IX. osztály, II. forduló, megoldás

2014 / 2015 –ös tanév, XX. évfolyam

1.  

 

S.

sz.

„Érdekes”/„furcsa” név

Képlet

Kémiai (szisztematikus) név

(vagy az összetételre vonatkozó más név)

1

brómsavas kálium

KBrO3           (0,2 p)

kálium-bromát                                                (0,2 p)

2

egyszersavanyú foszforsavas ammónium

(NH4)2HPO4    (0,4 p)

diammónium-monohidrogén-foszfát                   (0,4 p)

3

étkezési só

 NaCl            (0,1 p)

nátrium-klorid                                                 (0,1 p)

4

foszforossavanhidrid

P2O3            (0,2 p)

difoszfor-trioxid / foszfor(III)-oxid                     (0,2 p)

5

foszforsavanhidrid

P2O5            (0,2 p)

difoszfor-pentoxid / foszfor(V)-oxid                    (0,2 p)

6

kénessavanhidrid

SO2            (0,15 p)

 kéndioxid / kén(IV)-oxid                                 (0,15 p)

7

kénsavanhidrid

 SO3            (0,15 p)

 kéntrioxid / kén(VI)-oxid                                 (0,15 p)

8

kénsavas ammónium

(NH4)2SO4       (0,2 p)

ammónium-szulfát                                           (0,2 p)

9

kénsavas ezüst

Ag2SO4         (0,2 p)

diezüst-szulfát / ezüst(I)-szulfát                         (0,2 p)

10

kénsavas magnézium

MgSO4         (0,15 p)

magnézium-szulfát                                          (0,15 p)

11

klórsavas bárium

Ba(ClO3)2     (0,25 p)

 bárium-klorát                                                 (0,25 p)

12

klórsavas kálium

KClO3           (0,2 p)

kálium-klorát                                                   (0,2 p)

13

közönséges só

NaCl             (0,1 p)

nátrium-klorid                                                 (0,1 p)

14

krómsavanhidrid

CrO3            (0,25 p)

króm-trioxid / króm(VI)-oxid                            (0,25 p)

15

ortofoszforossav

H3PO3           (0,2 p)

 foszforossav / trihidrogén-foszfit                    (0,2 p)

16

salétromsavas bárium

Ba(NO3)2      (0,2 p)

bárium-nitrát                                                   (0,2 p)

17

salétromsavas kalcium

Ca(NO3)2      (0,2 p)

kalcium-nitrát                                                  (0,2 p)

18

szénsavanhidrid

CO2             (0,1 p)

széndioxid                                                       (0,1 p)

19

szénsavas bárium

BaCO3         (0,15 p)

bárium-karbonát                                             (0,15 p)

20

szénsavas mész

CaCO3         (0,15 p)

kalcium-karbonát                                            (0,15 p)

 

 

össz: 3,75 p

össz: 3,75 p

 

2.   a)   Al;  Z = 13;  N = 141s22s22p63s23p1                                                                     (1,0 p)

 

      b)   H.C. Oersted – 1825 és F. Wöhler – 1827, majd 1854-ben a tiszta Al-t Bunsen és Deville.

                                                                                                                                                                                      (0,5 p)

      c)   Latin eredetű: alumne = timsó; ezt az Al-vegyületet már Herodotosz is megemlítette.   (0,5 p)

 

      d)   Az 1855-ös Párizsi Világkiállítás fő szenzációja volt egy 1 kg-os Al-tömb. (Ekkor még az Al ára vetekedett az Au árával, mivel nagyon keveset – havonta kb. 2 kg-t – tudtak előállítani).                       (0,5 p)

 

      e)   Bauxitból; Del-Franciaország Les Baux helysége mellett találták a XIX. század elején ezt az Al-tartalmú ásványt nagy mennyiségben, 45-60 %-ban, víztartalmú Al2O3-t tartalmaz. (1,0 p)

 

      f)    (1) a bauxitból (szennyezett érc) a timföldgyártás = tiszta Al2O3 előállítás

            (2) A timföld (Al2O3) elektrolízise. (Megj.: ez sok energiát igényel, ezért az Al az acélnál kb. háromszor drágább).                                                                                                    (0,5 p)

 

      g)   Nem fordul elő elemi állapotban. Az Al felületén természetes körülmények között védő oxidréteg alakul ki, ezért csak oxigéntartalmú vegyületei formájában fordul elő.     (0,75 p)

 

      h)   Alumíniumdara: 600 oC fölé hevítve az Al szemcsés szerkezetűvé váló állapotát jelenti. Alumíniumbronz: a 600 oC fölé hevített fém könnyen porrá őrölhető állapotú állagát jelenti.

