Beküldési
határidő: 2015.ápr.15.
Név:
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Helység / iskola: . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Kémia tanár neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály, III. forduló,
2014 / 2015 –ös tanév, XX. évfolyam
1. Add meg, az alábbi „érdekes”/„furcsa” elnevezéseknek megfelelő kémiai összetételt (képlet) és a kémiai (szisztematikus) nevét (vagy: az összetételre vonatkozó olyan megnevezést, amelynek alapján „felismerhető” és felírható a képlet!) (II.feladatlap 1-es kérdés folytatása). (4,25 p)
S. sz. |
„Érdekes”/„furcsa” név |
Képlet |
Kémiai (szisztematikus) név (vagy az összetételre vonatkozó más név) |
1 |
musszívarany |
(0,3p) |
(0,2 p) |
2 |
krómsárga |
(0,3p) |
(0,2 p) |
3 |
ólomsavanhidrid |
(0,3p) |
(0,2 p) |
4 |
aranysó |
(0,3p) |
(0,2 p) |
5 |
„fém-klorür” (min.3) |
(0,6p) |
(0,6p) |
6 |
kalgon |
(0,3p) |
(0,2 p) |
7 |
uránsárga |
(0,3p) |
(0,25 p) |
2. Ideiglenes elemnevek.
A IUPAC (Tiszta és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Szövetsége – angol nevének rövidítése) bevezetett az újonnan felfedezett kémiai elemek elnevezésére egy ideiglenes „rendszert”. Az ideiglenes név addig használható, amíg az új elem elnevezését elfogadják. Ebben a rendszerben a 0 – 9 számoknak megfelelő toldalék és az „-ium” végződés szerepel; a toldalékok jeléből és a végződésből alakul ki az elem ideiglenes 3 betűs „vegyjele”.
a) Írd be az alábbi táblázatba a 0 – 9 számoknak megfelelő toldalékot és annak jelét!
szám |
toldalék |
jel |
szám |
toldalék |
jel |
szám |
toldalék |
jel |
szám |
toldalék |
jel |
0 |
|
|
3 |
|
|
6 |
|
|
8 |
|
|
1 |
|
|
4 |
|
|
7 |
|
|
9 |
|
|
2 |
|
|
5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
(2,5 p)
b) Add meg a ma még nem létező alábbi rendszámú kémiai elemek ideiglenes elnevezését
és 3 betűs jelölését a fenti táblázat adatai alapján!
Z |
ideiglenes név |
vegyjel |
Z |
ideiglenes név |
vegyjel |
121 |
|
|
176 |
|
|
132 |
|
|
187 |
|
|
143 |
|
|
198 |
|
|
154 |
|
|
166 |
|
|
165 |
|
|
200 |
|
|
(3,0 p)
3. Egészítsd ki az alábbi táblázatot!
|
H2S |
SO3 |
CCl4 |
CO2 |
a) – szerkezet |
1. |
2. |
3. |
4. |
b) – szigma-elektronok száma |
5. |
6. |
7. |
8. |
c) – pi-elektronok száma |
9. |
10. |
11. |
12. |
d) – nemkötő elektronpárok száma |
13. |
14. |
15 |
16. |
e) – központi atom vegyértéke |
17. |
18. |
19. |
20. |
f) – kötésszög értéke |
21. |
22. |
23. |
24. |
g) – kötések polaritása (poláris/apoláris) |
25. |
26. |
27. |
28. |
h) – molekula polaritása (poláris/apoláris) |
29. |
30. |
31. |
32. |
(32x0,2=6,4 p)
Magyarázd meg a h)-pont válaszait! (0,6 p)
4. Ismerd meg a halogén elemeket!
a) Tüntesd fel a fluor, klór, bróm és jód molekulák modelljét figyelembe véve az atomok méretét és az anyagok színét – színezd a modelleket megfelelően. Add meg a megnevezett halogének standard halmazállapotát és molekulaképletét! (3,25 p)
b) A ma ismert halogének közül melyik hiányzik a fenti sorból? Név, vegyjel, Z és miért hiányzik?
(1,0 p)
c) Mennyi lesz a Z értéke a ma még nem ismert 7. periódus halogén elemének, mi a ma elfogadott 3 betűs vegyjele és ennek megfelelő elnevezése? (0,75 p)
d) Írd fel a halogén atomok vegyértékhéj szerkezetét! Hány vegyértékelektront tartalmaznak és ennek alapján mennyi a vegyértékük? (0,5 p)
e) Milyen vegyértékállapotban, ill. milyen oxidációs állapotban fordulhatnak elő a halogének vegyületeikben? Válaszodat minden esetben magyarázd meg és írj 1 – 1 konkrét vegyületet is az egyes vegyértékállapotokra! (4,0 p)
f) Milyen kémiai kötés tartja össze a halogénatomokat a molekuláikban? Magyarázd a kötés típusát, jellegét! (0,75 p)
g) Van-e különbség az egyes halogénmolekulákban található kötéstávolságok között? Válaszodat indokold meg a kötéstávolságok értékeinek feltüntetésével! (0,5 p)
h) Adott az alábbi 12 átalakulás. Végbemehet-e mindegyik? Válaszodat magyarázd meg és jelöld „+” (végbemegy), ill. „–” (nem megy végbe) jellel a mellékelt táblázatban!
