs energia = 1 e- leadásához szükséges energia.  Értéke függ: atomsugártól és utolsó héjon levő elektronok számától – minél nagyobb a sugár és minél kevesebb elektron az utolsó héjon, annál könnyebben ad le egyet Þ annál kisebb ez az energia. A c), vagyis a K : legnagyobb az atomsugara és 1 e- leadásával stabil oktett szerkezet alakul ki.                                                                                                   (2,0 p)

      B)   Itt: minél kisebb az atomsugár és minél több e- van az utolsó héjon, annál

            nehezebben ad le az atom egy elektront Þ annál nagyobb  ez az energia. A e), vagyis a Ne , annak ellenére, hogy 2 héja van, a Ca-nak pedig 4 héja, de a Ne-nak stabil szerkezete van (=oktett).                                                                                          (1,5 p)

     

      C)   a) SiH4: H                     b) CS2C, S      c) SO2Cl2: O         d) BrCl: Cl        e) HCN: N

            f) HClO4: O         g) C2F2Cl2: F     h) P4S10: S         i) B2H6: H        j) P3N3: N             (2,15 p)

 

5.   Kettő vagy több atomból álló atomcsoport = molekula, amelyben az alkotó atomok

      kovalens kötéssel kapcsolódnak.                                                                                 (0,6 p)

      a) 2 atomos molekulák: HCl, HF, HBr, BrF,stb                                                                (0,2 p)

      b) 3 atomos molekulák: H2O, H2S, SO2, CO2, HOCl, stb                                                   (0,3 p)

      c) 4 atomos molekulák: NH3, PH3, HNO2, H2O2, SO3, stb                                                 (0,4 p)

      d) 5 atomos molekulák: HNO3, N2O3, HClO3, stb                                                             (0,4 p)

      e) 6 atomos molekulák: H2CO3, H2SO3, HClO4, stb                                                          (0,5 p)

      f) 7 atomos molekulák: P2O5, N2O5, H2SO4, H3PO3, stb                                                    (0,5 p)

      g) 8 atomos molekulák: H3PO4, IF7, stb                                                                         (0,6 p)

 

6.   A  C-atom természetes izotópjai: 12C, 13C, 14C; az O-atom természetes izotópjai: 16O, 17O, 18O.

      Így a lehetséges CO2 molekulák és azok tömege:

      (1) 12C16O2 és M = 44;   (2) 12C17O2  és M = 46;  (3) 12C18O2  és M = 48

      (4) 12C16O17O és M = 45;  (5) 12C16O18O és M = 46;  (6) 12C17O18O és M = 47

      (7) 13C16O2 és M = 45;  (8) 13C17O2  és M = 47;  (9) 13C18O2  és M = 49

      (10) 13C16O17O és M = 46;  (11) 13C16O18O és M = 47;  (12) 13C17O18O és M = 48

      (13) 14C16O2 és M = 46;   (14) 14C17O2  és M = 48;  (15) 14C18O2  és M = 50

      (16) 14C16O17O és M = 47;  (17) 14C16O18O és M = 48;  (18) 14C17O18O és M = 49.    (4,5 p)

 

7.   A)   a)- a vegyületek képlete: XS2 és XBr4,

            - molekulatömegük: M(XS2) = AX+64 és M(XBr4) = AX+320

            AX+64 / AX+320 = 23/87                       AX = 28                                                       (2,25 p)

            b) szilícium, Si                                                                                                       (0,5 p)

      B)   M(NH4NO3) = 80, amely 28 tömegegység N-t tartalmaz                                              (0,25 p)

 

            - a hasznos NH4NO3 tömege:  mh = 80x75/28 = 214,28 kg NH4NO3                         (0,75 p)

            - a felhasznált NH4NO3 tömege: mössz = 214,28x100/75 = 285,70 kg NH4NO3       (0,75 p)

 

      C)   A(Mn) = 55,   A(O) = 16,  M(MnO2) = 87                                                         (0,5 p)

             100 g ásványban: 20 gMnO2, amelyben mMn = 55x20/87 = 12,64 g = 12,64 % Mn   (1,0 p)

            - tehát ez az ásvány nem felel meg a Mn kitermelésének, mert a Mn-tartalma kisebb,

            mint 15 %.                                                                                                            (0,5 p)

 

8.   a)   Először mind a 4 kémcsőbe Zn-darabot teszünk, kettőben gázfejlődés észlelhető, de

            kezdetben különböző intenzitással:                                                                     (0,75 p)

                        2 HCl + Zn ® ZnCl2 + H2­                                                                        (0,5 p)

            - a klóros vízben: Cl + H2O ÛHOCl + HCl egyensúlyi folyamat van, a Zn jelenlétében

            az egyensúly a savak képződésének irányába tolódik, mert a Zn reagál a HCl-dal;  (1,25 p)

- itt a H2 fejlődés kezdetben nem olyan heves, mint a HCl-oldatban,mert a HCl mellett az instabil HOCl is keletkezik, amely fokozatosan bomlik és alakul HCl-dá, így ebben a kémcsőben a H2 fejlődése több ideig tart.                                                                  (1,25 p)

Két kémcsőben semmilyen változás nem történik a Zn hatására:

ezek a NaCl- és NaBr-oldatok                                                                                  (0,25 p)

      b)   Az utóbbi két kémcsőben AgNO3-oldat hatására csapadék válik ki:

            NaCl(aq) + AgNO3(aq) ® AgCl¯ + NaNO3(aq) és

            NaBr(aq) + AgNO3(aq) ® AgBr¯ + NaNO3(aq),  

            -  az AgCl fehér-, míg az AgBr halványsárga csapadék                                       (1,5 p)

                                  

 

 

9.   a)                                                                                                                                (28X0,2=5,6 p)

 

1

KOV

A

sav

8

ANT

I

MON

15

ATO

M

MAG

22

ITT

R

IUM

2

Nio

B

ium

9

FIX

Í

RSÓ

16

HAF

N

IUM

23

NÁT

R

IUM

3

TER

B

IUM

10

GAL

L

IUM

17

BAR

N

AKŐ

24

HAS

S

IUM

4

KAL

C

IUM

11

TAL

L

IUM

18

HAL

O

GÉN

25

PLA

T

INA

5

TRÍ

C

IUM

12

HOL

M

IUK

19

AMM

Ó

NIA

26

NEU

T

RON

6

IRI

D

IUM

13

KAD

M

IUM

20

ÖTV

Ö

ZET

27

MÁR

V

ÁNY

7

VOL

F

RÁM

14

FER

M

IUM

21

KRI

P

TON

28

FOL

Y

SAV

 

      b)   (9) Na2S2O3, nátrium-tioszulfát = dinátrium-[trioxo-tioszulfát]                         (0,4 p)

            (27) CaCO3 , kalcium-karbonát                                                                            (0,3 p)

            (28) HF-oldat, hidrogén-fluorid oldat                                                                (0,25 p)

 

      c)   Nb, Z = 41; Tb, Z = 65; Ca, Z = 20; T, Z = 1 (H-izotóp); Ir, Z = 77; W, Z = 74; Sb, Z = 51; Ga, Z = 31; Tl, Z = 81; Ho, Z = 67; Cd, Z = 48; Fm, Z = 100; Hf, Z = 72; Kr, Z = 36;

            Y, Z = 39; Na, Z = 11; Hs, Z = 108; Pt, Z = 78.                                             (18x0,1=1,8 p)