                                                                                                                                                                                      (1,0 p)

      i)    A felületén nagyon gyorsan kialakuló rendkívül vékony, tömör, kemény oxidréteg megakadályozza a levegő komponenseivel való további reakciót.                      (0,75 p)

 

      j)    Az elemek sorában a harmadik leggyakoribb elem (vegyületei formájában). A földkéregben 8,1 %-os arányával messze a leggyakoribb fém.                              (0,5 p)

      k)   Repülőgép- és hajóipar; elektromos vezetékek; csomagolóanyag (alufólia); konyha-s és kempingfelszerelések; tűzijátékok adalékanyaga; rozsdamentes bevonatok; tükrök; hőszigetelő fóliák; autóalkatrészek; üdítőitalos dobozok; stb.                (0,75 p)

 

      l)    Második hely. (A Fe előzi meg.)                                                                             (0,25 p)

 

      m)  AlCl3 + K/Hg ® Al/Hg + KCl                        Al/Hg ® Al + Hg                                       (0,75 p)

 

      n)   Az eljárás neve: aluminotermia.  Fe2O3 + 2Al ® 2Fe + Al2O3                               (0,75 p)

 

      o)   (1)  Al(OH)3       (0,15 p)           (2) Al2(SO4)3      (0,15 p)            (3)  AlN       (0,2 p)      

            (4)  Al4C3           (0,2 p)             (5) AlF3             (0,1 p)              (6) AlPO4     (0,2 p)

 

3.   A bolygók légkörének kémiai összetétele:

      Merkúr: H2 és He;   Vénusz: CO2 (> 93%), nagyon kevés O2, N2, H2O; Mars: CO2 (> 95%), N2;

      Jupiter: H2 (90 %), He + CH4 + NH3 (10%);  Szaturnusz: H2 (94 %), He + CH4 + NH3 (6%);

      Uránusz: H2 (80%), He (15%), CH4, NH3Neptunusz: H2, He, CH4, NH3; Plútó: N2 (90%), CH4

                                                                                                                                                                       (8x0,5=4,0 p)

      A földi életet biztosító légkör összetétele (tf.%): 78,1 % N2,  20,9 % O2,  0,93 % Ar,  0,03 % CO2 , a többi: H2O, Ne, He, Kr, CH4 és még néhány gáz nagyon kis mennyiségben.

                                                                                                                                                                                   (0,75 p)

      A Naprendszer bolygói közül csak a Föld tartalmaz oxigént nagyobb arányban (a többi egyáltalán, vagy csak nagyon kis mennyiségben), ezért a földi élethez hasonló életműködés egyetlen másik bolygón sem alakulhat ki.                                                      (1,0 p)

 

4.  

S.

sz.

Vegyjel

Elem neve

Megye magyar neve (ahol van)

Megye román neve

1.

Ag

ezüst

----

Argeş

2.

Ar

argon

Arad

Arad

3.

B

bór

Bukarest

Bucureşti

4.

Bh

bohrium

Bihar

Bihor

5.

Br

bróm

Braila

Brăila

6.

Cl

klór

----

Călăraşi

7.

Cs

cézium

Krassó-Szörény

Caraş-Severin

8.

Db

dubnium

-----

Dâmboviţa

9.

Sb

antimón (stíbium)

Szeben

Sibiu

10.

Sm

szamárium

Szatmár

Satu Mare

11.

Tl

tallium

Tulcsea

Tulcea

12.

Tm

túlium

Temes

Timiş

                                                                                                                                          (4,0 p)

5.   a)   A g-Al2O3 módosulat amfoter jellegű (savakkal és bázissal is reagál). (A belőle 1000 oC-ra hevített g-Al2O3 módosulat sem savakban, sem bázisban nem oldódik, nem reagál)            (0,5 p)

 

      b)   (1) 2Al + 6HCl ® 2AlCl3 + 3H2 ­   (2)  Al2O3 + 6HCl ® 2AlCl3 + 3H2O                            (1,0 p)

      - a reagált Al mennyisége (1) alapján:  m(Al) = 2x0,3/2 = 0,2 mol Al  = 5,4 g Al              (0,75 p)

      - a felhasznált Al2O3 tömege és a megfelelő anyagmennyiség:

            m(Al2O3) = 5,4 g  M(Al2O3) = 102       n(Al2O3) = 0,053 mol Al2O3                              (0,75 p)

- a mólarányok:  Al / Al2O3 = 0,2 / 0,053 = 3,77 / 1                                                   (0,25 p)

 

c)     0,2 mól Al ® 0,2 mól Al3+ = 5,4 g Al3+                                                         (0,5 p)

       0,053 mól Al2O3 ® 2x0,053 mól Al3+  = 2,862 g Al3+                                                (0,75 p)

- összesen: 8,262 g Al3+             

 

d)   Al + NaOH + 3H2O ® Na[Al(OH)4] + 3/2H2                                                               (0,75 p)

      Al2O3 + 2NaOH + 3H2O ® 2Na[Al(OH)4]                                                        (1,0 p)

 

6.  a) A nedvesség = csapvíz hatására az amfoter jellegű védő Al2O3-réteg „megbomlik” = megszűnik. Így a két fém (Al és Cu) érintkezik a vizes oldatban. Az aktívabb fém (itt: Al) „tönkremegy” = korrodálódik, vagyis az alufólia kilyukad.