(1) F2 + 2Cl– ® Cl2 + 2F– (2) F2 + 2Br– ® Br2 + 2F– (3) F2 + 2I– ® I2 + 2F–
(4) Cl2 + 2F– ® F2 + 2Cl– (5) Cl2 + 2Br– ® Br2 + 2Cl– (6) Cl2 + 2I– ® I2 + 2Cl–
(7) Br2 + 2F– ® F2 + 2Br– (8) Br2 + 2Cl– ® Cl2 + 2Br– (9) Br2 + 2I– ® I2 + 2Br–
(10) I2 + 2F– ® F2 + 2I– (11) I2 + 2Cl– ® Cl2 + 2I– (12) I2 + 2Br– ® Br2 + 2I–
S.sz. |
+/– |
S.sz. |
+/– |
S.sz. |
+/– |
S.sz. |
+/– |
S.sz. |
+/– |
S.sz. |
+/– |
1 |
|
2 |
|
3 |
|
4 |
|
5 |
|
6 |
|
7 |
|
8 |
|
9 |
|
10 |
|
11 |
|
12 |
|
(2,0 p)
i) Az egyik halogénnek (F, Cl, Br, I) az olvadáspontja nagyobb, mint 0o C. Melyik ez és mi a magyarázat? (0,25 p)
j) Melyek azok a halogének (F, Cl, Br, I) amelyeknek forráspontja nagyobb, mint 0o C. Válaszodat magyarázd meg! (0,5 p)
k) A F, Br és I – halogéneknek van 1-1 sajátos tulajdonsága (amelyek az előző kérdésekben nem szerepelnek). Melyek ezek? (0,75 p)
l) Add meg a F, Cl, Br, I előfordulási részarányának sorrendjét a földkéregben (tömegszázalék). (0,25 p)
m) Élő szervezetre kifejtett hatásuk! Általánosan mind a 4 halogénelemre vonatkozóan és sajátosan külön-külön. (1,25 p)
n) A halogénvegyületek, a bennük található halogénelem oxidációs számának előjelétől függően lehetnek „halogenidek” és „halogenátok”. Milyen o.sz. halogéneket tartalmaznak ezek a vegyületek? (0,25 p)
o) Milyen természetes izotópjai vannak a megadott halogéneknek? (0,5 p)
p) Az a)-pont elemei közül melyik/melyek fordul(nak) elő elemi állapotban a természetben és hol? (0,5 p)
5. Feladatok
A) a) Egy 0,25 dm3-es üdítőital dobozán a következőt olvastam: „cukortartalom 10,5 g/ 100 ml”. Hány 5 g-os kicsi kockacukor elfogyasztásával egyenértékű cukor kerül 1 hét alatt a szervezetbe napi 2 üdítő elfogyasztásával? Válaszodat számítással igazold! (1,25 p)
b) Sok vagy kevés ez a cukor a szervezet számára? Válaszodat indokold meg! (0,5 p)
B) a) Egy permetezőszer 10 ml-es fioláján a következőt olvastam: „1 fiola tartalmát 10 liter vízben kell feloldani.” Feltételezve, hogy az oldószerrel többször kimostuk a fiolát, hány V/V%-os a kapott oldat (a permetezőszerre nézve)? Válaszodat számítással igazold! (0,75 p)
b) Hány %-os hibát követünk el a valódi koncentrációhoz viszonyítva az oldat V/V%-os koncentrációjának megadásakor, ha a keverék térfogatát az oldószer térfogatával azonosnak vesszük? Válaszodat számítással igazold! (1,0 p)
6. Kísérlet halogénekkel
(Amennyiben nincs lehetőséged elvégezni az alábbi kísérleteke, akkor elméleti ismereteid alapján próbálj válaszolni a kérdésekre.)
a) 1-1 kémcsőbe kálium-bromid, ill. kálium-jodid oldatokhoz adj kevés klóros vizet vagy hipót.
(1) Milyen változást tapasztalsz a kezdeti és végső állapotok között? (1,25 p)
(2) A 4.h) feladat hányas számú reakcióegyenletei írják le a fenti változásokat? (0,5 p)
b) Az a)-kísérlet után a kálium-jodidos kémcső tartalmához tölts kevés széntetrakloridot és rázd jól
össze! Figyeld meg a változást és magyarázd meg a jelenséget! (1,5 p)
7. Rejtvény: Sudoku – téves szorzatokkal
Helyezd el az 1 – 9 számokat az alábbi ábrában úgy, hogy ezek minden sorban, minden oszlopban és a vastag vonallal határolt 3x3-as területeken csak egyszer forduljanak elő. A jelzett két négyzetből álló területek bal felső sarkában található számok a megfelelő két négyzet számainak szorzatát jelölik +/- 1 különbséggel.
A megfejtés után olvasd össze az ábrában található betűpárokat / betű – írásjel párokat az alábbi szabályok alapján:
- először minden 1-es szám melletti pár első betűjét/írásjelét a függőleges sorok mentén balról jobbra haladva;
- folytasd a 2-es, 3-as, ….. 9-es számok melletti párokkal a fenti sorrendben,
- folytasd a párok második betűjével/írásjellel az előzőekben megadott számok és irányok sorrendjében. (A szövegben a „●” jel szóközöket jelöl.)
Megoldásként add meg:
a) A számokkal kitöltött ábrát. (4,0 p)
b) A szabályok alapján kiolvasott szöveget. (1,0 p)
c) Írd fel a fenti szövegben szereplő vegyületek elméletileg lehetséges képleteit (vedd figyelembe a molekulában lehetséges atomok számát) és ezek közül melyek létezne reálisan is? Magyarázat! (4,50 p)
9 |
|
11 |
|
|
|
55 |
|
|
ET |
ZN |
OG |
E● |
OÁ |
EE |
ET |
ÜE |
LA |
|
|
17 |
71 |
|
|
|
|
23 |
SÓ |
●E |
K● |
LA |
TL |
● , |
E● |
DO |
●T |
|
|
|
|
|
25 |
|
|
|
NO |
KN |
AA |
IÖ |
EN |
MT |
TZ |
LZ |
AY |
26 |
|
|
|
7 |
|
|
33 |
|
K● |
●L |
NÉ |
GÉ |
●E |
TŐ |
ÜS |
BN |
EK |
|
17 |
|
14 |
|
62 |
|
|
19 |
TM |
K● |
EÉ |
ZL |
GA |
●E |
M● |
RH |
EM |
|
|
44 |
23 |
|
|
|
41 |
|
AÖ |
LO |
VK |
RS |
KY |
JY |
●H |
LŐ |
LT |
11 |
|
|
|
|
25 |
|
|
|
AL |
Z● |
KC |
,K |
NZ |
KL |
Á● |
OH |
EÁ |
|
2 |
|
|
31 |
17 |
|
25 |
|
NN |
●T |
●B |
EG |
ÁG |
NA |
KH |
LE |
Y, |
|
|
73 |
|
|
|
5 |
|
|
E● |
EA |
UV |
É● |
V● |
Y● |
IT |
AA |
HA |
Tudod-e? - Szódabikarbóna (NaHCO3) a mindennapjainkban
·A megfázás elleni tablettáknak, valamint a rágógumiknak az alkotórésze.
·A fogkrémekben azért használják, mert a szájban létrejövő savas kémhatást semlegesíti.
·Remek izzadáselleni szer – a túlnyomóan savas összetételű izzadság komponenseit semlegesíti.
·Az azonnali fogyasztásra házilag készült „pezsgő” üdítők fő komponense.
·A zöldségek főzésekor vagy párolásakor ha keveset teszünk belőle a fövővízbe, a zöldségek nem vesztik el eredeti színüket.
·Az izzadságfoltokat eltávolítja, ha a ruhadarab megnedvesített megfelelő részére szórjuk.
·Az ételektől „szagossá” vált hűtőszekrényeket vizes oldatával átmosva, a szag eltűnik.
·A fentivel azonos eljárás a „konyhaszagú” edények esetében is hatékonyan alkalmazható.
·A fáradt láb kitűnő „gyógyszere”, az egy lavornyi vízben feloldott egy tasak szódabikarbónás lábfürdő.
·Legismertebb felhasználása: a sütőporok fő komponense.
·„Gyomorégés” eseté egy kiskanálnyit szódabikarbóna hamar semlegesíti a fölös gyomorsavat, megszüntetve ennek kellemetlen hatását.
·Vizes oldatába áztatva ujjainkat a körömápolás előtt, megtisztul a körömház, a bőr az esetleges háztartási tevékenységek okozta elszíneződésektől.
·Keményebb és tartósabb marad a tejszínhab, ha felverés előtt csipetnyit teszünk bele.
·Kevés vízzel keverve hatásos fájdalom- és duzzadást csökkentő szer – pl. rovarcsípésre kiváló.
·A húsok könnyebben főnek meg, ha késhegynyit teszünk a főzővízbe.
·Kemény víz esetén a fürdővizünkbe szórva lággyá tehetjük azt.
·Tegyük az odaégett ételt tartalmazó edénybe kevés vízzel, forraljuk, majd kihűlés után könnyen tisztítható.
·Megnedvesített rongyra téve a csempékről könnyen ledörzsölhető a szennyeződés.
·WC-kagylókba is szórhatjuk, majd pár perc után kefével a szokott módon tisztítsuk.
·Végül, de nem utolsó sorban készíts fogpasztát, amely fehéríti a fogzománcot, elpusztítja a baktériumokat, kioldja a fogak közül a lerakódásokat, stb: azonos arányban keverj össze péppé NaHCO3 – t, zöldagyagot és citromlevet vagy vizet. Ha ízesíteni is akarod, keverj hozzá pár csepp menta-, ánizs-fahéj-illóolajat.
·NÉZZ UTÁN, HOGY MÉG MI MINDENRE JÓ A SZÓDABIKARBÓNA!