A reakció „lényege”: Al + Cu2+ ® Al3+ + Cu                                                                    (1,25 p)

      b) Az Al-fólia felületén levő Al2O3 védőréteg amfoter jellege miatt savakkal, bázisokkal reagál. A kísérlet során a fólia több helyen kilyukad, esetleg a fólia mérete is csökken. Az ecet gyenge sav, a vízkőoldó NaOCl-t tartalmaz, amely vízzel HOCl-vá alakul, ez pedig HCl-vá bomlik:

      NaOCl ®  HOCl ® HCl + [O]                                                                                    (1,0 p)

A szódabikarbóna vizes oldata enyhén lúgos kémhatású:

NaHCO3 + H2O ® NaOH + H2O + CO2 .                                                                          (0,75 p)

Az Al-fólia reakcióit HCl-dal és NaOH-dal lásd a „Feladat” b) és d) válaszainál.

       

      c)  Az Al-fóliát ne használjuk olyan ételek csomagolására, tárolására amelyeknek összetételében savas vagy bázikus kémhatású komponensek találhatók, mert ezek a fóliával érintkezve Al3+-ionokat juttatnak az ételbe, és innen a szervezetünkbe kerül. Az Al nem tartozik a létfontosságú elemek csoportjába, az élő szervezetben max. 0,001 %-ban fordul elő, így ennél nagyobb mennyiségben káros lehet.                                                    (1,0 p)

 

      d1) ● vakító fény látható                                                                                       (0,25 p)

           ●  4Al + 3O2 ® 2 Al2O3                                                                                         (0,5 p)

           ● 2400 – 3000 oC                                                                                               (0,25 p)

 

      d2) ● gázfejlődés látható                                                                                      (0,25 p)

           ● Az Al reakcióit HCl-dal és NaOH-dal lásd a „Feladat” b) és d) válaszainál.          (1,75 p)

 

7.  a)                                                                                                                         (4,05 p)

 

 

1,7

2,8

4,9

2,6

4,7

1,9

4,9

2,5

1,7

 

5,7

7

6

5

3

4

9

8

2

1

1,8

IR

ZE

ÉB

ÚR

MZ

UI

ZA

SM

3,9

3

8

9

2

7

1

4

5

6

4,6

GA

US

LI

IV

AK

ÍB

CA

1,4

1

2

4

6

5

8

9

3

7

3,9

MG

AL

NU

NY

ÍL

MT

IR

IR

3,6

5

3

6

9

2

4

1

7

8

1,8

ÍA

OR

MZ

RO

MS

SM

UD

1,7

4

7

1

5

8

3

2

6

9

2,9

DI

IV

NM

ÉÁ

OC

ZO

RZ

MA

2,9

2

9

8

1

6

7

3

4

5

3,5

MG

UE

PM

CR

IG

AS

ÁS

3,6

6

5

3

8

1

2

7

9

4

4,9

NN

ÚO

PT

PS

LZ

IM

MT

RB

1,9

9

1

7

4

3

6

5

8

2

2,8

MG

NN

IL

TR

NZ

ÍL

MZ

2,8

8

4

2

7

9

5

6

1

3

1,6

TR

IJ

MG

ÓA

CI

AS

EU

 

6,9

1,5

2,7

4,8

1,9

2,6

5,7

1,9

2,4

 

 

      b)                                                                                                                       (1,8 p)

S.

sz

Elem neve

Vegy

-jel

Z

S.

sz

Elem neve

Vegy

-jel

Z

S.

sz

Elem neve

Vegy

-jel

Z

1

magnézium

Mg

12

2

alumínium

Al

13

3

szilícium

Si

14

4

neodímium

Nd

60

5

promécium

Pm

61

6

szamárium

Sm

62

7

neptúnium

Np

93

8

plutónoium

Pu

94

9

amerícium

Am

95

 

      c)                                                                                                                        (3,15 p)

S.

sz

Köznapi név

Kémiai összetétel

S.

sz

Köznapi név

Kémiai összetétel

S.

sz

Köznapi név

Kémiai összetétel

1

glaubersó

Na2SO4.10H2O

2

királyvíz

ccHNO3+ccHCl

3

maróbarit

Ba(OH)2.8H2O

4

máriaüveg

CaSO4.2H2O

5

mocsárgáz

CH4

6

mosószóda

Na2CO3.10H2O

7

nátronlúg

NaOH

8

szárazjég

CO2(sz)

9

szublimát

HgCl2